Barion Pixel

Ismét változott a társasházi törvény

2010. június 22.
Közös képviselők és tulajdonosok fellélegeztek, amikor az új társasházi törvénybe bekerült, hogy a társasházak törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el január elsejétől. Régi óhaj volt ugyanis, hogy legyen megfelelő jogosítvánnyal rendelkező gazdája a nagy feszültségekkel terhelt területnek, de ez az állapot nem tartott sokáig. Mielőtt érdemben megkezdődött volna a felügyeleti munka, megszűnt az ezt előíró 27./A §. Nézzük, mi indokolta ezt a gyors korrekciót és a június 14-én életbe lépett változást, amiről elsőként a Társasházi Háztartás és a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete által szervezett június 17-ei konferencián értesülhettek a közös képviselők?

A 2009. június 22-én benyújtott törvényjavaslatot Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium két szakállamtitkára, az Önkormányzati Minisztérium államtitkára, a legfőbb ügyész, valamint a legfőbb ügyész magánjogi és közigazgatási ügyekben illetékes helyettese pedig szintén ellenvéleményt, szakmai és jogi aggályokat fogalmazott meg az ügyészi felügyelettel kapcsolatban. Mindezek ellenére a törvény elfogadásra került, igaz a 27./A pont csak január 1-én lépett hatályba.Eltörlésének megértéséhez érdemes felidézni milyen indokok alapján fogalmazta meg aggályait Sólyom László.

Álláspontja szerint a 27/A. §, a rendelkezés alkalmazása nehézségekbe ütközne. Az ügyész ugyanis, amikor a Törvényhez hasonló törvényességi felügyeletet a társadalmi szervezetek és az alapítványok esetében végez, mindkét esetben maguknak a tagoktól határozottan elkülönülő szervezeteknek az ellenőrzését látja el. A Törvény szándéka szerint azonban a közösség szerveit ellenőrizné az ügyész, miközben a Tt. 3. §-a alapján a társasházhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (ideértve a perelhetőséget is) elsődleges címzettje, alanya a társasházi közösség, és a perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét, mint a közösség szerveit is csak képviseleti joguknál fogva, tehát nem önállóan illeti meg. A közösség egyéb szervei (a közgyűlés, és ahol van, a számvizsgáló bizottság) még így sem rendelkezik perbeli cselekvőképességgel. Tehát nem világos, hogy abban az esetben, ha az ügyész a bírósághoz fordulna, ki lenne az alperes a perben.

Ezek a problémák nem csupán egy törvényi fogalom egyszeri elírásából fakadnak. A Tt. distinktív szóhasználata ugyanis szoros kapcsolatban áll azzal a sajátosan osztott közös tulajdoni formával, amelynek a társasháztulajdont már az 1924. évi XII. törvénycikk is, és azóta valamennyi társasház-törvény tekintette.

Sólyom László álláspontja szerint az ügyészi törvényességi felügyelet ettől a közös tulajdoni formától idegen, ezért nem ért egyet azzal, hogy a felügyeletet az ügyészség feladatai közé sorolják. A társasházak esetében ugyanis nincs az egyes tulajdonosoktól, illetve a tulajdonosok közösségétől elkülönülő szervezet, ezt fejezi ki a Tt. 3. §-ának az a megfogalmazása, mely szerint a tulajdonosok közösségét illethetik a jogok és a kötelezettségek. Ezt azt jelenti, hogy a társasházi ügyekben a tulajdonosok a tulajdoni joguk alapján egyenrangú, mellérendelt felekként vesznek részt. Az ügyeik intézésére nem egy felettük álló, elkülönülő szervezetet hoznak létre, hanem tisztségviselőket vagy szerveket választanak az alapító okirat rendelkezéseinek megfelelően, a Tt. keretein belül. Mindezt úgy, hogy a tulajdonosok közössége továbbra is megmarad a társasházi jogok és kötelezettségek alanya. Az ügyészi törvényességi felügyelet, a felügyelőbiztos kijelölése az olyan szervezetek esetében lehet indokolt, ahol a tagok alárendelt, gyengébb pozícióban vannak a tagoktól elváló szervezettel szemben. Ugyancsak ilyen esetben lehet helye a szervezettel szemben az egyes tagok jogainak és érdekeinek érvényesítésére a tagok helyett, vagy legalábbis őket támogatva.

