Ebből kicsit "munkás" kigyűjteni a lakásszövetkezetekre vonatkozó előírásokat, ezért a LOSZ összefoglalót készített belőle, melynek főbb észrevételeit felhasználva, a TTOE elnöke, dr. Bék Ágnes is összeállított egy gyakorlatias útmutatót.

A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt a polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyeknek és a nem jogi személy szervezeteknek ( jogi személyek) rendelet hatálybalépésének napjától a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ptk.), illetve a jogi személyre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazniuk.

Külön rendelkezéseket léptetett életbe a 102/2020. (IV. 10.) kormányrendelet a jogi személyek vonatkozásában, amelyek közé tartoznak a lakásszövetkezetek is. Emiatt a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvényben (Lsztv) foglaltaktól eltérő működési szabályok alkalmazására van lehetőség.

1.) A lakásszövetkezetek döntéshozó szervének ülése (közgyűlés) - ideértve küldöttgyűlést és a részközgyűlést is - nem tartható meg olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje, abban az esetben sem, ha az ülés e rendelet hatálybalépésekor már összehívásra került.

Aki az Lsztv-ben foglaltak alapján megalkotta az alapszabályában a különleges helyzetekre vonatkozó döntéshozatali eljárást, vagyis az ülés tartása nélküli döntéshozatal intézményét, az alkalmazhatja az írásbeli szavazást.

A változás az, hogy most lehetőség van minden érdemi kérdésben írásos szavazással dönteni, ha az alapszabály nem tartalmaz erre vonatkozóan rendelkezést, de kidolgozandó mindennek elektronikus megvalósítási módja (hardver, szoftver stb.), feltételek biztosíthatósága. Ehhez ki kell dolgozni az elektronikus levélben történő szavazás feltételeit, akár egy vegyes megoldással történő írásos szavazás kialakíthatóságával.

Ez a megoldás csak öt főig kötelező ott, ahol a feltételek adottak, illetve tíz tagig már csak akkor, ha a tagok szavazati jog szerinti többsége ezt kéri, ezen taglétszám felett pedig csak akkor, ha ezt az ügyvezetés kezdeményezi, nyilván a feltételek meglétének és a kivitelezhetőségnek a pontos tudatában.

A rendelet 4.§-a tartalmazza a közgyűlés tartása nélküli döntéshozatalra vonatkozó részletszabályokat.

2.) A változásról szóló kormányrendelet 5. §-ban meghatározottak szerint a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról és a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben - a következő pontban meghatározott korlátozásokkal - a jogi személy ügyvezetése határoz.

Ennek alapján a lakásszövetkezetek és az érdekképviseletek esetében is ez lehet a megoldás, ugyanis az igazgatóságok elnökségek, illetve az ügyvezető elnök is ezt már meg tudják valósítani, az igazgatósági, elnökségi tagok közötti elektronikus kommunikáció már adott lehet, biztosítható, tehát a technikai, fizikai feltételek itt már jellemzően adottak, vagy megteremthetőek.

3.) A lakásszövetkezet ügyvezetése

5. §. (2)
a) az alapszabályt nem módosíthatja, kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van szükség,

b) jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet,

Értelmezve a fentieket azt látjuk, hogy az ügyvezetési döntéshozatalt korlátozó rendelkezések teljesen észszerűek, nyilván a fentiekben meghatározott döntések meghozatala fel sem merülhet normális logika alkalmazásával ügyvezetési hatáskörben. 

5. §. (4)
A jogi személy ügyvezetése az előző pont szerinti döntést csak akkor hozhat, ha a szavazatok 25%-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a szavazatok 51%-át elérő mértékben a határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak, ha a jogi személynek a Ptk. szerinti többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tagja van, akkor e tag az előzetes írásbeli véleményében a határozati javaslattal szemben nem tiltakozik.

Az a javaslat, hogy az igazgatósági, elnökségi (ügyvezetési) a döntéshozatal előtt, a dokumentációt és a határozati javaslatokat megküldi a tagság részére, hiszen különben nem is állhat elő az a lehetőség, hogy a tagság ezt a megoldást vitassa.

4.) A számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálata elvégezhető akkor is, ha beszámolóról az előző pont alapján a jogi személy ügyvezetése határoz. Ha a jogi személynél felügyelőbizottság működik, a jogi személy ügyvezetése a beszámolóról a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet. A jogi személy ügyvezetésének előző pont szerinti döntése a döntéshozó szerv határozatának minősül, és e rendelet eltérő rendelkezése hiányában végrehajtható. A jogi személy ügyvezetése az előző pont szerinti döntéséért a Ptk. 3:24. §-a szerint felel a jogi személlyel szemben.

