Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Július 20-tól egyszerűbb lesz napelemtelepítés és az online közgyűlés 2025. július 19.
2025. július 20-án hatályba lép a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása, amely két fontos újítást vezet be a társasházi közösségek számára. A jövőben egyszerűbbé válik a közös napelemes rendszerek telepítése, és hivatalosan is lehetőség nyílik a közgyűlésen való online részvételre.
Napelemes beruházások: korszerűsítésnek minősül, egyszerű többség is elég A módosítás szerint a közös tulajdonú épületek napelemes vagy napkollektoros rendszereinek létesítése korszerűsítésnek minősül, így a közgyűlési döntéshez elegendő lesz az egyszerű többség. Ezt a törvény új 25/A. §-a tartalmazza, amely a beruházás jóváhagyásának és megvalósításának részletes feltételeit is szabályozza. „(1) A közös tulajdonban álló épületrészre napkollektor, napelemes rendszer (a továbbiakban együtt: napenergiát hasznosító rendszer) létesítésének elhatározását, a telepítés és üzemeltetés részletszabályait, a csatlakozás feltételeit, a telepítés és üzemeltetés költségeinek és hasznainak megosztását legkésőbb a telepítés megkezdéséig, a közgyűlés - a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével meghozott - határozatában kell rögzíteni." Távhőszolgáltatásba csatlakozáshoz a szolgáltató hozzájárulása kell A közgyűlésnek a kivitelezés megkezdése előtt határoznia kell a rendszer telepítéséről, működtetéséről, valamint a költségek és a hasznok megosztásáról. A szavazás során a tulajdoni hányad szerinti szavazatszámítást kell alkalmazni. Távhőszolgáltatásba csatlakozó épület esetén a telepítéshez szükség van a szolgáltató írásos hozzájárulására is. „(2) Napkollektor a távhőszolgáltató által ellátott épületen akkor telepíthető, ha a szolgáltatási területével érintett távhőszolgáltató a telepítést és a tervezett műszaki tartalmat írásban jóváhagyja." A közösség érdekeinek védelme Az egyéni, magántulajdonú napelem kizárólag akkor engedélyezhető a társasházi közös épületrészre, ha nem foglalja el azt a helyet vagy nem okoz olyan műszaki akadályt, ami miatt a társasház egészének napelemrendszerét már nem lehetne megvalósítani. Ha a magánrendszer felhelyezése gátolná egy esetleges jövőbeli közös napelemes beruházást, vagy jelentősen korlátozná annak hatékonyságát vagy gazdaságosságát (például kevés hely maradna további paneleknek, vagy műszakilag nem lehetne utólag bővíteni), akkor az egyéni telepítést a társasház jogszerűen megtilthatja. "(3) A külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség energiaellátása érdekében napenergiát hasznosító rendszer a közös tulajdonban álló épületrészre csak akkor telepíthető, ha az a közös költség csökkentése érdekében telepítendő napenergiát hasznosító rendszer felhelyezését nem lehetetlenítené el." Kis létszámú közösségeknek is biztonságos jogi keret A módosítás kifejezetten kimondja, hogy legfeljebb hatlakásos társasházaknál - ahol a társasházi törvény alkalmazása nem kötelező - a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ezzel a kis létszámú közösségek is biztonságos jogi keretet kapnak a megújuló energiás beruházások megvalósításához. „(4) Ha a legfeljebb hatlakásos társasházközösségre a 13. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, az (1)-(3) bekezdés szerinti döntést a tulajdonostársak hozzák meg." Végül fontos, hogy a 2022-es veszélyhelyzeti szabályozás alapján fennálló tiltási lehetőség - amely szerint akár egyetlen tulajdonostárs is megakadályozhatta a közös célú beruházást - megszűnik. A jövőben tehát valódi közösségi döntés alapján, többségi elhatározással lehet megvalósítani napelemes fejlesztéseket. Online jelenlét a közgyűlésen: SZMSZ-be építhető, törvényes lehetőség Szintén július 20-tól lép hatályba a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 38. § (4) bekezdése, amely hivatalossá teszi az online jelenlétet a társasházi közgyűlésen. A módosítás rögzíti, hogy a tulajdonostársak személyes jelenlét helyett elektronikus hírközlő eszközök használatával is részt vehetnek a közgyűlésen, amennyiben azt a szervezeti-működési szabályzat lehetővé teszi. „A közgyűlésen a tulajdonostárs a jogait személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha a szervezeti-működési szabályzat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a résztvevők azonosítása, és a résztvevők közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen." A törvény tehát előírja, hogy az SZMSZ-ben meg kell határozni: az igénybe vehető eszközök körét, azok alkalmazásának technikai feltételeit, a résztvevők azonosításának és a kölcsönös, valós idejű kommunikáció biztosításának módját. Ez a szabályozás a 2023 óta alkalmazott veszélyhelyzeti rendelkezések gyakorlatát emeli törvényi szintre, és hosszú távon lehetővé teszi az online közgyűlések biztonságos lebonyolítását. Különösen azoknak a közösségeknek nyújthat segítséget, ahol földrajzi távolság vagy egyéb akadály miatt a személyes részvétel nehezen megoldható. Forrás: Magyar Közlöny 2025. évi 73. szám