A tulajdonjogon alapuló, társasházi polgári jogi jogviszonnyal az a megoldás van
összhangban, amelyet a Tt. és a korábbi társasházi törvények is tartalmaznak, jelesül, hogy a tulajdonosok bármelyike a bíróságtól kérhet jogvédelmet, jogorvoslatot. Ezzel szemben különösen aggályos, hogy az ügyész akár a tulajdonosok, illetve a közösség tudta és részvétele nélkül bírósághoz fordulhatna a törvényesség biztosítása érdekében társasház (helyesen a közösség) szervei ellen. Az ügyésznek olyan módon való beavatkozása ebbe a tulajdonjogi jogviszonyba, amelyet a Törvény tartalmaz, ti. hogy fellépése, perbeli részvétele nyomán a bíróság megsemmisítheti a közgyűlés törvénysértő határozatát, összehívhatja a közgyűlést stb., nem lenne összhangban a társasházi jogviszonynak a jellegével, de az ügyész alkotmányos szerepkörével sem. A törvényességi felügyeletet még a jogi személyiséggel, következésképp a tagoktól elkülönülő szervezettel rendelkező szövetkezetek, így a társasházakhoz hasonlító lakásszövetkezetek esetében sem az ügyészség, hanem a cégbíróság látja el, ami nem csupán az ellenőrző szervek, hanem az eljárásukra irányadó szabályegyüttes különbségét is jelenti. A társasházak jelenlegi jogi jellegével is csak a tulajdonosok által igénybe vehető bírói út van összhangban - fejtette ki álláspontját Sólyom László.

Emellett megjegyezte, hogy az Ügyészségi törvény alapján megállapítható, hogy az ügyészség feladatai elsődlegesen a büntetőeljárással vannak kapcsolatban, a törvényességi felügyelet emellett másodlagos. Az Ütv. 3. § (2) bekezdése tíz pontban sorolja fel az ügyész feladatköreit [a)-j)], ezek közül nyolc egyértelműen a büntetőeljárásra, büntetés-végrehajtásra stb. vonatkozik. A g) pontban meghatározott ügyészi törvényességi felügyelet feladatkörében az ügyészség az ügyészi statisztikák szerint jelenleg kb. 60.000 társadalmi szervezet, alapítvány törvényességi felügyeletét látja el. Ezekkel, valamint valamennyi nem büntetőjelleg feladatkörbe tartozó (szabálysértési, közigazgatási stb.) ügyekkel hozzávetőlegesen 150-200 ügyész foglalkozik, a teljes ügyészi állomány kb. 10 százaléka (jelenleg kb. 1650 ügyész van).
A Törvény alapján ehhez adódna hozzá a társasházi közösségek, illetve szerveik
törvényességi felügyelete, ami nagyságrenddel növelné meg az ügyészi törvényességi felügyelet alatt álló szervek körét, illetve a nem büntető jellegű ügyek számát és arányát a teljes ügykörhöz képest.

Saját véleményem: tht@tht.hu
Továbbküldöm a cikket: http://www.tht.hu/hirlevel/offer.php

