Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

Véglegesítés előtt Magyarország hosszú távú energiapolitikai stratégiája 2011. január 12.
Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár 2011. január 10-én az Energiapolitika 2000 Társulat meghívására előadás keretében ismertette a kormány energiapolitikai koncepcióját, a készülő hosszú távú energiastratégia legfontosabb alapelveit.
Az energetikai szakemberekből, oktatókból és professzorokból álló hallgatóság előtt tartott előadását megelőző köszöntőjében az államtitkár kiemelte: a kormány nevében ezúton is köszöni a hazai energetikai szakemberek, egyetemi professzorok és szakértők eddigi segítségét, észrevételeit, építő jellegű javaslatait és bízik a jövőbeni párbeszéd sikerességében. Az államtitkár bejelentette: Magyarország hosszú távú energiastratégája a véglegesítés fázisába érkezett. Előadásában Bencsik János kiemelte: a világ, Európa és benne Magyarország energiaigénye az előrejelzések alapján a jövőben tovább növekszik, ugyanakkor a fosszilis energiaforrások ezt az igényt hosszú távon a hozzáférhetőség fokozatos romlása következtében egyre magasabb áron tudják majd csak kielégíteni. A fosszilis energia-ellátottság szempontjából Magyarország gazdasága és lakossága kiemelten sérülékeny helyzetben van a köztudottan nagymértékű földgázimport-függőség következtében. Részben ezért, részben a az emberi lét peremfeltételeinek szükségszerű védelme érdekében a fenntarthatóság kritériumait is figyelembe kell venni, és be kell emelni Magyarország energiastratégiájába - tette hozzá az államtitkár. Az ország 2030-ig tartó energiastratégiájáról szólva Bencsik János kiemelte: annak meg kell felelnie és ki kell szolgálnia az elsődleges nemzeti érdekeket - garantálnia kell az ellátásbiztonságot, figyelembe kell vennie a legkisebb költség elvét, érvényesítenie kell a környezeti szempontokat és biztosítania kell, hogy Magyarország nemzetközi súlyával és erőforrásainak mértékével megfelelő arányban hozzájárulhasson a globális problémák megoldásához. Ehhez csökkentenünk kell az energia importfüggőséget, növelni kell az állam szabályozó szerepét, a fogyasztóvédelem megerősítése mellett mérsékelni kell a lakosság energiaszegénységét, és ösztönözni kell a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését is - mondta az államtitkár. A véglegesítés alatt álló Energiastratégia 2030 dokumentumról szólva elmondta: annak keretit a hazai gazdaságot meghatározó tényezők - a rendelkezésre álló erőforrások, a társadalom teljesítőképessége és a geopolitikai lehetőségek - jelölik ki. Ezen keretek között a legfontosabb stratégiai céljaink a versenyképesség biztosítása, a fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés és az ellátásbiztonság erősítése. Ezen legfőbb célok megvalósítását szolgálni hivatott eszközrendszer öt eleme a következő: megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, atomenergia szerepének fokozása, regionális energetikai infrastruktúra fejlesztése, új energetikai intézményrendszer kialakítása, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozásának kettőse.

Véglegesítés előtt Magyarország hosszú távú energiapolitikai stratégiája

2011. január 12.

Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár 2011. január 10-én az Energiapolitika 2000 Társulat meghívására előadás keretében ismertette a kormány energiapolitikai koncepcióját, a készülő hosszú távú energiastratégia legfontosabb alapelveit.

Az energetikai szakemberekből, oktatókból és professzorokból álló hallgatóság előtt tartott előadását megelőző köszöntőjében az államtitkár kiemelte: a kormány nevében ezúton is köszöni a hazai energetikai szakemberek, egyetemi professzorok és szakértők eddigi segítségét, észrevételeit, építő jellegű javaslatait és bízik a jövőbeni párbeszéd sikerességében. Az államtitkár bejelentette: Magyarország hosszú távú energiastratégája a véglegesítés fázisába érkezett.

Előadásában Bencsik János kiemelte: a világ, Európa és benne Magyarország energiaigénye az előrejelzések alapján a jövőben tovább növekszik, ugyanakkor a fosszilis energiaforrások ezt az igényt hosszú távon a hozzáférhetőség fokozatos romlása következtében egyre magasabb áron tudják majd csak kielégíteni. A fosszilis energia-ellátottság szempontjából Magyarország gazdasága és lakossága kiemelten sérülékeny helyzetben van a köztudottan nagymértékű földgázimport-függőség következtében. Részben ezért, részben a az emberi lét peremfeltételeinek szükségszerű védelme érdekében a fenntarthatóság kritériumait is figyelembe kell venni, és be kell emelni Magyarország energiastratégiájába - tette hozzá az államtitkár.

Az ország 2030-ig tartó energiastratégiájáról szólva Bencsik János kiemelte: annak meg kell felelnie és ki kell szolgálnia az elsődleges nemzeti érdekeket - garantálnia kell az ellátásbiztonságot, figyelembe kell vennie a legkisebb költség elvét, érvényesítenie kell a környezeti szempontokat és biztosítania kell, hogy Magyarország nemzetközi súlyával és erőforrásainak mértékével megfelelő arányban hozzájárulhasson a globális problémák megoldásához. Ehhez csökkentenünk kell az energia importfüggőséget, növelni kell az állam szabályozó szerepét, a fogyasztóvédelem megerősítése mellett mérsékelni kell a lakosság energiaszegénységét, és ösztönözni kell a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését is - mondta az államtitkár.

A véglegesítés alatt álló Energiastratégia 2030 dokumentumról szólva elmondta: annak keretit a hazai gazdaságot meghatározó tényezők - a rendelkezésre álló erőforrások, a társadalom teljesítőképessége és a geopolitikai lehetőségek - jelölik ki. Ezen keretek között a legfontosabb stratégiai céljaink a versenyképesség biztosítása, a fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés és az ellátásbiztonság erősítése. Ezen legfőbb célok megvalósítását szolgálni hivatott eszközrendszer öt eleme a következő: megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, atomenergia szerepének fokozása, regionális energetikai infrastruktúra fejlesztése, új energetikai intézményrendszer kialakítása, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozásának kettőse.