Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

Milyen munkajogi szabályok alapján lehet ellátni egy társasház közös képviseletét? 2012. július 6.
A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hirlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok részére ingyenes jogsegélyszolgálatot biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást.
Kérdés Milyen munkajogi szabályok alapján lehet ellátni egy társasház közös képviseletét? Ellátható-e megbízási szerződés alapján, amely alapján a társasház, mint munkáltató szerepel, és von le és utal át mindenféle kötelezettséget a NAV felé? Mik a pontos szabályozások? Mik az előírások? Melyik az a módozat, amely a társasháznak a legkedvezőbb? Válasz Álláspontom szerint a közös képviselő feladatköre nem látható el munkaviszony keretében, így a munkajogi szabályok sem alkalmazhatók vele szemben. Ennek indoka, hogy itt választott funkcióról van szó, amely nem összeegyeztethető a munkaviszonnyal. A megbízási szerződés alapján természetesen a feladat ellátható, de ekkor sem a munkáltatót terhelő kötelezettségeket kell teljesíteni, hanem a megbízási jogviszonnyal kapcsolatosan előírt járulékokat kell a társasháznak a NAV felé teljesíteni. Nincs külön kedvezőbb típusú módozat a közös képviselők részére, így az általános szabályok szerint kell a befizetéseket teljesíteni. Társasház járulékfizetési kötelezettsége Biztosítási kötelezettség Biztosítottnak kell tekinteni: - a munkaviszonyban álló magánszemélyt, (pl. gondnok, takarító) - a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozói jogviszonyban) személyesen munkát végző személyt, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak 30-ad részét, - a társasház közösség választott tisztségviselőjét, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak 30-ad részét. A biztosítási kötelezettség fennállása esetén az alábbiak szerint áll fenn a járulékfizetési kötelezettség. A biztosított magánszemély járulékfizetési kötelezettsége - 10 százalék nyugdíjjárulék valamint - 8,5 százalék mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizet, melyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék mértéke 1,5 százalék, amelyet a társasház von le, fizet meg, és vall be az adóhatósághoz. A járulékfizetési kötelezettség alapja többek között az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem. Nem fizet 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulékot - a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy, a választott tisztségviselő, - az a foglalkoztatott, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (kivéve az előző pontban ismertetetteket). A nyugdíjjárulékot a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokban legfeljebb a járulékfizetési felső határig (7 942 200 Ft évi, napi 21 700 Ft) kell megfizetni. A nyugdíjjárulékot a naptári év folyamán addig kell levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik arról, hogy a nyugdíjjárulékot a járulékfizetési felső határig megfizette. 2011-hez képest a változás az, hogy amennyiben a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló,biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján is köteles 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni. A megállapított tárgyhavi járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell megfizetni. Szociális hozzájárulási adó A társasház a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló (például munkaviszony, megbízás) természetes személy részére juttatott, kifizetett, az Szja tv. rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, illetve a nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem - növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével - alapján 27 százalék mértékű szociális hozzájárulási adót fizet. A fizetendő adó a számított adó, amelyet csökkenteni lehet jogszabályban meghatározott adókedvezmények összegével, például a munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezménnyel. Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a társasház megbízásos jogviszonyban foglalkoztat valakit, és a magánszemély jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, tehát nem válik biztosítottá, ebben az esetben is terheli a társasházat a 27 százalék szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség. Százalékos egészségügyi hozzájárulás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli a társasházat a belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg-alap) számításnál figyelembe vett jövedelem után. Fontos szabály, hogy azt a jövedelmet, amelyet szociális hozzájárulási adó terhel, nem kell egészségügyi hozzájárulás alapként figyelembe venni (lásd pl. előzőekben a minimálbér 30 százalékát el nem érő jövedelemmel járó megbízás).

Milyen munkajogi szabályok alapján lehet ellátni egy társasház közös képviseletét?

2012. július 6.

A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hirlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok részére ingyenes jogsegélyszolgálatot biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást.

Kérdés
Milyen munkajogi szabályok alapján lehet ellátni egy társasház közös képviseletét? Ellátható-e megbízási szerződés alapján, amely alapján a társasház, mint munkáltató szerepel, és von le és utal át mindenféle kötelezettséget a NAV felé? Mik a pontos szabályozások? Mik az előírások? Melyik az a módozat, amely a társasháznak a legkedvezőbb?

Válasz
Álláspontom szerint a közös képviselő feladatköre nem látható el munkaviszony keretében, így a munkajogi szabályok sem alkalmazhatók vele szemben. Ennek indoka, hogy itt választott funkcióról van szó, amely nem összeegyeztethető a munkaviszonnyal.

A megbízási szerződés alapján természetesen a feladat ellátható, de ekkor sem a munkáltatót terhelő kötelezettségeket kell teljesíteni, hanem a megbízási jogviszonnyal kapcsolatosan előírt járulékokat kell a társasháznak a NAV felé teljesíteni. Nincs külön kedvezőbb típusú módozat a közös képviselők részére, így az általános szabályok szerint kell a befizetéseket teljesíteni.

Társasház járulékfizetési kötelezettsége

Biztosítási kötelezettség

Biztosítottnak kell tekinteni: - a munkaviszonyban álló magánszemélyt, (pl. gondnok, takarító) - a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozói jogviszonyban) személyesen munkát végző személyt, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak 30-ad részét,

- a társasház közösség választott tisztségviselőjét, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak 30-ad részét.

A biztosítási kötelezettség fennállása esetén az alábbiak szerint áll fenn a járulékfizetési kötelezettség.

A biztosított magánszemély járulékfizetési kötelezettsége

- 10 százalék nyugdíjjárulék valamint

- 8,5 százalék mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizet, melyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék mértéke 1,5 százalék, amelyet a társasház von le, fizet meg, és vall be az adóhatósághoz.

A járulékfizetési kötelezettség alapja többek között az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem.

Nem fizet 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulékot

- a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy, a választott tisztségviselő,

- az a foglalkoztatott, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (kivéve az előző pontban ismertetetteket). A nyugdíjjárulékot a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokban legfeljebb a járulékfizetési felső határig (7 942 200 Ft évi, napi 21 700 Ft) kell megfizetni. A nyugdíjjárulékot a naptári év folyamán addig kell levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik arról, hogy a nyugdíjjárulékot a járulékfizetési felső határig megfizette.

2011-hez képest a változás az, hogy amennyiben a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló,biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján is köteles 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni.

A megállapított tárgyhavi járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell megfizetni.

Szociális hozzájárulási adó

A társasház a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló (például munkaviszony, megbízás) természetes személy részére juttatott, kifizetett, az Szja tv. rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, illetve a nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem - növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével - alapján 27 százalék mértékű szociális hozzájárulási adót fizet.

A fizetendő adó a számított adó, amelyet csökkenteni lehet jogszabályban meghatározott adókedvezmények összegével, például a munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezménnyel.

Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a társasház megbízásos jogviszonyban foglalkoztat valakit, és a magánszemély jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, tehát nem válik biztosítottá, ebben az esetben is terheli a társasházat a 27 százalék szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség.

Százalékos egészségügyi hozzájárulás

27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli a társasházat a belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg-alap) számításnál figyelembe vett jövedelem után.

Fontos szabály, hogy azt a jövedelmet, amelyet szociális hozzájárulási adó terhel, nem kell egészségügyi hozzájárulás alapként figyelembe venni (lásd pl. előzőekben a minimálbér 30 százalékát el nem érő jövedelemmel járó megbízás).