LETÖLTÖM A TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY MEGVÁLTOZTATOTT SZÖVEGÉT ITT

További híreink


A lakásszövetkezetből való kiválás lehetőségei 2024. március 13.
Dr.KissBalazsKaroly.jpgA Lakásszövetkezet kezelésében lévő épületekben lévő lakások - ez körülbelül 2500-3000 db lakást érint - egyik tulajdonosaként (aki egyébként nem tag) érdeklődöm, mert vezetőségi alkalmatlanság, feltételezett pénzügyi visszaélések, karbantartási/fejlesztési kötelezettségek elmulasztása, valamint a tulajdonosokkal szembeni lekezelő viselkedés miatt - több tulajdonossal (tagok és nem tagok) együtt - a jelenlegi helyzeten változtatni szeretnénk. A tulajdonosok - a három lehetőség közül - a leginkább költséghatékony módszert szeretnék választani:1. a lakásszövetkezet teljes megszüntetése (elszámoltatással), épületenként társasházzá alakulás, 2. új vezetőség választása (jelenlegi gárda teljes lecserélése), 3. kilépés a szövetkezetből, társasházzá alakulás (a többség egyébként ezt szeretné).Kérdésem a következő: melyik lehetőséget érdemes meglépni? a) Mindhárom esetben szükséges-e ügyvédet fogadni (az ügyvédi költség körülbelül mennyi lenne)? b) A 3. esetben kell-e újabb földmérés (a helyrajzi számok egyébként rendelkezésre állnak, így ez hozzávetőlegesen mekkora összeget jelentene)? c) Az alapító okirat elkészítése, okiratba foglalása mekkora összeg lenne? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A társasház tartozásaiért ki és hogyan felel? 2024. március 6.
kiss.jpgTanácsát szeretném kérni abban, hogy mit tehetnék? Hatlakásos kis társasházban élek, ahol nincs se közös képviselet, sem pedig összetartozás. A jogszabályokat figyelmen kívül hagyják. A legnagyobb probléma jelenleg a házban, hogy nincs közgyűlési határozat a víz- és csatornadíj megállapodás ügyében, ezért van olyan tulajdonos, aki közvetlenül a díjbeszedőnek teljesít, de olyan is van, aki egyáltalán nem fizet, ezért a társasháznak adósága van a díjbeszedő felé. Az lenne a kérdésem, hogyha valaki nem fizeti ki rá eső részt és jelzálogjog kerül az albetétekre, akkor elárverezhetik-e az egész társasházat? Vagy az eljárás csak a nem fizető tulajdonosokat fogja érinteni? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A kocsibeálló és a lakás külön-külön történő értékesítése 2024. február 28.
kbk21.pngA társasház Alapító Okiratában a lakásokhoz hozzá vannak rendelve az udvaron lévő számozott kocsibeállók. Az egyik lakás értékesítésekor a tulajdonos a lakást eladta, a kocsibeállót viszont megtartotta. Kérdésem: jogosan járt el a tulajdonos vagy sem? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Tulajdonostársak képviselete a közgyűlésen 2024. február 21.
kbk21.pngAz alábbiakban kérem segítségét:
1. Amennyiben egy lakásnak két tulajdonosa van (50-50%), akik elváltak, és nem egy lakcímen élnek, akkor a nem az adott lakcímen élő tulajdonostársnak szükséges-e meghatalmaznia valakit, hogy a nevében eljárhasson a társasházi közgyűlésen? Vagy ezt megteheti meghatalmazás nélkül a volt házastársa?
2. Ha - az előző példát említve - az adott helyen élő volt házastárs sem jön el a közgyűlésre, akkor elég csak tőle, vagy mindkét féltől kell meghatalmazás annak, aki képviseli őket?
3. Ha szükséges a meghatalmazás, ez abban az esetben is így van, ha az elköltözött fél hivatalosan nem jelentette be az új lakcímét a közös képviselőnek és az csak hallomásból tud a különélésről?
4. Amennyiben kell meghatalmazás a másik lakcímen élőtől, de nincs, abban az esetben csak a fele hányad számolható szavazáskor?
5. Mi a helyzet akkor, ha egy lakcímen élő, pl. anya és fia tulajdonosokról beszélünk, szükséges mindkét féltől meghatalmazás, ha képviseltetni akarják magukat valakivel?
6. Mit kell még tudni a meghatalmazások jogos felhasználásával kapcsolatban? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
A közgyűlés szabályos összehívása, ha azt sem a közös képviselő, sem a számvizsgáló bizottság nem teszi meg 2024. február 14.
kiss.jpgIdőnként előfordul az a szomorú helyzet, hogy nemcsak a közös képviselő, hanem még a vele kollaboráns számvizsgáló bizottság is rendkívül hanyag. A tulajdoni hányad 1/10-edével rendelkező tulajdonostársak aláírásával ellátott, rendkívüli közgyűlés összehívását célzó tulajdonosi indítvány esetében előfordulhat az, hogy a közgyűlést nemcsak a közös képviselő nem hívja össze az átvételt követő harminc napon belül, hanem azt még a számvizsgáló bizottság sem teszi meg a harminc nap lejártát követő tizenöt napon belül. Ilyenkor – a Tht. szerint – az összehívást kezdeményező tulajdonosok által meghatalmazott tulajdonos is jogosult összehívni a közgyűlést. Azonban az "egyszerű" tulajdonos általi összehívásnak nagyon sok buktatója van, pl. az, hogy nem fér hozzá az összes tulajdonostárs elektronikus levelezési címéhez, illetve (a társasházon kívüli, néhány esetben akár külföldi) postai címéhez sem, ami nehézségeket gördít a szabályos meghívókézbesítés elé. Ezúton szeretnék érdeklődni afelől, hogy milyen módon lehet értesíteni nagyszámú tulajdonost szabályosan, hogy a közgyűlés határozatait ne lehessen később a bíróságon megtámadni? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Decemberre megújul a többszáz éves ingatlan-nyilvántartásunk 2024. február 8.
homeoffice.jfifAz ingatlan-nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás, amely településenként tartalmazza a Magyarországon található ingatlanokat. A jelenlegi ingatlan-nyilvántartási rendszer szinte az utolsó a nagy állami alrendszerek közül, ahol jelenleg is kizárólag papír alapú az eljárás. Ezen - ahogy egy ideje már halljuk - az E-ingatlan-nyilvántartás, azaz az E-ING bevezetésével változtatni fognak.