Július 20-tól egyszerűbb lesz napelemtelepítés és az online közgyűlés

2025. július 19.

2025. július 20-án hatályba lép a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása, amely két fontos újítást vezet be a társasházi közösségek számára. A jövőben egyszerűbbé válik a közös napelemes rendszerek telepítése, és hivatalosan is lehetőség nyílik a közgyűlésen való online részvételre.

Napelemes beruházások: korszerűsítésnek minősül, egyszerű többség is elég

A módosítás szerint a közös tulajdonú épületek napelemes vagy napkollektoros rendszereinek létesítése korszerűsítésnek minősül, így a közgyűlési döntéshez elegendő lesz az egyszerű többség. Ezt a törvény új 25/A. §-a tartalmazza, amely a beruházás jóváhagyásának és megvalósításának részletes feltételeit is szabályozza.

„(1) A közös tulajdonban álló épületrészre napkollektor, napelemes rendszer (a továbbiakban együtt: napenergiát hasznosító rendszer) létesítésének elhatározását, a telepítés és üzemeltetés részletszabályait, a csatlakozás feltételeit, a telepítés és üzemeltetés költségeinek és hasznainak megosztását legkésőbb a telepítés megkezdéséig, a közgyűlés - a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével meghozott - határozatában kell rögzíteni."

Távhőszolgáltatásba csatlakozáshoz a szolgáltató hozzájárulása kell

A közgyűlésnek a kivitelezés megkezdése előtt határoznia kell a rendszer telepítéséről, működtetéséről, valamint a költségek és a hasznok megosztásáról. A szavazás során a tulajdoni hányad szerinti szavazatszámítást kell alkalmazni. Távhőszolgáltatásba csatlakozó épület esetén a telepítéshez szükség van a szolgáltató írásos hozzájárulására is.

„(2) Napkollektor a távhőszolgáltató által ellátott épületen akkor telepíthető, ha a szolgáltatási területével érintett távhőszolgáltató a telepítést és a tervezett műszaki tartalmat írásban jóváhagyja."

A közösség érdekeinek védelme

Az egyéni, magántulajdonú napelem kizárólag akkor engedélyezhető a társasházi közös épületrészre, ha nem foglalja el azt a helyet vagy nem okoz olyan műszaki akadályt, ami miatt a társasház egészének napelemrendszerét már nem lehetne megvalósítani.
Ha a magánrendszer felhelyezése gátolná egy esetleges jövőbeli közös napelemes beruházást, vagy jelentősen korlátozná annak hatékonyságát vagy gazdaságosságát (például kevés hely maradna további paneleknek, vagy műszakilag nem lehetne utólag bővíteni), akkor az egyéni telepítést a társasház jogszerűen megtilthatja.

