Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

Ismét változott a társasházi törvény 2010. június 22.
Közös képviselők és tulajdonosok fellélegeztek, amikor az új társasházi törvénybe bekerült, hogy a társasházak törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el január elsejétől. Régi óhaj volt ugyanis, hogy legyen megfelelő jogosítvánnyal rendelkező gazdája a nagy feszültségekkel terhelt területnek, de ez az állapot nem tartott sokáig. Mielőtt érdemben megkezdődött volna a felügyeleti munka, megszűnt az ezt előíró 27./A §. Nézzük, mi indokolta ezt a gyors korrekciót és a június 14-én életbe lépett változást, amiről elsőként a Társasházi Háztartás és a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete által szervezett június 17-ei konferencián értesülhettek a közös képviselők?
A 2009. június 22-én benyújtott törvényjavaslatot Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium két szakállamtitkára, az Önkormányzati Minisztérium államtitkára, a legfőbb ügyész, valamint a legfőbb ügyész magánjogi és közigazgatási ügyekben illetékes helyettese pedig szintén ellenvéleményt, szakmai és jogi aggályokat fogalmazott meg az ügyészi felügyelettel kapcsolatban. Mindezek ellenére a törvény elfogadásra került, igaz a 27./A pont csak január 1-én lépett hatályba.Eltörlésének megértéséhez érdemes felidézni milyen indokok alapján fogalmazta meg aggályait Sólyom László. Álláspontja szerint a 27/A. §, a rendelkezés alkalmazása nehézségekbe ütközne. Az ügyész ugyanis, amikor a Törvényhez hasonló törvényességi felügyeletet a társadalmi szervezetek és az alapítványok esetében végez, mindkét esetben maguknak a tagoktól határozottan elkülönülő szervezeteknek az ellenőrzését látja el. A Törvény szándéka szerint azonban a közösség szerveit ellenőrizné az ügyész, miközben a Tt. 3. §-a alapján a társasházhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (ideértve a perelhetőséget is) elsődleges címzettje, alanya a társasházi közösség, és a perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét, mint a közösség szerveit is csak képviseleti joguknál fogva, tehát nem önállóan illeti meg. A közösség egyéb szervei (a közgyűlés, és ahol van, a számvizsgáló bizottság) még így sem rendelkezik perbeli cselekvőképességgel. Tehát nem világos, hogy abban az esetben, ha az ügyész a bírósághoz fordulna, ki lenne az alperes a perben. Ezek a problémák nem csupán egy törvényi fogalom egyszeri elírásából fakadnak. A Tt. distinktív szóhasználata ugyanis szoros kapcsolatban áll azzal a sajátosan osztott közös tulajdoni formával, amelynek a társasháztulajdont már az 1924. évi XII. törvénycikk is, és azóta valamennyi társasház-törvény tekintette. Sólyom László álláspontja szerint az ügyészi törvényességi felügyelet ettől a közös tulajdoni formától idegen, ezért nem ért egyet azzal, hogy a felügyeletet az ügyészség feladatai közé sorolják. A társasházak esetében ugyanis nincs az egyes tulajdonosoktól, illetve a tulajdonosok közösségétől elkülönülő szervezet, ezt fejezi ki a Tt. 3. §-ának az a megfogalmazása, mely szerint a tulajdonosok közösségét illethetik a jogok és a kötelezettségek. Ezt azt jelenti, hogy a társasházi ügyekben a tulajdonosok a tulajdoni joguk alapján egyenrangú, mellérendelt felekként vesznek részt. Az ügyeik intézésére nem egy felettük álló, elkülönülő szervezetet hoznak létre, hanem tisztségviselőket vagy szerveket választanak az alapító okirat rendelkezéseinek megfelelően, a Tt. keretein belül. Mindezt úgy, hogy a tulajdonosok közössége továbbra is megmarad a társasházi jogok és kötelezettségek alanya. Az ügyészi törvényességi felügyelet, a felügyelőbiztos kijelölése az olyan szervezetek esetében lehet indokolt, ahol a tagok alárendelt, gyengébb pozícióban vannak a tagoktól elváló szervezettel szemben. Ugyancsak ilyen esetben lehet helye a szervezettel szemben az egyes tagok jogainak és érdekeinek érvényesítésére a tagok helyett, vagy legalábbis őket támogatva. A tulajdonjogon alapuló, társasházi polgári jogi jogviszonnyal az a megoldás van összhangban, amelyet a Tt. és a korábbi társasházi törvények is tartalmaznak, jelesül, hogy a tulajdonosok bármelyike a bíróságtól kérhet jogvédelmet, jogorvoslatot. Ezzel szemben különösen aggályos, hogy az ügyész akár a tulajdonosok, illetve a közösség tudta és részvétele nélkül bírósághoz fordulhatna a törvényesség biztosítása érdekében társasház (helyesen a közösség) szervei ellen. Az ügyésznek olyan módon való beavatkozása ebbe a tulajdonjogi jogviszonyba, amelyet a Törvény tartalmaz, ti. hogy fellépése, perbeli részvétele nyomán a bíróság megsemmisítheti a közgyűlés törvénysértő határozatát, összehívhatja a közgyűlést stb., nem lenne összhangban a társasházi jogviszonynak a jellegével, de az ügyész alkotmányos szerepkörével sem. A törvényességi felügyeletet még a jogi személyiséggel, következésképp a tagoktól elkülönülő szervezettel rendelkező szövetkezetek, így a társasházakhoz hasonlító lakásszövetkezetek esetében sem az ügyészség, hanem a cégbíróság látja el, ami nem csupán az ellenőrző szervek, hanem az eljárásukra irányadó szabályegyüttes különbségét is jelenti. A társasházak jelenlegi jogi jellegével is csak a tulajdonosok által igénybe vehető bírói út van összhangban - fejtette ki álláspontját Sólyom László. Emellett megjegyezte, hogy az Ügyészségi törvény alapján megállapítható, hogy az ügyészség feladatai elsődlegesen a büntetőeljárással vannak kapcsolatban, a törvényességi felügyelet emellett másodlagos. Az Ütv. 3. § (2) bekezdése tíz pontban sorolja fel az ügyész feladatköreit [a)-j)], ezek közül nyolc egyértelműen a büntetőeljárásra, büntetés-végrehajtásra stb. vonatkozik. A g) pontban meghatározott ügyészi törvényességi felügyelet feladatkörében az ügyészség az ügyészi statisztikák szerint jelenleg kb. 60.000 társadalmi szervezet, alapítvány törvényességi felügyeletét látja el. Ezekkel, valamint valamennyi nem büntetőjelleg feladatkörbe tartozó (szabálysértési, közigazgatási stb.) ügyekkel hozzávetőlegesen 150-200 ügyész foglalkozik, a teljes ügyészi állomány kb. 10 százaléka (jelenleg kb. 1650 ügyész van). A Törvény alapján ehhez adódna hozzá a társasházi közösségek, illetve szerveik törvényességi felügyelete, ami nagyságrenddel növelné meg az ügyészi törvényességi felügyelet alatt álló szervek körét, illetve a nem büntető jellegű ügyek számát és arányát a teljes ügykörhöz képest. Saját véleményem: tht@tht.hu Továbbküldöm a cikket: http://www.tht.hu/hirlevel/offer.php LETÖLTÖM A TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY MEGVÁLTOZTATOTT SZÖVEGÉT ITT

Ismét változott a társasházi törvény

2010. június 22.

Közös képviselők és tulajdonosok fellélegeztek, amikor az új társasházi törvénybe bekerült, hogy a társasházak törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el január elsejétől. Régi óhaj volt ugyanis, hogy legyen megfelelő jogosítvánnyal rendelkező gazdája a nagy feszültségekkel terhelt területnek, de ez az állapot nem tartott sokáig. Mielőtt érdemben megkezdődött volna a felügyeleti munka, megszűnt az ezt előíró 27./A §. Nézzük, mi indokolta ezt a gyors korrekciót és a június 14-én életbe lépett változást, amiről elsőként a Társasházi Háztartás és a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete által szervezett június 17-ei konferencián értesülhettek a közös képviselők?

A 2009. június 22-én benyújtott törvényjavaslatot Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium két szakállamtitkára, az Önkormányzati Minisztérium államtitkára, a legfőbb ügyész, valamint a legfőbb ügyész magánjogi és közigazgatási ügyekben illetékes helyettese pedig szintén ellenvéleményt, szakmai és jogi aggályokat fogalmazott meg az ügyészi felügyelettel kapcsolatban. Mindezek ellenére a törvény elfogadásra került, igaz a 27./A pont csak január 1-én lépett hatályba.Eltörlésének megértéséhez érdemes felidézni milyen indokok alapján fogalmazta meg aggályait Sólyom László.

Álláspontja szerint a 27/A. §, a rendelkezés alkalmazása nehézségekbe ütközne. Az ügyész ugyanis, amikor a Törvényhez hasonló törvényességi felügyeletet a társadalmi szervezetek és az alapítványok esetében végez, mindkét esetben maguknak a tagoktól határozottan elkülönülő szervezeteknek az ellenőrzését látja el. A Törvény szándéka szerint azonban a közösség szerveit ellenőrizné az ügyész, miközben a Tt. 3. §-a alapján a társasházhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (ideértve a perelhetőséget is) elsődleges címzettje, alanya a társasházi közösség, és a perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét, mint a közösség szerveit is csak képviseleti joguknál fogva, tehát nem önállóan illeti meg. A közösség egyéb szervei (a közgyűlés, és ahol van, a számvizsgáló bizottság) még így sem rendelkezik perbeli cselekvőképességgel. Tehát nem világos, hogy abban az esetben, ha az ügyész a bírósághoz fordulna, ki lenne az alperes a perben.