Hibrid közgyűlés lehetősége 2024. február 7.
Dr.KissBalazsKaroly.jpgTársasházunk idényjelleggel nyitva tartó 250 albetétes nyaraló társasház. A tulajdonosok az ország minden területéről származnak, így a többnyire kora tavasszal Budapesten tartott éves beszámolót, illetve a következő év terveit megvitató közgyűlésen sokan nem tudnak részt venni. Igény merült fel a közgyűlés elektronikus formában történő bonyolítására, de ehhez - ahogy én a közgyűlés elektronikus úton történő lebonyolításához leírtakat értelmezem - számos olyan technikai feltételt kellene biztosítani (pl. internet a közgyűlésen, osztott képernyős online jelenlét stb.), amit nem hiszem, hogy meg tudnánk oldani. A tulajdonosok részéről érkezett egy olyan javaslat, hogy a közgyűlési meghívó és az előterjesztési anyag mellett kiküldésre kerülhetne egy, a szavazásra bocsátandó határozati javaslatokat tartalmazó elektronikusan kitölthető kérdőív, melyet azok a tulajdonosok töltenének ki és küldenének vissza a közös képviselőnek, akik a döntéshozatalban részt szeretnének venni, de a közgyűlésen pl. a nagy távolság miatt nem tudnak megjelenni. Írásbeli szavazás elektronikus úton történő lebonyolítására az SZMSZ-ünk most is biztosít lehetőséget, de az csak egy-egy konkrét kérdésben hozott határozatra vonatkozik, nem pedig egy egész közgyűlés összes meghozandó döntésére. Ha erre a megoldásra lehetőség nyílna, az elektronikus szavazás részleteit kidolgoznánk az SZMSZ-ben, melyet elfogadásra bocsátanánk. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Beázás a teraszon 2024. január 24.
kbk21.pngHarmadik emeleti társasházi lakásomban több beázás és ennek nyomán csúnya penész jelent meg. Kamerás csatornavizsgálati jegyzőkönyv szerint: a lefolyó rendben, viszont a fölöttem lévő közös tulajdonban, de a lakástulajdonosok kizárólagos használatában álló lakások teraszainak rossz fugázása miatt van a beázás. Ki a felelőse és mi a határideje a teraszfugázás elvégeztetésének, ha a lakástulajdonosok errenem hajlandók? Pedig erről közgyűlési határozat is született. Fennáll-e szándékos károkozás esete? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A közös költség tartozás behajtása tulajdonosváltás esetén 2024. január 17.
kiss.jpgKözös költség tartozással kapcsolatban kérdezném, hogy ingatlanon történt tulajdonosváltáskor a fennálló közös költség tartozás kire száll? Előző tulajdonostól be lehet hajtani? Nem találtam konkrét választ. Gyakorlatban én az ingatlanon jegyzem az egyenleget, tehát nálam a tartozás tovább száll az új tulajdonosra. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A napelemes rendszer telepítése a rendes gazdálkodás körébe tartozik-e? 2024. január 11.
Dr.KissBalazsKaroly.jpgEgy társasház a közös tulajdonú tetőre napelemes rendszer telepítését és üzemeltetését tervezi, a közös költség csökkentése céljából. Ez a beruházás jól láthatóan a társasházi törvény (Tht.) 56. § 3. pontja szerinti "rendes gazdálkodás körét meghaladó" kiadásokkal jár, így vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges (Tht. 38. § (3) bekezdés). A veszélyhelyzetre való hivatkozással megjelent 293/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint, viszont "a közös tulajdonban álló épületrészre napkollektor, napelemes rendszer telepítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti, legalább 75%-os többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet". Ám 2022. november 1-je óta ez az enyhítés megszűnt, az új szöveg: "A közös tulajdonban álló épületrészre - a társasházközösség közös költségének csökkentése érdekében telepítendő és üzemeltetendő - napkollektor, napelemes rendszer telepítését és üzemeltetését a közgyűlés, illetve a megismételt közgyűlés a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada több mint felének szavazatával megtilthatja." Jelenleg tehát, van egy tulajdoni hányad szerinti 100%-os előírás az elfogadásra és egy másik, akár egy tulajdonos által megvalósítható ~1%-os lehetőség a megtiltásra. Úgy látom, hogy ha egy közgyűlési határozati javaslat a tiltásra szól, és nem szavaz rá senki; vagy ha az elfogadásról szavazunk, akkor a Tht. szerinti egyhangú határozat szükséges. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

