Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

Telibe találta a lakóközösségeket az LTP állami támogatás megszűnése – Vagy mégsem? 2018. október 23.
Valamirevaló társasház vagy lakásszövetkezet nem működik LTP nélkül, hiszen ezzel hatékonyan lehet motiválni a tulajdonosokat, tagokat a tervszerű felújítások megvalósítása érdekében. A lakás-takarékpénztári szerződések állami támogatásának megszűnéséről szóló kommunikáció során azonban róluk nem sok szó esett, pedig nagy vesztesei lennének a módosításnak.
dr. Bék Ágnes a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) elnöke a tht.hu-nak nyilatkozva nem látja ilyen borúsnak a helyzetet. Értelmezése szerint a 2018.X.17-én hatályba lépett, 1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról nevet viselő jogszabály egységes szerkezetbe foglalt szövegéből az látszik, hogy a lakóközösségek továbbra is kedvezményezetti pozícióban maradnának: 22. § (1) Az állami támogatás éves mértéke a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben a lakástakarékpénztárnál az adott szerződés alapján betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban megtakarítási évenként hetvenkétezer forint. A támogatás mértékének és felső határának módosítása a már megkötött szerződéseket - a lakás-előtakarékossági szerződés megtakarítási idejének 29. § szerinti meghosszabbítását kivéve - nem érinti. (2) Lakásszövetkezet, illetve a társasház által a közös tulajdonú részek felújítása céljából kötött szerződések esetében az állami támogatás éves mértéke épületenként az adott megtakarítási évben a lakás-takarékpénztárnál betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban a) száznyolcezer forint 2-4 lakásos épület esetén, b) száznegyvennégyezer forint 5-30 lakásos épület esetén, c) száznyolcvanezer forint 31-60 lakásos épület esetén, d) kétszáztizenhatezer forint 61-120 lakásos épület esetén, e) kétszázötvenkétezer forint 121-180 lakásos épület esetén, f) kétszáznyolcvannyolcezer forint 181-240 lakásos épület esetén, g) háromszázhuszonnégyezer forint 241-nél több lakásos épület esetén. A (2) bekezdésben tehát maradt a 2006.I.1-től hatályos szöveg, ami azt jelenti, hogy a társasházak és lakásszövetkezetek továbbra is állami támogatással köthetnek lakás-takarékpénztári szerződéseket. Azt ugyan mondhatjuk, hogy a társasház is „lakás-előtakarékoskodó", de ha a (2) bekezdésben nevesítve van, akkor másutt is így kéne szerepelnie a törvényben ahhoz, hogy egyértelműen vonatkozzon rá a módosítás. Ha ez az érvelés megállja a helyét, akkor a lakóközösségeket érintő veszteség mérséklődik, bár így is komolynak számít, hiszen a tulajdonosok magánszemélyként már nem segíthetnek be szerződéseikkel az eddigi formában. Az igazi megoldást tulajdonképpen a TTOE 2013-ban benyújtott törvénymódosító javaslata jelenthetné, melyhez kötődően az egyesület jelezte, hogy a kialakult gyakorlat szerint a nagyobb összegű beruházás teljesítése érdekében - mivel a társasház részéről az albetéteinek száma miatt behatárolt a fizethető összeg nagysága - a tulajdonosok egy részét kérik fel az előtakarékossági számla megnyitására, majd a szerződéskötéssel egy időben azonnal engedményezik a társasházra a szerződésben meghatározott összeget. A havi törlesztő részletet ezután a társasház a megemelt közös költségből fizeti. A konstrukció célja, hogy a befizetett összegek 30%-a után járó állami támogatás bevonható legyen a felújítások finanszírozásába. Az egyesület javaslata az volt - s ez ma aktuálisabb, mint a benyújtáskor - hogy a 22.§ (2) pontban szereplő megkötések helyett a lakóközösség dönthessen a társasházi befizetés összegének nagyságáról a szükséges beruházási költség függvényében. Példa: ha egy 150 lakásos társasház vállalna 200.000 Ft/hó befizetést, akkor annak éves befizetése 2.400.000 Ft, és - az állami támogatási rendszer változatlan hagyása mellett - annak 30%-a 720.000 Ft lenne, amely megegyezik azzal, ha a társasházban 10 tulajdonost felkérnek a havi 20.000 Ft-os befizetés vállalására és a részükre „kifizetett" állami támogatás ebben az esetben is 720.000 Ft. A TTOE bízik abban, hogy a társasházak és lakásszövetkezetek számára kedvező jogértelmezés megállja a helyét, hiszen az épületállomány ismeretében nagy szükség lenne ennek a felújítást támogató konstrukciónak a fenntartására. A téma kiemeltként került be a IX. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo programjába, melyet a THT és a TTOE szervez november 15-én a Lurdy Házban. A részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezés ITT.

