Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

Ez még nem az az áfacsökkentés 2015. december 18.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Szabó Zsolt klímapolitikáért is felelős államtitkár több bizakodásra okot adó nyilatkozata után a meglévő társasházakban élőkben jogosan merül fel a kérdés, hogy a valóban jelentős, 22 százalékos áfacsökkentés miért csak az új építkezések során érvényesíthető, s miért maradnak ki belőle az energiahatékony felújítások.
A Kormány 2015. december 14-én benyújtotta az Országgyűlésnek a T/8196. számú, egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amit 15-én nagy többséggel el is fogadtak a képviselők, s az már csak a köztársasági elnök aláírására vár. A szabályozás értelmében jövő év január elsejétől - a felvetett fokozatosság helyett átmenet nélkül - 2019. december 31-ig a jelenlegi 27 százalék helyett 5 százalék lesz az új lakás értékesítését terhelő áfa. A furcsa időkorlát és más megkötések az indoklással együtt nyernek értelmet, mely utal arra, hogy az uniós szabályok szerint a tagállamok kedvezményes áfakulcsot alkalmazhatnak a szociálpolitika kereteibe beleférő lakásépítésre, meghatározott ideig. A tapogatózó kijelentések alapján tehát feltételezhető, hogy a kormány elindult egy úton, melyen a nagymértékű változások államháztartásra gyakorolt hatása nehezen modellezhető, ráadásul az is kérdéses, hogy a népességpolitikai ösztönzést és az építőipar fellendülést egyaránt szolgáló intézkedés valóban „összecsomagolható-e" ilyen módon úgy, hogy az kiállja az uniós előírások próbáját is. A modellezés egyik nehézsége például az is, hogy a belelkesedett építőipari cégek hány százalékot nyelnek majd le a 22 százalékos áfaelőnyből, s a megmaradó rész valóban elég ösztönző lesz-e ahhoz, hogy az elvárt lakásmennyiség megépüljön. A felújítók is kedvezményezettek lehetnek Ha a számok - s az uniós vizsgálódások eredményei - kedvezően alakulnak, emellett az ágazat elvárt fehéredése is érezhetővé válik, akkor a miniszter elképzelhetőnek tartja azt, hogy az épületfelújítókra, korszerűsítőkre is kiterjesszék az áfakedvezményt. Kezdjünk vagy kivárjunk? Ez persze csak áttételesen boldogítja a THT olvasóit és azokat, akik még a felújítások, korszerűsítések támogatása terén vártak pozitív hírekre. Főleg azért, mert előrelátható módon azzal kell majd szembesülniük, hogy a kivitelezői kapacitások átterelődnek az új építkezésekre, jelentősen megemelve majd a díjakat, így a beruházásokra tervezett költségek módosítása elkerülhetetlen lesz, beleértve az esetleges hitelek nagyságát is. A jelenlegi közel nulla százalékos infláció se tévesszen meg senkit, mert az MNB ugyan rövid távon tartja majd a másfél százalék alatti alapkamat szintet, de hamarosan elkezd majd araszolni az általa is célba vett - és a gazdasági növekedés szempontjából a közgazdászok, s főleg a bankok által kedvezőnek tartott - 3 százalékos szint felé. Mivel nem tudható, hogy a felújítások áfája mikor csökkenhet, azt is nehéz kisakkozni, hogy a fenti hatások „begyűrűzése" előtt érdemes-e most belevágni a munkákba, de már sokszor bebizonyosodott, hogy a cselekvés mindig kifizetődőbb, mint a halogatás, ezért aki mostanra eljutott az aktiválódás szintjére, annak valószínűleg érdemes szerződnie a most még szabad kapacitásokkal rendelkező kivitelezőkkel.

Ez még nem az az áfacsökkentés

2015. december 18.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Szabó Zsolt klímapolitikáért is felelős államtitkár több bizakodásra okot adó nyilatkozata után a meglévő társasházakban élőkben jogosan merül fel a kérdés, hogy a valóban jelentős, 22 százalékos áfacsökkentés miért csak az új építkezések során érvényesíthető, s miért maradnak ki belőle az energiahatékony felújítások.

A Kormány 2015. december 14-én benyújtotta az Országgyűlésnek a T/8196. számú, egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amit 15-én nagy többséggel el is fogadtak a képviselők, s az már csak a köztársasági elnök aláírására vár.
A szabályozás értelmében jövő év január elsejétől - a felvetett fokozatosság helyett átmenet nélkül - 2019. december 31-ig a jelenlegi 27 százalék helyett 5 százalék lesz az új lakás értékesítését terhelő áfa.

A furcsa időkorlát és más megkötések az indoklással együtt nyernek értelmet, mely utal arra, hogy az uniós szabályok szerint a tagállamok kedvezményes áfakulcsot alkalmazhatnak a szociálpolitika kereteibe beleférő lakásépítésre, meghatározott ideig.

A tapogatózó kijelentések alapján tehát feltételezhető, hogy a kormány elindult egy úton, melyen a nagymértékű változások államháztartásra gyakorolt hatása nehezen modellezhető, ráadásul az is kérdéses, hogy a népességpolitikai ösztönzést és az építőipar fellendülést egyaránt szolgáló intézkedés valóban „összecsomagolható-e" ilyen módon úgy, hogy az kiállja az uniós előírások próbáját is.

A modellezés egyik nehézsége például az is, hogy a belelkesedett építőipari cégek hány százalékot nyelnek majd le a 22 százalékos áfaelőnyből, s a megmaradó rész valóban elég ösztönző lesz-e ahhoz, hogy az elvárt lakásmennyiség megépüljön.

A felújítók is kedvezményezettek lehetnek

Ha a számok - s az uniós vizsgálódások eredményei - kedvezően alakulnak, emellett az ágazat elvárt fehéredése is érezhetővé válik, akkor a miniszter elképzelhetőnek tartja azt, hogy az épületfelújítókra, korszerűsítőkre is kiterjesszék az áfakedvezményt.

Kezdjünk vagy kivárjunk?

Ez persze csak áttételesen boldogítja a THT olvasóit és azokat, akik még a felújítások, korszerűsítések támogatása terén vártak pozitív hírekre. Főleg azért, mert előrelátható módon azzal kell majd szembesülniük, hogy a kivitelezői kapacitások átterelődnek az új építkezésekre, jelentősen megemelve majd a díjakat, így a beruházásokra tervezett költségek módosítása elkerülhetetlen lesz, beleértve az esetleges hitelek nagyságát is. A jelenlegi közel nulla százalékos infláció se tévesszen meg senkit, mert az MNB ugyan rövid távon tartja majd a másfél százalék alatti alapkamat szintet, de hamarosan elkezd majd araszolni az általa is célba vett - és a gazdasági növekedés szempontjából a közgazdászok, s főleg a bankok által kedvezőnek tartott - 3 százalékos szint felé.

Mivel nem tudható, hogy a felújítások áfája mikor csökkenhet, azt is nehéz kisakkozni, hogy a fenti hatások „begyűrűzése" előtt érdemes-e most belevágni a munkákba, de már sokszor bebizonyosodott, hogy a cselekvés mindig kifizetődőbb, mint a halogatás, ezért aki mostanra eljutott az aktiválódás szintjére, annak valószínűleg érdemes szerződnie a most még szabad kapacitásokkal rendelkező kivitelezőkkel.