Ezek a problémák nem csupán egy törvényi fogalom egyszeri elírásából fakadnak. A Tt. distinktív szóhasználata ugyanis szoros kapcsolatban áll azzal a sajátosan osztott közös tulajdoni formával, amelynek a társasháztulajdont már az 1924. évi XII. törvénycikk is, és azóta valamennyi társasház-törvény tekintette.

Sólyom László álláspontja szerint az ügyészi törvényességi felügyelet ettől a közös tulajdoni formától idegen, ezért nem ért egyet azzal, hogy a felügyeletet az ügyészség feladatai közé sorolják. A társasházak esetében ugyanis nincs az egyes tulajdonosoktól, illetve a tulajdonosok közösségétől elkülönülő szervezet, ezt fejezi ki a Tt. 3. §-ának az a megfogalmazása, mely szerint a tulajdonosok közösségét illethetik a jogok és a kötelezettségek. Ezt azt jelenti, hogy a társasházi ügyekben a tulajdonosok a tulajdoni joguk alapján egyenrangú, mellérendelt felekként vesznek részt. Az ügyeik intézésére nem egy felettük álló, elkülönülő szervezetet hoznak létre, hanem tisztségviselőket vagy szerveket választanak az alapító okirat rendelkezéseinek megfelelően, a Tt. keretein belül. Mindezt úgy, hogy a tulajdonosok közössége továbbra is megmarad a társasházi jogok és kötelezettségek alanya. Az ügyészi törvényességi felügyelet, a felügyelőbiztos kijelölése az olyan szervezetek esetében lehet indokolt, ahol a tagok alárendelt, gyengébb pozícióban vannak a tagoktól elváló szervezettel szemben. Ugyancsak ilyen esetben lehet helye a szervezettel szemben az egyes tagok jogainak és érdekeinek érvényesítésére a tagok helyett, vagy legalábbis őket támogatva.

A tulajdonjogon alapuló, társasházi polgári jogi jogviszonnyal az a megoldás van
összhangban, amelyet a Tt. és a korábbi társasházi törvények is tartalmaznak, jelesül, hogy a tulajdonosok bármelyike a bíróságtól kérhet jogvédelmet, jogorvoslatot. Ezzel szemben különösen aggályos, hogy az ügyész akár a tulajdonosok, illetve a közösség tudta és részvétele nélkül bírósághoz fordulhatna a törvényesség biztosítása érdekében társasház (helyesen a közösség) szervei ellen. Az ügyésznek olyan módon való beavatkozása ebbe a tulajdonjogi jogviszonyba, amelyet a Törvény tartalmaz, ti. hogy fellépése, perbeli részvétele nyomán a bíróság megsemmisítheti a közgyűlés törvénysértő határozatát, összehívhatja a közgyűlést stb., nem lenne összhangban a társasházi jogviszonynak a jellegével, de az ügyész alkotmányos szerepkörével sem. A törvényességi felügyeletet még a jogi személyiséggel, következésképp a tagoktól elkülönülő szervezettel rendelkező szövetkezetek, így a társasházakhoz hasonlító lakásszövetkezetek esetében sem az ügyészség, hanem a cégbíróság látja el, ami nem csupán az ellenőrző szervek, hanem az eljárásukra irányadó szabályegyüttes különbségét is jelenti. A társasházak jelenlegi jogi jellegével is csak a tulajdonosok által igénybe vehető bírói út van összhangban - fejtette ki álláspontját Sólyom László.

Emellett megjegyezte, hogy az Ügyészségi törvény alapján megállapítható, hogy az ügyészség feladatai elsődlegesen a büntetőeljárással vannak kapcsolatban, a törvényességi felügyelet emellett másodlagos. Az Ütv. 3. § (2) bekezdése tíz pontban sorolja fel az ügyész feladatköreit [a)-j)], ezek közül nyolc egyértelműen a büntetőeljárásra, büntetés-végrehajtásra stb. vonatkozik. A g) pontban meghatározott ügyészi törvényességi felügyelet feladatkörében az ügyészség az ügyészi statisztikák szerint jelenleg kb. 60.000 társadalmi szervezet, alapítvány törvényességi felügyeletét látja el. Ezekkel, valamint valamennyi nem büntetőjelleg feladatkörbe tartozó (szabálysértési, közigazgatási stb.) ügyekkel hozzávetőlegesen 150-200 ügyész foglalkozik, a teljes ügyészi állomány kb. 10 százaléka (jelenleg kb. 1650 ügyész van).
A Törvény alapján ehhez adódna hozzá a társasházi közösségek, illetve szerveik
törvényességi felügyelete, ami nagyságrenddel növelné meg az ügyészi törvényességi felügyelet alatt álló szervek körét, illetve a nem büntető jellegű ügyek számát és arányát a teljes ügykörhöz képest.

Saját véleményem: tht@tht.hu
Továbbküldöm a cikket: http://www.tht.hu/hirlevel/offer.php

LETÖLTÖM A TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY MEGVÁLTOZTATOTT SZÖVEGÉT ITT