"(3) A külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség energiaellátása érdekében napenergiát hasznosító rendszer a közös tulajdonban álló épületrészre csak akkor telepíthető, ha az a közös költség csökkentése érdekében telepítendő napenergiát hasznosító rendszer felhelyezését nem lehetetlenítené el."

Kis létszámú közösségeknek is biztonságos jogi keret

A módosítás kifejezetten kimondja, hogy legfeljebb hatlakásos társasházaknál - ahol a társasházi törvény alkalmazása nem kötelező - a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ezzel a kis létszámú közösségek is biztonságos jogi keretet kapnak a megújuló energiás beruházások megvalósításához.

„(4) Ha a legfeljebb hatlakásos társasházközösségre a 13. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, az (1)-(3) bekezdés szerinti döntést a tulajdonostársak hozzák meg."

Végül fontos, hogy a 2022-es veszélyhelyzeti szabályozás alapján fennálló tiltási lehetőség - amely szerint akár egyetlen tulajdonostárs is megakadályozhatta a közös célú beruházást - megszűnik. A jövőben tehát valódi közösségi döntés alapján, többségi elhatározással lehet megvalósítani napelemes fejlesztéseket.

Online jelenlét a közgyűlésen: SZMSZ-be építhető, törvényes lehetőség

Szintén július 20-tól lép hatályba a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 38. § (4) bekezdése, amely hivatalossá teszi az online jelenlétet a társasházi közgyűlésen. A módosítás rögzíti, hogy a tulajdonostársak személyes jelenlét helyett elektronikus hírközlő eszközök használatával is részt vehetnek a közgyűlésen, amennyiben azt a szervezeti-működési szabályzat lehetővé teszi.

„A közgyűlésen a tulajdonostárs a jogait személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha a szervezeti-működési szabályzat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a résztvevők azonosítása, és a résztvevők közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen."

A törvény tehát előírja, hogy az SZMSZ-ben meg kell határozni:

az igénybe vehető eszközök körét,
azok alkalmazásának technikai feltételeit,
a résztvevők azonosításának és a kölcsönös, valós idejű kommunikáció biztosításának módját.

Ez a szabályozás a 2023 óta alkalmazott veszélyhelyzeti rendelkezések gyakorlatát emeli törvényi szintre, és hosszú távon lehetővé teszi az online közgyűlések biztonságos lebonyolítását. Különösen azoknak a közösségeknek nyújthat segítséget, ahol földrajzi távolság vagy egyéb akadály miatt a személyes részvétel nehezen megoldható.

Forrás: Magyar Közlöny 2025. évi 73. szám

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

Rendeltetésváltás a társasházban – A lakóközösség érdeke elsőbbséget élvezhet 2025. július 16.
Két párizsi ingatlantulajdonos pert indított a városvezetés ellen, miután nem kaptak engedélyt üzlethelyiségeik lakáscélú vagy turisztikai hasznosítására. Az ügy tanulságos lehet minden társasházi közösség számára, ahol felmerül a rendeltetésmódosítás kérdése.

Kötelező nyilvántartás jön az elektromos autótöltők üzemeltetőinek 2025. július 9.
Országos nyilvántartás indul az elektromos járművek töltését biztosító szolgáltatókról. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2025. július 23-ától kezdve nyilvánosan elérhető adatbázist vezet minden töltőberendezés-üzemeltetőről és elektromobilitási szolgáltatóról. A rendelet akár olyan társasházakat is érinthet, ahol saját vagy közös töltőállomás működik.

Kétharmados döntés, hivatalos betekintés – mit jelent a társasházaknak az új szabályozás? 2025. július 2.
A társasházi törvény hatályos módosításait a szakma túlnyomó része már ismeri: az alapító okirat közös tulajdont érintő változtatásaihoz immár kétharmados többség szükséges. A szabályozás azonban nem állt meg itt. A háttérben az ingatlan-nyilvántartási törvény is módosult, amely több ponton érinti a közös képviselők gyakorlati feladatait. Az alábbiakban a legfontosabb új rendelkezésekből válogatunk, közérthető magyarázatokkal.

