Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

Még az idén elkészül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2013. június 14.
Több mint kétmillió, javarészben 1945 és 1990 között épült, elsősorban vidéki családi ház található az országban, amelyek energetikai felújítása indokolt. A felújítások részben európai uniós támogatással valósulhatnak meg - mondta Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára egy május 24-i, budapesti sajtótájékoztatón.
Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára arról számolt be, hogy a tárca költségoptimalizálási programot készített, amelynek segítségével meg lehet határozni, hogy mely lakások újíthatók fel gazdaságosan. Szaló Péter paradigmaváltásról beszélt az európai építészetben, amely szerint az építési költséggel egyenrangú tényező lett az épület energiafogyasztása is. Elmondta: Magyarországon a középületekre 2015-től, míg a magánépületekre 2019-től szigorúbb energetikai előírások vonatkoznak majd, az Európai Unióban pedig 2019-ben a középületekre, 2021-ben pedig az új építésű privát épületekre is életbe lép a közel nulla energiafelhasználású megvalósítás követelménye. Egy gazdaságossági felmérés kapcsán rámutatott: egy energetikai felújítás során az ablakcsere önmagában nem minden esetben kifizetődő, kell hozzá a falak és a födémek hőszigetelése is. Legnagyobb a megtakarítás akkor, ha megújul a házakban a fűtési rendszer is. A fafűtésre átállás gazdaságos, viszont a pellet-fűtés és a hőszivattyú beruházásának a költsége nem minden esetben térül meg rövidtávon. Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és a kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy még az idén elkészül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia. A Stratégia a Belügyminisztérium költségoptimalizálási programján túl több mint 23.000 épület épületenergetikai adataira, továbbá számos mérnök és közgazdász munkája alapján jön létre. A munka nagyságát jelzi, hogy a 2012 szeptemberében indult tervezés várhatóan idén őszig készül el, amely ezt követően megfelelő szakmai alapot teremt egy átgondolt, megalapozott és fenntartható épület-felújítási program indítására. A megújuló energiák alkalmazásával kapcsolatosan megjegyezte, hogy mivel az európai uniós tagállamok sem tudják már a korábbi támogatási rendszereiket fenntartani, így az ő mintájukra indított támogatási rendszer Magyarországnak sem érdeke. A konferencián számos érv hangzott el a műemlék védelem alatt álló épületek energetikai felújítása mellett, amelyre reagálva Illés Zoltán államtitkár a sajtótájékoztatón jelezte, hogy komolyan megfontolandó a műemléki épületek energetikai felújítására indítandó speciális pályázat kidolgozása.

Még az idén elkészül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

2013. június 14.

Több mint kétmillió, javarészben 1945 és 1990 között épült, elsősorban vidéki családi ház található az országban, amelyek energetikai felújítása indokolt. A felújítások részben európai uniós támogatással valósulhatnak meg - mondta Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára egy május 24-i, budapesti sajtótájékoztatón.

Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára arról számolt be, hogy a tárca költségoptimalizálási programot készített, amelynek segítségével meg lehet határozni, hogy mely lakások újíthatók fel gazdaságosan. Szaló Péter paradigmaváltásról beszélt az európai építészetben, amely szerint az építési költséggel egyenrangú tényező lett az épület energiafogyasztása is.

Elmondta: Magyarországon a középületekre 2015-től, míg a magánépületekre 2019-től szigorúbb energetikai előírások vonatkoznak majd, az Európai Unióban pedig 2019-ben a középületekre, 2021-ben pedig az új építésű privát épületekre is életbe lép a közel nulla energiafelhasználású megvalósítás követelménye.

Egy gazdaságossági felmérés kapcsán rámutatott: egy energetikai felújítás során az ablakcsere önmagában nem minden esetben kifizetődő, kell hozzá a falak és a födémek hőszigetelése is. Legnagyobb a megtakarítás akkor, ha megújul a házakban a fűtési rendszer is. A fafűtésre átállás gazdaságos, viszont a pellet-fűtés és a hőszivattyú beruházásának a költsége nem minden esetben térül meg rövidtávon.

Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és a kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy még az idén elkészül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia. A Stratégia a Belügyminisztérium költségoptimalizálási programján túl több mint 23.000 épület épületenergetikai adataira, továbbá számos mérnök és közgazdász munkája alapján jön létre. A munka nagyságát jelzi, hogy a 2012 szeptemberében indult tervezés várhatóan idén őszig készül el, amely ezt követően megfelelő szakmai alapot teremt egy átgondolt, megalapozott és fenntartható épület-felújítási program indítására.

A megújuló energiák alkalmazásával kapcsolatosan megjegyezte, hogy mivel az európai uniós tagállamok sem tudják már a korábbi támogatási rendszereiket fenntartani, így az ő mintájukra indított támogatási rendszer Magyarországnak sem érdeke.

A konferencián számos érv hangzott el a műemlék védelem alatt álló épületek energetikai felújítása mellett, amelyre reagálva Illés Zoltán államtitkár a sajtótájékoztatón jelezte, hogy komolyan megfontolandó a műemléki épületek energetikai felújítására indítandó speciális pályázat kidolgozása.