Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

Békés, meghitt karácsonyi ünnepeket és lakóközösségi sikerekben gazdag, boldog új évet kíván minden olvasójának a THT 2021. december 21.
A társasházi kamerarendszerek telepítésekor mindig akadnak, akik személyes sértésnek veszik, hogy ők is feltűnhetnek egy-egy visszajátszott felvételen. Ezért ha tehetik, meg is akadályozzák annak kiépítését, miközben a legnagyobb lelki nyugalommal használják mobiltelefonjaikat, okosóráikat, vagy más olyan eszközüket, melyek minden lépésüket lekövetik, és visszamenőleg is azonosíthatóvá teszik.
A mesterséges intelligencia megjelenésével azonban az ezeken rögzített adatok ma már összekapcsolhatók, és olyan adatbázisokba rendezhetők, amik egyénenként is precízen profilozhatnak bárkit. Az elektronikus eszközökkel történő tömeges megfigyelés kezdete az amerikai kábeltévézés hajnalára tehető, amikor egy vállalatvezetőnek 1968-ban az az ötlete támadt, hogy építsenek ki a New York állambeli Olean-ben egy zártláncú tévékamerás rendszert (CCTV) - a város főutcáján -, amihez az újonnan lefektetett kábeleket használnák. Ma már több mint 50 millió CCTV-kamera figyeli az amerikai köztereket. Kínában közel 250 millió kamerával gyűjtik az adatokat, és ennek többszörösét tervezik. Azt, hogy ez pontosan mit is jelent, talán egy 2017-es eset szemlélteti a legjobban. John Sudworth brit riporter lehetőséget kapott az akkor 170 millió zártláncú kamerából álló, arcfelismerő hálózat tesztelésére. A kínai hatóságok mindössze hét perc alatt megtalálták a riportert, aki megpróbált elrejtőzni előlük az országban. Azt, hogy az ilyen rendszerek elfogadottak legyenek a megfigyelt tömegek számára, sőt még örüljenek is neki, szolgáltatásokkal lehet elérni. Ezt Szingapúrban tökélyre is vitték: a 2013-ban meghirdetett „okosnemzet" projekt keretei között az állam 2050-re egy high-tech „paradicsomot" készül megépíteni. Az innovációk messze túlmutatnak a nagy nemzetközi visszhangot keltő önvezető buszokon és a világ első repülő taxijain, az időseket gondozó, vagy a közrendet felügyelő robotokon, illetve a termelésbe fogható függőkerteken. A telefonokra kötelezően telepített applikációval még a Covid miatti távolságtartást és a beoltottságot is követhetővé tették, így rendkívül gyorsan visszaszorították a járvány terjedését. A szingapúriak tehát úgy döntöttek, hogy a magas szintű biztonságérzetért és digitális jólétért cserébe beáldozzák személyes életterük egy részét. Úgy tűnik, jobb üzletet kötöttek, mint sokan mások, akik ezért a Facebook-tól csak lájkolási lehetőséget és reklámhegyeket kapnak. Abban a reményben kívánunk minden olvasónknak meghitt karácsonyt és sikerekben gazdag, boldog új évet, hogy 2022-ben saját döntéseik eredményeivel mindnyájan elégedettek lesznek majd.

Békés, meghitt karácsonyi ünnepeket és lakóközösségi sikerekben gazdag, boldog új évet kíván minden olvasójának a THT

2021. december 21.

A társasházi kamerarendszerek telepítésekor mindig akadnak, akik személyes sértésnek veszik, hogy ők is feltűnhetnek egy-egy visszajátszott felvételen. Ezért ha tehetik, meg is akadályozzák annak kiépítését, miközben a legnagyobb lelki nyugalommal használják mobiltelefonjaikat, okosóráikat, vagy más olyan eszközüket, melyek minden lépésüket lekövetik, és visszamenőleg is azonosíthatóvá teszik.

A mesterséges intelligencia megjelenésével azonban az ezeken rögzített adatok ma már összekapcsolhatók, és olyan adatbázisokba rendezhetők, amik egyénenként is precízen profilozhatnak bárkit.

Az elektronikus eszközökkel történő tömeges megfigyelés kezdete az amerikai kábeltévézés hajnalára tehető, amikor egy vállalatvezetőnek 1968-ban az az ötlete támadt, hogy építsenek ki a New York állambeli Olean-ben egy zártláncú tévékamerás rendszert (CCTV) - a város főutcáján -, amihez az újonnan
lefektetett kábeleket használnák. Ma már több mint 50 millió CCTV-kamera figyeli az amerikai köztereket.

Kínában közel 250 millió kamerával gyűjtik az adatokat, és ennek többszörösét tervezik. Azt, hogy ez pontosan mit is jelent, talán egy 2017-es eset szemlélteti a legjobban. John Sudworth brit riporter lehetőséget kapott az akkor 170 millió zártláncú kamerából álló, arcfelismerő hálózat tesztelésére. A kínai hatóságok mindössze hét perc alatt megtalálták a riportert, aki megpróbált elrejtőzni előlük az országban.

Azt, hogy az ilyen rendszerek elfogadottak legyenek a megfigyelt tömegek számára, sőt még örüljenek is neki, szolgáltatásokkal lehet elérni. Ezt Szingapúrban tökélyre is vitték: a 2013-ban meghirdetett „okosnemzet" projekt keretei között az állam 2050-re egy high-tech „paradicsomot" készül megépíteni.
Az innovációk messze túlmutatnak a nagy nemzetközi visszhangot keltő önvezető buszokon és a világ első repülő taxijain, az időseket gondozó, vagy a közrendet felügyelő robotokon, illetve a termelésbe fogható függőkerteken. A telefonokra kötelezően telepített applikációval még a Covid miatti távolságtartást és a beoltottságot is követhetővé tették, így rendkívül gyorsan visszaszorították a járvány terjedését.

A szingapúriak tehát úgy döntöttek, hogy a magas szintű biztonságérzetért és digitális jólétért cserébe beáldozzák személyes életterük egy részét. Úgy tűnik, jobb üzletet kötöttek, mint sokan mások, akik ezért a Facebook-tól csak lájkolási lehetőséget és reklámhegyeket kapnak.

Abban a reményben kívánunk minden olvasónknak meghitt karácsonyt és sikerekben gazdag, boldog új évet, hogy 2022-ben saját döntéseik eredményeivel mindnyájan elégedettek lesznek majd.