Ha bérbe adom, ha eladom - Tűzvédelmi biztonság az ingatlanpiacon 2025. június 30.
Az eINGATLAN 2025 webinar és konferencia nyitó előadását Lestyán Mária, építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke, a Rockwool Hungary Kft. szakmai kapcsolatokért felelős igazgatója tartotta. A lakás- és ingatlanpiac tűzvédelmi kihívásait tekintette át, különösen a bérbeadás és eladás során fennálló kötelezettségekre koncentrálva.


Jegyzői felszólítás után felmondott a közös képviselet 2025. június 27.
A társasházunk közös képviseletét ellátó X Kft.-t a társasház helye szerint illetékes Jegyző - tulajdonostárs által indított törvényességi és felügyeleti eljárás eredményeként - ún. törvényességi felhívásban intézkedésekre szólította fel. A Kft. a felhívás kibocsátásának napján 30 napos határidővel felmondta a társasház közös képviseletét. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Meghosszabbított határidő, változatlan kötelezettség – Mire figyeljenek a közös képviselők a regisztráció során? 2025. június 25.
Bár a társasházi képviselők regisztrációjára megszabott május 1-jei határidőt végül meghosszabbították, ez nem jelenti azt, hogy a társasházi törvény új előírásai háttérbe szorultak volna. A regisztrációs kötelezettség minden társasházra vonatkozik, és a hatósági ügyintézés során már most is számos esetben elvárás a regisztrált státusz igazolása. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője konferencia-előadásában a közös képviselők nyilvántartásba vételének célját, jogi hátterét és gyakorlati lebonyolítását ismertette, kiemelve azokat a szempontokat, amelyek a határidő meghosszabbítása után is változatlanul érvényesek.

Pénzt kaphat, aki energiahatékonyabbá teszi a lakását – új szabályok léptek életbe 2025. június 23.
Az energiahatékonysági beruházásokat ösztönző szabályok a társasházi lakástulajdonosoknak is kedvezhetnek. Mostantól kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá válik, hogy mennyi pénzbeli ellenszolgáltatás járhat egy-egy jól dokumentált, hitelesített lakásfelújítás után. Ráadásul a nagyvállalatoknak előírt energiamegtakarítás egy jelentős részét kötelező lesz lakóépületek felújítása révén elérni - ami tovább növelheti a lakossági érdekeltséget.

A közös tulajdon és társasházi alapító okiratok bejegyzése – Változások az ingatlan-nyilvántartásban 2025. június 23.
A Kormány 153/2025. (VI. 19.) rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló végrehajtási rendelet több pontját is módosítja. Az új szabályok célja az ingatlanforgalom biztonságának növelése és az egységes jogalkalmazás biztosítása. A változások közvetlenül érintik a közös tulajdon használatára vonatkozó jogok bejegyzését, a közgyűlési határozatok alapján módosított alapító okiratokat, valamint a közjegyzői eljárásokat is.

Kilenc ingatlaniroda áll bíróság elé tisztességtelen szerződések miatt 2025. június 19.
A Pest Vármegyei Főügyészség kilenc ingatlanközvetítő céggel szemben indított közérdekű pert a fogyasztói jogokat sértő, tisztességtelen szerződési feltételek miatt. A perek tétje nem csupán az érintett vállalkozások gyakorlata, hanem a jövőben alkalmazható szerződésminták jogszerűsége is.

Devizahitel károsultak: visszajár a pénz? 2025. június 18.
Kevés olyan pénzügyi esemény volt a rendszerváltás utáni Magyarországon, amely akkora társadalmi feszültséget és hosszú távú következményeket okozott volna, mint a devizahitelek kérdése. A 2000-es évek elején és közepén a lakosság tömegesen fordult az akkor vonzónak tűnő svájci frank és euró alapú kölcsönök felé.