NAV állásfoglalás: két társasház, közös telek, közös kiadások 2024. január 9.
jogesetek.jpgA szóban forgó eset főszereplője két olyan társasház, amelyek közös telken épültek. A társasházak a közösen felmerülő kiadások elszámolásának bizonylatolása módjában nem értettek egyet, ezért a helyzet közöttük igencsak elmérgesedett, jogvitába keveredtek egymással. Bekerül majd a történetbe a NAV is, ami végül tiszta vizet önt a pohárba, de ekkor már késő, a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul...

Egy társasház, több épület: külön gazdálkodás, vagy szétválás? 2023. december 18.
kbk21.pngKét szárnyból álló társasháznk egyik szárnya önkormányzati tulajdon volt, de a lakásokat az önkormányzat idő közben eladta egy vállalkozónak, aki 10 lakást alakított ki benne. A vállalkozó a lakásokat kiadja, nem a legmagasabb társadalmi státuszú bérlők számára. Az együttműködés a vállalkozóval a kezdettől fogva nem volt jó. Előbb zsarolta a lakókat a többségi tulajdonával. Az átalakítás jóvoltából megszűnt a többségi tulajdona, de így is meghatározó. A kérdésem az lenne, hogy van-e arra lehetőség, hogy a két házrész jogilag szétváljon? Ha erre nincs lehetőség, szét lehet-e választani gazdaságilag (ez részben már megvalósult, pl. víz, villany, takarítás, illetve nem takarítás) egy szerződés alapján? Mik lennének ennek a feltételei? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A közös képviselő köteles minden emailre és levélre válaszolni? 2023. december 13.
kiss.jpgOlyan társasházban élek, ahol a tulajdonosok egy része támogatja a közös képviselőt. SzMSzünk van, de nem tartalmaz semmilyen előírást arra vonatkozóan, hogy a közös képviselőnek át kell-e vennie a postára adott tértivevényes leveleket, vagy ha már átvette, akkor mennyi időn belül kell reagálnia a tulajdonosi megkeresésekre. Mit tehetek? Fordulhatok-e bírósághoz? A keresetlevélben kérhetem-e a bíróságot, hogy kötelezze a közös képviselőt válaszadásra úgy, hogy nincs olyan közgyűlési határozat, ami kötelezné a közös képviselőt választ adni? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

NAV állásfoglalás: a gondnok lakhatást kap a munkájáért cserébe, szabályos ez így? 2023. december 11.
Kerdojelek.jpgOlvasónktól érkezett a levél, melyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állásfoglalása található egy olyan eset kapcsán, amikor is kvázi barterben a társasházi gondnok lakhatást kap a munkájáért cserébe. 

Ki takarítja el a havat? 2023. december 7.
holapatolas.jpgA tél beköszöntével nemcsak a hideg érkezik, hanem a hó eltakarításával kapcsolatos viták is felmelegednek. Számos törvény és rendelet szabályozza ezt a kérdést, amelyek összességében meghatározzák, hogy ki felelős a járdák és utak tisztántartásáért. Ha baleset történik a hó vagy jég miatt, a felelősség a hóeltakarításért vagy a jégmentesítésért felelős személynél vagy szervezetnél van.