Az előző szerint meghozott döntést a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket. A jogi személy ügyvezetése köteles - a rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével - megtenni mindent annak érdekében, hogy az előző szerinti döntésekről a tagok tájékoztatást kapjanak. Ha a jogi személyre vonatkozó előírás a döntéshozó szerv határozatának vagy az üléssel összefüggő egyéb iratnak a közzétételéről vagy a nyilvántartó bírósághoz való benyújtásáról rendelkezik, a jogi személy ügyvezetésének e § szerint hozott döntését kell közzétenni, valamint benyújtani.

A fenti rendelkezések különösebb magyarázatot nem igényelnek. A jogalkotó az ügyvezető szerv döntéseinek utólagosan az ügydöntő szerv elé vitelét kötelezően előírja a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül, de előírja, hogy addig amig ez a döntéshozatal meg nem történik ezek a döntések érvényesek, ezek alapján a közzétételi, letétbehelyezési kötelezettségek teljesíthetők és teljesítendők, illetve az ügyvezető szerv tagjai felelnek ezért a döntésekért a jogi személlyel szemben (egyébként is ugyanígy felelnek), valamint a döntésekről, ahogy lehet elektronikusan a tagságot tájékoztatni kell.

Nyilvánvalóan ott, ahol eddig is elektronikus volt a tájékoztatás ez nem probléma, azt gondoljuk, hogy ahol eddig levélben történt ott ez a megoldás továbbra is alkalmazható (de lehet akár az elektronikus megoldással is kombinálni mindezt), illetve ahol az adott jogszabályi előírás egyéb megoldást enged, nyilvánvalóan a szükséges óvintézkedések betartása mellett, ott továbbra is mód lesz a kifüggesztésre, illetve a postaládákba történő eljuttatásra is.

5.) Szintén alapvető jelentőségű rendelkezéseket tartalmaz a rendelet 6. §-a, miszerint jogi személy vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testülete, felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve (a továbbiakban együtt: testület) üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja.

Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend vagy az eltér az e rendeletben foglaltaktól, az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke, akadályoztatása esetén helyettese, ennek hiányában az elnök által kijelölt, mindezek hiányában az ügyvezetés által felkért tag határozza meg és közli az érintettekkel. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (email) is történhet.

A fenti rendelkezések jelölik ki tulajdonképpen az igazgatóságok, elnökségek, felügyelő bizottságok számára veszélyhelyzet idejére alkalmazandó célszerű eljárásrendet, oly módon, hogy felhatalmazást ad a rendelet mindennemű elektronikus egyeztetésre és döntéshozatalra, bármilyen elektronikus eszköz igénybevételének az alkalmazásával, de akár egyszerűen az elektronikus levélben történő kapcsolattartás útján is. Ilyen esetekben, ha ez a kérdés nincs az alapszabályban rögzítve, akkor ennek szabályait ki kell találni. Mindenkinek el kell döntenie, hogy milyen megoldást választ, de a legegyszerűbb megoldás itt a legcélravezetőbb, azaz az internetes kapcsolattartás, ami nem zárja ki a bármilyen elektronikus hírközlő eszköz útján vagy telefonon történő egyeztetést, de alapvetően ledokumentálni a határozati javaslatokat az ezek alapjául szolágló dokumentációt (előterjesztéseket) kell, és azt hogy a megadott határidőben ezek tartalmára ki hogyan szavazott, illetőleg, ha voltak az anyag ismeretében kérdések, akkor ezeket és az erre adott válaszokat kell (lehet) csak rögzíteni. Ezt, ahol van elektronikus kapcsolattartás e-mailben, már meg is lehet valósítani. Ahol konkrétan valamilyen elektronikus továbbító eszköz útján üléseket is kívánnak tartani, ott lehet alkalmazni a pl. a skype-t, vagy a zoom-t, vagy egyéb más ilyen alkalmazásokat, de ezek körülírása, szabályaik megalkotása a jelen helyzetben nehézkesnek problematikusnak tűnik. Ott, ahol 3, maximum 5 ember kell, hogy kapcsolatban álljon - az FB képviselőjét is beleértve, ott ez a megoldás is működhet ott, ahol nagyobb létszámról van szó a technikai megvalósítás már okozhat problémákat.

Még egyszer hangsúlyozzuk, ha az előterjesztés, határozati javaslat, döntés dokumentálva van, a mögöttes egyéb kérdések egyeztetések megtörténhetnek bárhogyan ezek rögzítése nem szükséges, ezért egyszerűbb a sima e-mailben történő kapcsolattartás és döntés alkalmazása és dokumentálása.

6.) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a testület tagjainak létszáma a törvényben, illetve a létesítő okiratban előírt szám alá csökken, vagy a tag az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány miatt egyébként nem tud eljárni, a többi tag jogosult a határozathozatalra. A határozatképességre vonatkozó szabályokat a döntésképes tagok száma alapján kell meghatározni, és határozatot ebben az esetben is szótöbbséggel kell meghozni azzal, hogy a többi tag kiesése esetén a határozathozatalra egy személy is jogosult. Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg - kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja (visszahívás, cselekvőképesség korlátozása, összeférhetetlenség bekövetkezte és értelemszerűen a halála) szerinti megszűnési okot, és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét, - a megbízatás alapítói határozat vagy döntéshozó szervi határozat hiányában a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad, és a vezető tisztségviselő, a testületi tag, valamint az állandó könyvvizsgáló legkésőbb eddig az időpontig köteles feladatát ellátni. Az állandó könyvvizsgáló megbízatásának lejárta esetén a szükséges intézkedések meghozatalára az 1/6. pont alkalmazása esetén a jogi személy ügyvezetése is jogosult.

A lakásszövetkezetek számára az egyik alapvető problémát a beszámoló elfogadása jelentette, erre a kormányrendelet szerint az igazgatóságoknak, elnökségeknek lesz lehetősége!

Ha valaki kiesik egy testületből, akkor a többiek jogosultak dönteni továbbra is akkor is, ha a létszám a törvényben, vagy az alapszabályban meghatározott minimum alá csökken, illetve, ha lejár a mandátum a veszélyhelyzet fennállása alatt, akkor a veszélyhelyzet megszűnését követő napig az mégis fennmarad, addig az adott vezető tisztségviselő, tisztségviselő jogosult és köteles tovább működni, a feladatát ellátni. Mindebből az is következik, hogy ezek a helyzetek a határidőbeli csúszások nem lesznek szankcionálhatóak.

A folyamatban lévő törvényességi felügyeleti és cégváltozás bejegyzési eljárások (de ideérthetők az esetlegesen meginduló további törvényességi felügyeleti eljárások is, ahol a cégbíróság kötelezésként közgyűlés, küldöttgyűlés megtartását írja elő. Ezt a problémakört a tárgyi rendelet nem kezeli. 

7.) A jogi személy szervei az írásbeli jognyilatkozatokat - ideértve a döntéshozó szerv működésével összefüggő okiratokat is - minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel aláírva a tag elektronikus levelezési címére (e-mail) is megküldhetik. A tagok a jogi személlyel kapcsolatos jognyilatkozataikat elektronikus üzenetben (e-mail) is közölhetik a jogi személlyel. Ha a tag jogi személy, a jognyilatkozatát minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírni. A természetes személy tag a jognyilatkozata elektronikus aláírására nem köteles, azonban a jognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell. Az e pont szerinti, elektronikus üzenetben foglalt nyilatkozat elektronikus írásbeli jognyilatkozatnak minősül. Ezek a rendelkezések vonatkoznak az az egyszemélyes döntéshozatali konstrukció esetén az adott jogi személy egyéb szerveivel való kapcsolattartásra is.

A fenti rendelkezések szerencsére egyértelműek, ezek alapján egy magánszemély tag e-mailben megküldött nyilatkozata, ha belőle a személye beazonosítható hivatalosan is jognyilatkozatnak minősül, míg egy jogi személy esetébe ehhez fokozott biztonságú elektronikus aláírás, vagy AVDH (azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítéssel) történő aláírás kell. Ez a szolgáltatás mindenki számára elérhető, akinek van ügyfélkapuja, cégkapuja tehát ezt az egyszerű megoldást akár magánszemélyek is használhatják, de számukra ezt a rendelet kötelezettségként nem írja elő.

8.) A jogi személy döntéshozó szerve vagy ügyvezetése e rendelet rendelkezéseinek megfelelően hozott határozata bírósági felülvizsgálata során az érintett határozat bírósági hatályon kívül helyezésére annak létesítő okiratba ütközése miatt nem kerülhet sor, ha a határozat kizárólag a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazása miatt ütközik a létesítő okiratba.

A rendelet a határozatok bírósági felülvizsgálata körében kizárja azt a lehetőséget, hogy a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazására tekintettel kerüljenek határozatok megsemmisítésre. Magyarul a veszélyhelyzet alatti Közgyűlési, küldöttgyűlési és igazgatósági döntések alapszabályba ütközése nem vezethet az adott határozat hatályon kívül helyezéséhez. Természetesen ez a rendelkezés a veszélyhelyzet után az eredeti szabályok szerint összehívott küldöttgyűlések, közgyűlések döntéseire már nem lesz érvényes.