Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

Mit tartalmaz a határozatok könyve és kérhető-e róla másolat? 2011. április 17.
A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hirlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok részére ingyenes jogsegélyszolgálatot biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást.
Kérdés 1. Mivel gyakorlati problémaként felmerült nálunk, számvizsgáló bizottsági elnökként szeretném megkérdezni, hogy mit kell tartalmaznia a közgyűlési határozatok könyvének? A társasházi törvényben ez áll: "44. § (2) A Közgyűlési Határozatok Könyve ..... a hitelesített közgyűlési jegyzőkönyv alapján tartalmazza: a) a közgyűlés időpontját, a határozatképesség arányát, b) a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak ..... nevét, és a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat igen, nem, tartózkodott bontásban, c) a közgyűlési határozatok végrehajtásának módját és időpontját, d) a közgyűlési határozatok végrehajtásának elmaradása esetén ennek indokát." Magyar nyelv és irodalom szakos tanulmányaim alapján a b) pont nyelvileg úgy értelmezendő, hogy a határozatok könyvének az alábbiakat kell tartalmaznia: a határozatok szó szerinti szövegét, a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak nevét (listáját), a leadott szavazatok igen-nem-tartózkodott szerinti bontását (nempedig: a szavazatok név és igen-nem-tartózkodott szerinti bontását). Lehet persze más értelmezés is, főleg, ha a törvény készítői nem tudták pontosan megfogalmazni, amit akartak. Ön szerint van-e olyan mérvadó jogértelmezés, amely a társasházi törvénynél egyértelműbben mondja meg, hogy mit és hogyan kell tartalmaznia a határozatok könyvének? Ha nincs, akkor az Ön véleménye szerint mi a helyes értelmezés és a helyes gyakorlat? 2.Talán mondanom sem kell, hogy mindez azért merült fel kérdésként, mert ahogy mindenütt, nálunk is van egy akadékoskodó, gyalázkodó és követelőző tulajdonostárs, aki mindenbe szeretne beletekinteni, legfőképp abba, hogy a közgyűlésen ki hogyan szavazott, amikor válaszolt a szavazólapon szereplő kérdésekre. És ezzel kapcsolatos a másik, kiegészítő kérdésem: Egyáltalán mibe tekinthetnek bele a tulajdonosok a közös képviseletnél, mit kell nekik megmutatni és mit nem, miről kérhetnek másolatot és miről nem, és kérhetik-e az iratokat beszkennelve és e-mailben elküldve, kényelmesen, az otthoni foteljükben ülve? Válasz 1. A határozatok könyve tulajdonképpen a közgyűlési jegyzőkönyvek gyűjteménye azzal a többlettel, hogy külön lapon meg kell jelölni az egyes határozatok végrehajtásának módját és határidejét, a teljesítést és arról is számot kell adni, hogy miért nem sikerült a határozatot végrehajtani (akadályok felsorolása). 2. A tulajdonosok jogai közé tartozik, hogy a tulajdonukkal kapcsolatos információt megszerezhetik, azzal a korláttal, hogy személyiségi jogokat az adatgyűjtés nem sérthet. A társasházi törvény a társasház gazdálkodásának ellenőrzésével a Számvizsgáló Bizottságot hatalmazza fel, tehát ilyen kérdésekben elsősorban nekik van lehetőségük az adatok összegyűjtésére. Ha azonban egy-egy témakörben a tulajdonost érdekli az elszámolás, vagy a szerződés, akkor abba betekinthet, de az iratokat nem viheti el. A szkennelés és másolás az iratokból már nem ingyenes, annak költségeit a tulajdonosnak külön meg kell fizetnie. (Erről érdemes az SZMSZ-ben rendelkezni és a költséget is a közgyűlésen megállapítani, hiszen nem csak a papír és festék költségét kell ilyenkor számba venni, hanem az azzal kapcsolatos munkaidőt is!) A betekintésre korlátot nem tudok példaként említeni, esetleg olyan eset előfordulhat, hogy valamelyik tulajdonos helyett egy egyház vagy egy másik személy utalja a közös költséget, az már személyiségi jogot sérthet. Egyéb, a társasház működésével kapcsolatos költségek azonban nem tekinthetők olyan adatnak, amelynek megtagadására jogszerűen lehetőség lenne.