Közös ügyfélkapu használat esetén ki a felelős? 2023. december 5.
konyvel.jpgA közös képviselő ügyfélkapuját használja a könyvelő a NAV bejelentésekhez.
Egy nullás bejelentés elmaradása miatt mulasztási bírságot szabott ki a NAV. Milyen felelősség terheli a könyvelőt? Kell-e a könyvelőnek saját ügyfélkapujának és az ott megjelölt email címének lennie és azon ellenőrizni, hogy arra milyen információt kapott? A társasház magánszemély vagy jogi személy? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

THT podcast: Társasházi jogi esetek Dr. Kiss Balázs Károllyal 2023. november 27.
podcast2.pngA THT podcast aktuális epizódjában Szilber Szilvia társasházszakértő Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd úrral beszélget a társasházakban gyakran előforduló jogi esetekről. Szemléletes példákon keresztül tájékozódhat a hallgató a tulajdoni hányadtól eltérő költségviselés lehetőségeiről, a rendes gazdálkodást meghataló felújítások köréről, valamint a társasházi iratok, határozatok erő és szabályozási sorrendjéről is.

Az önkormányzati vagyonkezelő levelet küldött, hogy nem tudja fizetni a közös költséget a lakásai után 2023. november 22.
kbk21.pngVárosunkban sok ingatlan tulajdonosa az önkormányzat. 2023.10.16-i keltezéssel a Városgondnokság küldött egy levelet, melyben az alábbiakról értesíti a közös képviselőket. "A rendelkezésre álló önkormányzati források ez évi keretének kimerültségére tekintettel a folyó évi visszalévő hónapjaiban esedékessé váló társasházi közös költség díját átmenetileg nem áll módunkban kiegyenlíteni annak ellenére, hogy intézményünk minden adott lehetőséget megragadott és kiaknázott annak érdekében, hogy a jelen nem kívánatos helyzetet elkerüljük. Tájékoztatom, hogy a közös költség fedezetére pótigényt jelentettünk be a tulajdonos önkormányzathoz, ám, amíg ezen költségvetési forrást a finanszírozó nem biztosítja, addig részünkről sem kerülhet sor ezen költségek folyósítására." A bérlők megfizetik az üzemeltetési költséget a Városgondnokság felé, sőt már a felújítási alapot is velük fizettetik ki. Mit tehetünk mi közös képviselők abban az esetben, ha a Városgondokság nem fizet? Hogy magyarázzuk ezt meg a többi fizető tulajdonosnak, akiknek jogos a felháborodásuk? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Az történik a társasházban, amit a többségi tulajdonos akar? 2023. november 16.
kozgyules_prezentacio.jpgEgy társasháznak van egy többségi - a teljes házra vetítve 60%-os tulajdoni hányaddal bíró tulajdonosa - aki egyben közös képviselő is. Keresztül szeretne vinni egy olyan közgyűlési határozatot, amely nyilvánvalóan nagyon nem tetszik a kisebbségben lévő többi tulajdonosnak (pl. egy 900%-os közösköltség-emelés a még nem felvásárolt lakások szabadpiaci értékét beszakítandó), ezért összehívja a közgyűlést, amelyre a többi tulajdonos azt bojkottálandó el sem megy. Erre készülve a tőkeerős többségi tulajdonos közös képviselő elhív a közgyűlésre két ügyvédet, megkérve őket jegyzőkönyvvezetőnek és jegyzőkönyv-hitelesítőnek, saját maga és a családtagja pedig lesznek jegyzőkönyv-hitelesítők, mint tulajdonosok, és így megszavazzák a kisebbségben maradt tulajdonosokat nyomorba döntő határozatot. Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen olajozottan működő demokratikus diktatúra ellen tudnak-e jogilag bármit tenni a kisebbségben maradt tulajdonosok? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Kiadhatja-e a közös képviselő a tulajdonosi címlistát a számvizsgálóknak? 2023. november 14.
havas-shaghy-gabor.JPGA GDPR hatálybalépése óta az életünk mindennapjaivá vált az adatvédelem. Ha jobban megfigyeljük, szinte bármilyen szolgáltatót veszünk igénybe, a kapcsolatfelvétel legelső lépése az, hogy hozzájárulunk az adataink kezeléséhez. A gazdasági társaságok mellett a társasházak életében is meghatározó az adatvédelem, de ebben az esetben néhány, közhiteles nyilvántartásból elérhető adaton túl a természetes személyek személyes adatai nem nyilvános információk. Dr. Havas-Sághy Gábor, a THT ingatlan- és infokommunikációs jogi szakértője válaszol a címben feltett kérdésre.

(c) Társasházi Háztartás 2024 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások