Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

Az örökösöknek nem kell a lakás - Ki lesz a tulajdonos? 2011. augusztus 31.
A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hirlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok részére ingyenes jogsegélyszolgálatot biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást.
Kérdés Van egy lakás melynek a tulajdonosa elhunyt, és a törvényes örökösök visszautasították az örökséget. A közjegyző tájékoztatása alapján megtudtuk, hogy ebben az esetben az Állam az örökös. Felvettük a kapcsolatot az ügyvéddel aki az ügy illetékese lett. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a határozat még nem jogerős. A lakáson közös költség tartozás van, melynek egy részét még az elhunyt halmozta fel, de a nagyobb rész már a halála után keletkezett. Kértük az ügyvédet, hogy jelezze a tulajdonos felé a hátralékot, de azt a választ kaptuk, amíg a birtokba vétel nem történik meg az Államnak nincs fizetési kötelezettsége csak a birtokba vétel napjától és csak ettől kezdve lehet a közös költséget részére előírni. Amennyiben a törvényes örökös csak hónapok múlva veszi birtokba az ingatlant a hátralékot abban az esetben is meg kell fizetnie. Az Államnak nincs ilyen kötelezettsége? A társasházban Fűtéskorszerűsítést végeznek a lakásba nem lehet bejutni, mert le van pecsételve így most kimarad a korszerűsítésből. Mi a teendő ilyen esetben? Kinek van fizetési kötelezettsége és mikortól? Elmondtuk az ügyvédnek, hogy fizetési meghagyást, majd esetlegesen jelzálogjog bejegyzést leszünk kénytelenek kibocsájtani, amire azt a választ kaptuk, hogy teljesen felesleges mert nincs fizetési kötelezettség, amíg nem jogerős a határozat és akkor is csak a birtokba vétel napjától lesz az Államnak kötelezettsége. Kérjük állásfoglalását kinek és mikortól van fizetési kötelezettsége ebben az esetben, és valóban nem lehet fizetési meghagyást esetleges jelzálogjog bejegyzést indítani az Állam ellen? Válasz A Polgári Törvénykönyv 598. § (3) bekezdése értelmében ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll. Az állam a törvényes örökös. A Ptk. rendelkezése szerint tehát a halál pillanatától kezdve az öröklés megnyílik és az örökös az öröklés megnyíltával a hagyatékot megszerzi. A hagyatékot azonban terheli az örökhagyó tartozása, így a lakásra vonatkozóan fennálló minden tartozás. A legfontosabb teendő, hogy az illetékes közjegyzőnél a társasháznak be kell jelentenie a fennálló tartozást és kérni kell, hogy a hagyatékot annak figyelembe vételével állapítsák meg. A fennálló tartozásokhoz sorolandó a közös költség, az egyéb közgyűlés által jóváhagyott befizetések pl. célbefizetés, felújítási és karbantartási költségek stb. A ptk. 679. § (1) bekezdése értelmében az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival annak hasznaival felel, így a képviseletet ellátó ügyvédet is folyamatosan tájékoztatni kell a fennálló tartozások összegéről. Jelzálogjog bejegyzésre és fizetési meghagyás elindítására azonban addig valóban nincs lehetőség, amíg nem válik egyértelművé, hogy ki lett az örökös, vagyis a hagyaték ügyében eljáró közjegyző végzéséig.

Az örökösöknek nem kell a lakás - Ki lesz a tulajdonos?

2011. augusztus 31.

A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hirlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok részére ingyenes jogsegélyszolgálatot biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást.

Kérdés
Van egy lakás melynek a tulajdonosa elhunyt, és a törvényes örökösök visszautasították az örökséget.
A közjegyző tájékoztatása alapján megtudtuk, hogy ebben az esetben az Állam az örökös.
Felvettük a kapcsolatot az ügyvéddel aki az ügy illetékese lett. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a határozat még nem jogerős.

A lakáson közös költség tartozás van, melynek egy részét még az elhunyt halmozta fel, de a nagyobb rész már a halála után keletkezett.
Kértük az ügyvédet, hogy jelezze a tulajdonos felé a hátralékot, de azt a választ kaptuk, amíg a birtokba vétel nem történik meg az Államnak nincs fizetési kötelezettsége csak a birtokba vétel napjától és csak ettől kezdve lehet a közös költséget részére előírni.

Amennyiben a törvényes örökös csak hónapok múlva veszi birtokba az ingatlant a hátralékot abban az esetben is meg kell fizetnie.
Az Államnak nincs ilyen kötelezettsége?
A társasházban Fűtéskorszerűsítést végeznek a lakásba nem lehet bejutni, mert le van pecsételve így most kimarad a korszerűsítésből.
Mi a teendő ilyen esetben?
Kinek van fizetési kötelezettsége és mikortól?

Elmondtuk az ügyvédnek, hogy fizetési meghagyást, majd esetlegesen jelzálogjog bejegyzést leszünk kénytelenek kibocsájtani, amire azt a választ kaptuk, hogy teljesen felesleges mert nincs fizetési kötelezettség, amíg nem jogerős a határozat és akkor is csak a birtokba vétel napjától lesz az Államnak kötelezettsége.
Kérjük állásfoglalását kinek és mikortól van fizetési kötelezettsége ebben az esetben, és valóban nem lehet fizetési meghagyást esetleges jelzálogjog bejegyzést indítani az Állam ellen?

Válasz
A Polgári Törvénykönyv 598. § (3) bekezdése értelmében ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll. Az állam a törvényes örökös.
A Ptk. rendelkezése szerint tehát a halál pillanatától kezdve az öröklés megnyílik és az örökös az öröklés megnyíltával a hagyatékot megszerzi. A hagyatékot azonban terheli az örökhagyó tartozása, így a lakásra vonatkozóan fennálló minden tartozás.

A legfontosabb teendő, hogy az illetékes közjegyzőnél a társasháznak be kell jelentenie a fennálló tartozást és kérni kell, hogy a hagyatékot annak figyelembe vételével állapítsák meg.
A fennálló tartozásokhoz sorolandó a közös költség, az egyéb közgyűlés által jóváhagyott befizetések pl. célbefizetés, felújítási és karbantartási költségek stb.
A ptk. 679. § (1) bekezdése értelmében az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival annak hasznaival felel, így a képviseletet ellátó ügyvédet is folyamatosan tájékoztatni kell a fennálló tartozások összegéről.

Jelzálogjog bejegyzésre és fizetési meghagyás elindítására azonban addig valóban nincs lehetőség, amíg nem válik egyértelművé, hogy ki lett az örökös, vagyis a hagyaték ügyében eljáró közjegyző végzéséig.