Ehhez hasonló problémákat szültek a nagyobb alapterületű régi polgári lakások stúdió apartmanokká való átalakításai. Ez a hullám a rövidtávú szobakiadásokkal kezdődött, amely turisztikai szempontból kifejezetten jó befektetésnek bizonyult. Az ilyen esetekben a legnagyobb gondot az jelentette, hogy a vízvezetékrendszert a födémben át kellett alakítani annak érdekében, hogy minden szobához tartozhasson egy kis fürdőszoba és egy mellékhelyiség. Ha esetleg az engedélyeztetésen átment a dolog, akkor is jogosan perelt az egy emelettel lejjebb lakó tulajdonos, hiszen így gyakorlatilag az összes szobája felett keletkezett egy WC, egy zuhanyzó és minimum egy csap. Ezek nagy mértékben csökkentik az ő lakásának összértékét.

Emelkedik a közös költség, indulnak a perek

A tulajdonosok általában egyből tiltakoznak a közös költség megemelésével kapcsolatban, képesek gyakorlatilag bármilyen indokot felhozni, csak ne kelljen többet fizetni. Az ilyenfajta, mondvacsinált indokokkal benyújtott kereseteket a bíróság azonnal el szokta utasítani.

A kémények kibélelése sem egyszerű feladat

„Amikor bevezették, hogy minden gázzal, illetve gázkazánnal fűtött ház kéményét ki kell béleltetni, akkor nagy mértékben megnövekedett a társasházi perek száma, hiszen sem a társasházi törvény, sem az alapító okirat nem adja meg egyértelműen, hogy ez kinek a költsége." - mondta el Bék Ágnes.

Amikor beázik az erkély

A legtöbb erkéllyel kapcsolatos per általában az erkély alatti rész beázása miatt alakul ki. Alapvetően a födém, illetve az épület szerkezete közös tulajdonban van. Ha a kivitelezésnél rontják el, azaz nem alkalmaznak megfelelő szigetelést, akkor ez záros határidőn belül át fog ázni, legalábbis ez a tapasztalat. Több esetben történt már olyan, hogy a tulajdonos úgy döntött, kicseréli az erkélyen lévő járófelületet egy számára sokkal szimpatikusabbra. Ilyenkor történhet olyan, hogy az ő kivitelezője, vagy bárki, aki ezt a munkát elvégzi, nem rendeltetés szerűén szigeteli vissza. Ennek ellenére nem egy olyan tulajdonos volt már, aki ilyen esetben is arra hivatkozott, hogy ez közös tulajdon és az eredeti munkával volt gond. Ilyen esetekben szinte elkerülhetetlen a pereskedés. Ez szakértői véleményt igényel, ha ez elkészült, akkor tud dönteni a bíróság arról, hogy ki vonható felelősségre.

A közös képviselők sem ússzák meg

Előfordult olyan eset is, ahol a meghatalmazott kitalálta, hogy öt évre visszamenőleg szeretné a társasház összes iratát megkapni. Ezt persze a közös képviselet nem tudta teljesíteni, így bírósághoz fordult, hogy hivatalosan is lépni tudjon az ügyben. Ez nagyon sokáig húzódott, mivel a társasház azzal védekezett, hogy ez legalább hatszáz oldalnyi dokumentum és nem értették, egyáltalán miért van ezekre szüksége a felperesnek. A bíróság végül úgy döntött, hogy a közös képviselet köteles ezeket a dokumentumokat átadni, de megegyeztek abban, hogy előbb készítenek egy iratjegyzéket, így a meghatalmazott kiválaszthatja, melyekre van pontosan szüksége. Ez a probléma ma már nem is jöhet létre szerencsére, hiszen az új adatvédelmi törvény kimondja, hogy az ilyen iratokat csak célhoz kötötten lehet kikérni.

Perlekedési mánia

„A perlekedési mánia egy mentális betegség, melyre jellemző, hogy a beteg vélt, vagy valós sérelmei miatt pereskedésbe kezd, gyakran több párhuzamosan futó bírói ügye is folyamatban van." - írja az egészségkalauz.hu
„Létezik olyan tulajdonos, aki a közgyűlés összes határozatát megtámadja, gyakorlatilag folyamatosak a perek, így nincs is érvényes döntés. Mivel a szóban forgó illető nyugdíjas, így illetékmentesen ezt meg is teheti." - mondta Dr. Bék Ágnes
Az indokok például nem mások, mint, hogy a közgyűlés nem lett megfelelően előkészítve, a meghívó kiküldése és a közgyűlés megtartása között nem telt el nyolc nap, csak hét. Ezekre a bíróság vevő, hiszen a törvény szerint tényleg nyolc napnak kell eltelni, de Ágnes fejében is jogosan merült fel a kérdés: „Ilyenért pereskedni egyébként mi értelme?"
A felperes győzelme után ugyanúgy meg lesz tartva a közgyűlés és ugyanúgy meg lesznek hozva a döntések, kizárólag annyi történt, hogy egy csomó idő és energia kárba veszett.

Hogyan lehet elkerülni a pereskedést?

A legtöbb társasházi pereskedést el lehetne kerülni értelmes kommunikációval, józan gondolkodással és egy szóbeli megegyezéssel. Természetesen, ha már anyagi kár történik és egyértelmű, hogy ez magától nem fog megoldódni, akkor van alapja jogi útra terelni az ügyet, de ha például magas egy fa és túl nagy árnyékot képez az előkertünkre, ahol napozni szoktunk, mindenképp érdemes először felkeresni szomszédunkat és megbeszélni vele, hogy esetleg lehetne-e ezen javítani, vagy változtatni.

A társasházi törvény modernizálása sem utolsó kérdés, mivel olyan szinten van lemaradva az aktualitásoktól, hogy semmilyen elektronikus kommunikációs csatornát nem említ, hiszen amikor íródott, még nem volt ennyire elterjedt és alapvető az e-mail mindennapi használata. Ennek következtében minden csak abban az esetben érvényes, ha papíralapú.