Mit tartalmaz a határozatok könyve és kérhető-e róla másolat?

2011. április 17.

A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hirlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok részére ingyenes jogsegélyszolgálatot biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást.

Kérdés
1. Mivel gyakorlati problémaként felmerült nálunk, számvizsgáló bizottsági elnökként szeretném megkérdezni, hogy mit kell tartalmaznia a közgyűlési határozatok könyvének?
A társasházi törvényben ez áll: "44. § (2) A Közgyűlési Határozatok Könyve ..... a hitelesített közgyűlési jegyzőkönyv alapján tartalmazza:
a) a közgyűlés időpontját, a határozatképesség arányát,
b) a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak ..... nevét, és a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat igen, nem, tartózkodott bontásban,
c) a közgyűlési határozatok végrehajtásának módját és időpontját,
d) a közgyűlési határozatok végrehajtásának elmaradása esetén ennek indokát."

Magyar nyelv és irodalom szakos tanulmányaim alapján a b) pont nyelvileg úgy értelmezendő, hogy a határozatok könyvének az alábbiakat kell tartalmaznia: a határozatok szó szerinti szövegét, a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak nevét (listáját), a leadott szavazatok igen-nem-tartózkodott szerinti bontását (nempedig: a szavazatok név és igen-nem-tartózkodott szerinti bontását). Lehet persze más értelmezés is, főleg, ha a törvény készítői nem tudták pontosan megfogalmazni, amit akartak. Ön szerint van-e olyan mérvadó jogértelmezés, amely a társasházi törvénynél egyértelműbben mondja meg, hogy mit és hogyan kell tartalmaznia a határozatok könyvének? Ha nincs, akkor az Ön véleménye szerint mi a helyes értelmezés és a helyes gyakorlat?

2.Talán mondanom sem kell, hogy mindez azért merült fel kérdésként, mert ahogy mindenütt, nálunk is van egy akadékoskodó, gyalázkodó és követelőző tulajdonostárs, aki mindenbe szeretne beletekinteni, legfőképp abba, hogy a közgyűlésen ki hogyan szavazott, amikor válaszolt a szavazólapon szereplő kérdésekre. És ezzel kapcsolatos a másik, kiegészítő kérdésem: Egyáltalán mibe tekinthetnek bele a tulajdonosok a közös képviseletnél, mit kell nekik megmutatni és mit nem, miről kérhetnek másolatot és miről nem, és kérhetik-e az iratokat beszkennelve és e-mailben elküldve, kényelmesen, az otthoni foteljükben ülve?

Válasz
1. A határozatok könyve tulajdonképpen a közgyűlési jegyzőkönyvek gyűjteménye azzal a többlettel, hogy külön lapon meg kell jelölni az egyes határozatok végrehajtásának módját és határidejét, a teljesítést és arról is számot kell adni, hogy miért nem sikerült a határozatot végrehajtani (akadályok felsorolása).

2. A tulajdonosok jogai közé tartozik, hogy a tulajdonukkal kapcsolatos információt megszerezhetik, azzal a korláttal, hogy személyiségi jogokat az adatgyűjtés nem sérthet.
A társasházi törvény a társasház gazdálkodásának ellenőrzésével a Számvizsgáló Bizottságot hatalmazza fel, tehát ilyen kérdésekben elsősorban nekik van lehetőségük az adatok összegyűjtésére. Ha azonban egy-egy témakörben a tulajdonost érdekli az elszámolás, vagy a szerződés, akkor abba betekinthet, de az iratokat nem viheti el.
A szkennelés és másolás az iratokból már nem ingyenes, annak költségeit a tulajdonosnak külön meg kell fizetnie. (Erről érdemes az SZMSZ-ben rendelkezni és a költséget is a közgyűlésen megállapítani, hiszen nem csak a papír és festék költségét kell ilyenkor számba venni, hanem az azzal kapcsolatos munkaidőt is!)
A betekintésre korlátot nem tudok példaként említeni, esetleg olyan eset előfordulhat, hogy valamelyik tulajdonos helyett egy egyház vagy egy másik személy utalja a közös költséget, az már személyiségi jogot sérthet. Egyéb, a társasház működésével kapcsolatos költségek azonban nem tekinthetők olyan adatnak, amelynek megtagadására jogszerűen lehetőség lenne.