Hatályba lép a helyi önazonosság védelméről szóló törvény 2025. június 17.
2025. július 1-jétől életbe lép a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény. Az új szabályozás hátterében az a társadalmi és politikai szándék áll, hogy a települések - különösen a túlzott népszerűség miatt átalakuló üdülőövezetek - saját hatáskörben dönthessenek a fejlődés üteméről és irányáról, sőt akár arról is, ki költözhet be és ki nem.

Külön gazdálkodó lépcsőházak a társasházban 2025. június 13.
Több lépcsőházból álló társasház esetén jogszerű, ha a lépcsőházak külön gazdálkodnak, miközben a társasház szervezetileg és számvitelileg egységet alkot? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Kéményproblémák a társasházban – mit tehet a közös képviselő? 2025. június 12.
A társasházi épületekben közös tulajdonban álló rendszerek - így a kémények - fenntartása gyakran okoz vitás helyzeteket, különösen akkor, ha azok állapota leromlik, de a használatuk csak néhány lakástulajdonos érdekeit szolgálja. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Elfogadták a távhőszolgáltatásról szóló törvény módosítását 2025. június 3.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi XLV. törvényt, amely a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény átfogó módosítását tartalmazza. Az új szabályozás célja a megújuló energiaforrások és a maradékhő szélesebb körű felhasználásának ösztönzése, a távhőellátás biztonságának növelése, valamint a jogi és működési keretek pontosítása.

Háztartási gépek zajszintje – szabályozás a házirendben 2025. június 3.
Olvasónk arra volt kíváncsi, hogyan egyeztethetők össze a háztartási gépek működése során keletkező zajok a csendrendeletben rögzített határértékekkel, különös tekintettel a társasházi házirend szabályozási lehetőségeire. Jogi szakértőnk az alábbiakban válaszol a felvetésre.

Új lista a „kivett” rendeltetésű ingatlanokról – Frissítés a Földhivatali Portálon 2025. május 28.
2025. május 27-étől új hivatalos lista érvényes a „kivett" jogcímű és rendeltetésű ingatlanokra vonatkozóan. A Földhivatali Portálon elérhető táblázat részletesen tartalmazza, milyen megnevezések alkalmazhatók az ingatlan-nyilvántartásban.

Ismételni kell időszakonként a regisztrációt? 2025. május 26.
A törvény által elvárt regisztrációt, két évente újra és újra meg kell ismételni, még abban az esetben is, ha a közös képviselőt újra választják, azaz a személye nem változik? - az olvasói kérdésre szakértőnk válaszol.

Pontosítások az ingatlan-nyilvántartásban – A társasházi tulajdonosokat és a hitelezőket is érinti a legújabb kormányrendelet-módosítás 2025. május 20.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtását szabályozó 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása a jogalkalmazás során felmerült kérdésekre reagál. A változások célja, hogy pontosabb eligazodást nyújtsanak a közös tulajdon használatának bejegyzésétől kezdve a társasházi alapító okirat módosításán át egészen a végrehajtási jogok bejegyzéséig. A módosítás egyúttal összhangot teremt a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szabályaival is.

Lehet SZMSZ-ben szabályozni a társasházban nyíló üzleteket? - szakértőnk válaszol 2025. május 19.
Az SZMSZ-ben általános szabályokon túl van arra lehetőség, hogy a házban lévő üzletek esetében (melyek nem a társasház tulajdonában vannak) meghatározásra kerüljön, hogy pl. alkoholt is forgalmazó üzlet nem nyitható? A lakások esetében lehetséges olyan szabályt hozni, hogy airbnb-hez a közgyűlés hozzájárulása szükséges?

Benyújtották a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslatot 2025. május 14.
Már a Parlament előtt van az a jogszabálytervezet, amely új alapokra helyezheti a településkép és a közösségi érdekek védelmét. Az indítvány lehetőséget teremtene arra, hogy az önkormányzatok korlátozhassák bizonyos lakóingatlanok megszerzését, illetve felléphessenek a helyi karaktert veszélyeztető beruházásokkal szemben.