Barion Pixel
Hír ajánlása
Feladó neve
Feladó e-mail címe
Címzett neve
Címzett e-mail címe

Hány közgyűlési határozat születhet ugyanazon kérdésben?

2013. június 28.

A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hirlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok részére ingyenes jogsegélyszolgálatot biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást.

Kérdés
2012. évi közgyűlésünkön megszavaztuk a ház takarítójának elbocsátását.(Jelenlét: 52% tulajdoni hányad; igen szavazat 46% tulajdoni hányad; nem szavazat: 6%).
Idén májusban a közös képviselő rendkívüli közgyűlést hívott össze a tulajdonosok 1/10-ed résznyi aláírása alapján a takarító megtartására.

Érvényes-e ez a májusi rendkívüli közgyűlés?

(A törvényben nem találtam §-t arra, hogy ugyanabban a témában hányszor lehet összehívni és újra szavaztatni a tulajdonosokat.)

Ha most más döntés születik, és marad a régi takarító, akkor mi, akik tiszta házat szeretnénk (többször felszólítottuk, hogy takarítson tisztességesen, minden „válasza" az, volt, hogy örüljünk, ha ennyi pénzért így takarít), 1/10 résznyi aláírást gyűjtünk, és újra rendkívüli közgyűlés lesz... Aztán várhatjuk, hogy melyikünk unja meg a témát?

Válasz
Az Önök 2012. évi közgyűlési döntését a közös képviseletnek végre kellett volna hajtania és a takarítóval kötött szerződést fel kellett volna mondania. Ha ezt nem tette meg, akkor nem hajtotta végre a közgyűlési határozatot és akár a munkájának az értékelését is érdemes lenne napirendre tűzni.

Attól, hogy a tulajdonosok 10 %-a kezdeményezte a takarító megtartását, még nem biztos, hogy a közgyűlésen lévő tulajdonosok többsége azt megszavazza. A másik probléma, hogy egy évvel korábbi közgyűlési határozat megváltoztatására irányuló tulajdonosi kezdeményezés nem indokolja a rendkívüli közgyűlés összehívását, tehát nincs akadálya annak, hogy a közgyűlésen hozott határozatok érvénytelenségének megállapítása iránt egy tulajdonos pert kezdeményezzen az illetékes bíróságon.

A társasházi törvény valóban nem tartalmazza, hogy egy témát hányszor lehet napirendre tűzni, de olyan sokféle eset lehetséges, hogy annak törvényi szabályozása szinte lehetetlen. Nézzünk egy-két példát:

1.) A közgyűlésen hozott határozattal valamelyik tulajdonos nem ért egyet, akkor 60 napon belül kérheti a bíróságtól a közgyűlési határozat megváltoztatását.
Álláspontom szerint ezen időn belül nem lehet újra napirendre tűzni az adott témát.

2.) A közgyűlés döntött például a gondnok, vagy takarító alkalmazásáról, majd váratlanul a gondnok meghal. Nyílván, hogy ilyen esetben nincs akadálya annak, hogy ismételten napirendre tűzzék a gondnok választását.

3.) A közgyűlés döntött az épületben elvégzendő szigetelési vagy egyéb nagyobb értékű beruházásról, amelyet hitellel kívántak kiegyenlíteni. A társasház rossz kondíciója miatt azonban a bank nem biztosítja a hitelt, így az ügyben újra közgyűlést kell kitűzni és dönteni kell, hogy vagy elállnak a felújítástól vagy esetleg célbefizetéssel oldják meg a munkálatok kifizetését.

Nem tartom viszont elfogadhatónak, ha egy megadott témában hozott döntés egy-egy tulajdonosnak nem tetszik és folyamatosan - kb. két-három hónaponként - összegyűjti a törvényben meghatározott 35. § (2) bekezdése szerint a szükséges 10 %-os tulajdonosi aláírást és ezzel folyamatosan napirendre tűzeti az őt érdeklő kérdést. Ilyen esetekben a közös képviselőnek lehetősége van arra hivatkozni, hogy a megadott döntést nem támadta meg 60 napon belül, így az végrehajtható és csak akkor indokolt ismételten foglalkozni a témával, ha annak egyéb indokoltsága is felmerül.

(c) Társasházi Háztartás 2024 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások