Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

Ez lett az “ingatlanadóból”. Mi, hogyan változik? 2011. december 6.
A múlt héten elfogadott T/4662. számú törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról az előzetes várakozásokkal ellentétben végül csak kis részben változtatta meg a helyi adókról szóló törvényt. De végül mi változott? Ezt foglalta össze az ingatlanmagazin.com
Hetekig foglalkoztatta a közvéleményt és főként a sajtót, hogy vajon a Kormány drasztikusan megemeli-e az építmény- és a telekadó plafonértékét. Egyesek már óriási ingatlanadóval riogattak, mások azt feltételezték, hogy most aztán az önkormányzatok - akár a középkorban Mátyás király - még füstadót is kivethetnek. Sokan pedig egyenest az ingatlanpiac megroppanását feltételezték. Végül a múlt héten megszavazott T/4662. számú törvény (az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosítása) szinte nem ismert magára az eredeti változathoz képest. Hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium eredeti javaslata szerint az építményadó maximális értékét 3 %-ra emelték volna, és bevezetették volna a településadót. Ezzel szemben a megszavazott változat nagyságrendben szinte alig változtat az eddigi szabályozáson. A színfalak mögött mindenesetre nyilván nem spóroltak az érvekkel. Mi változott? „A kormány bővíti az önkormányzatok adókivetési hatáskörét a telekadóztatásban és az építményadóztatásban elvi lehetőséget teremtve az önkormányzatok számára a forrásbővítésre. Ennek megfelelően megszűnik több építmény- és telekadó mentesség, szűkül a feltételes helyi adómentességre jogosultak köre és a feltételes mentesség igénybevételének lehetősége" - értelmezte kérdésünkre a változásokat a Nemzetgazdasági Minisztérium Kommunikációs Titkársága. Vagyis végül a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény úgy módosult, hogy 2012. január 1-jétől a telekadó tárgyi hatálya bővül. Egyrészt adókötelessé válik a külterületi, nem termőföldként nyilvántartott földrészlet, másrészt az épületnek nem minősülő építménnyel (például úttal) lefedett földrészlet is. Megszűnik néhány mentesség A telekadóztatást érinti továbbá az is, hogy megszűnik az építési tilalom alatt álló telek 50%-ának mentessége, a helyi és helyközi tömegközlekedést lebonyolító adóalany telkének mentessége (ezen szervezetek - közszolgáltató szervezetként - egyébként is feltételes helyi adó mentességet élveznek), az építményadó-mentes épületet tartalmazó telek mentessége, az épülethez, építményhez, nyomvonal jellegű létesítményhez tartozó védő (biztonsági) övezet mentessége. Az építményadót érintő változás pedig az, hogy két mentesség szűnik meg, így a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2 hasznos alapterület mentessége és a szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, illetőleg nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiségek mentessége. Az állami-önkormányzati fenntartású intézményeket magában foglaló épületek után jelenleg és a jövőben sem kell adót fizetni. Ezek csak elvi lehetőségek „A törvényi mentességek megszűnése nem jelenti azt, hogy ezentúl ezekre a telkekre, épületekre kötelező az adó kivetése. Az önkormányzat szuverén joga eldönteni azt, hogy mire kíván adót kivetni - természetesen a törvény adta keretek között" - mondja a Kommunikációs Titkárság. A megszűnések mellett azonban továbbra is mentességet élvez a szükséglakás, valamint az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növény-termesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.

Ez lett az “ingatlanadóból”. Mi, hogyan változik?

2011. december 6.

A múlt héten elfogadott T/4662. számú törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról az előzetes várakozásokkal ellentétben végül csak kis részben változtatta meg a helyi adókról szóló törvényt. De végül mi változott? Ezt foglalta össze az ingatlanmagazin.com

Hetekig foglalkoztatta a közvéleményt és főként a sajtót, hogy vajon a Kormány drasztikusan megemeli-e az építmény- és a telekadó plafonértékét. Egyesek már óriási ingatlanadóval riogattak, mások azt feltételezték, hogy most aztán az önkormányzatok - akár a középkorban Mátyás király - még füstadót is kivethetnek. Sokan pedig egyenest az ingatlanpiac megroppanását feltételezték. Végül a múlt héten megszavazott T/4662. számú törvény (az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosítása) szinte nem ismert magára az eredeti változathoz képest. Hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium eredeti javaslata szerint az építményadó maximális értékét 3 %-ra emelték volna, és bevezetették volna a településadót. Ezzel szemben a megszavazott változat nagyságrendben szinte alig változtat az eddigi szabályozáson. A színfalak mögött mindenesetre nyilván nem spóroltak az érvekkel.

Mi változott?

„A kormány bővíti az önkormányzatok adókivetési hatáskörét a telekadóztatásban és az építményadóztatásban elvi lehetőséget teremtve az önkormányzatok számára a forrásbővítésre. Ennek megfelelően megszűnik több építmény- és telekadó mentesség, szűkül a feltételes helyi adómentességre jogosultak köre és a feltételes mentesség igénybevételének lehetősége" - értelmezte kérdésünkre a változásokat a Nemzetgazdasági Minisztérium Kommunikációs Titkársága. Vagyis végül a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény úgy módosult, hogy 2012. január 1-jétől a telekadó tárgyi hatálya bővül. Egyrészt adókötelessé válik a külterületi, nem termőföldként nyilvántartott földrészlet, másrészt az épületnek nem minősülő építménnyel (például úttal) lefedett földrészlet is.

Megszűnik néhány mentesség

A telekadóztatást érinti továbbá az is, hogy megszűnik az építési tilalom alatt álló telek 50%-ának mentessége, a helyi és helyközi tömegközlekedést lebonyolító adóalany telkének mentessége (ezen szervezetek - közszolgáltató szervezetként - egyébként is feltételes helyi adó mentességet élveznek), az építményadó-mentes épületet tartalmazó telek mentessége, az épülethez, építményhez, nyomvonal jellegű létesítményhez tartozó védő (biztonsági) övezet mentessége.

Az építményadót érintő változás pedig az, hogy két mentesség szűnik meg, így a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2 hasznos alapterület mentessége és a szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, illetőleg nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiségek mentessége. Az állami-önkormányzati fenntartású intézményeket magában foglaló épületek után jelenleg és a jövőben sem kell adót fizetni.

Ezek csak elvi lehetőségek

„A törvényi mentességek megszűnése nem jelenti azt, hogy ezentúl ezekre a telkekre, épületekre kötelező az adó kivetése. Az önkormányzat szuverén joga eldönteni azt, hogy mire kíván adót kivetni - természetesen a törvény adta keretek között" - mondja a Kommunikációs Titkárság. A megszűnések mellett azonban továbbra is mentességet élvez a szükséglakás, valamint az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növény-termesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.