Telibe találta a lakóközösségeket az LTP állami támogatás megszűnése – Vagy mégsem?

2018. október 23.

Valamirevaló társasház vagy lakásszövetkezet nem működik LTP nélkül, hiszen ezzel hatékonyan lehet motiválni a tulajdonosokat, tagokat a tervszerű felújítások megvalósítása érdekében. A lakás-takarékpénztári szerződések állami támogatásának megszűnéséről szóló kommunikáció során azonban róluk nem sok szó esett, pedig nagy vesztesei lennének a módosításnak.

dr. Bék Ágnes a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) elnöke a tht.hu-nak nyilatkozva nem látja ilyen borúsnak a helyzetet. Értelmezése szerint a 2018.X.17-én hatályba lépett, 1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról nevet viselő jogszabály egységes szerkezetbe foglalt szövegéből az látszik, hogy a lakóközösségek továbbra is kedvezményezetti pozícióban maradnának:

22. § (1) Az állami támogatás éves mértéke a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben a lakástakarékpénztárnál az adott szerződés alapján betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban megtakarítási évenként hetvenkétezer forint. A támogatás mértékének és felső határának módosítása a már megkötött szerződéseket - a lakás-előtakarékossági szerződés megtakarítási idejének 29. § szerinti meghosszabbítását kivéve - nem érinti.

(2) Lakásszövetkezet, illetve a társasház által a közös tulajdonú részek felújítása céljából kötött szerződések esetében az állami támogatás éves mértéke épületenként az adott megtakarítási évben a lakás-takarékpénztárnál betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban
a) száznyolcezer forint 2-4 lakásos épület esetén,
b) száznegyvennégyezer forint 5-30 lakásos épület esetén,
c) száznyolcvanezer forint 31-60 lakásos épület esetén,
d) kétszáztizenhatezer forint 61-120 lakásos épület esetén,
e) kétszázötvenkétezer forint 121-180 lakásos épület esetén,
f) kétszáznyolcvannyolcezer forint 181-240 lakásos épület esetén,
g) háromszázhuszonnégyezer forint 241-nél több lakásos épület esetén.

A (2) bekezdésben tehát maradt a 2006.I.1-től hatályos szöveg, ami azt jelenti, hogy a társasházak és lakásszövetkezetek továbbra is állami támogatással köthetnek lakás-takarékpénztári szerződéseket.

Azt ugyan mondhatjuk, hogy a társasház is „lakás-előtakarékoskodó", de ha a (2) bekezdésben nevesítve van, akkor másutt is így kéne szerepelnie a törvényben ahhoz, hogy egyértelműen vonatkozzon rá a módosítás.

Ha ez az érvelés megállja a helyét, akkor a lakóközösségeket érintő veszteség mérséklődik, bár így is komolynak számít, hiszen a tulajdonosok magánszemélyként már nem segíthetnek be szerződéseikkel az eddigi formában.

Az igazi megoldást tulajdonképpen a TTOE 2013-ban benyújtott törvénymódosító javaslata jelenthetné, melyhez kötődően az egyesület jelezte, hogy a kialakult gyakorlat szerint a nagyobb összegű beruházás teljesítése érdekében - mivel a társasház részéről az albetéteinek száma miatt behatárolt a fizethető összeg nagysága - a tulajdonosok egy részét kérik fel az előtakarékossági számla megnyitására, majd a szerződéskötéssel egy időben azonnal engedményezik a társasházra a szerződésben meghatározott összeget. A havi törlesztő részletet ezután a társasház a megemelt közös költségből fizeti. A konstrukció célja, hogy a befizetett összegek 30%-a után járó állami támogatás bevonható legyen a felújítások finanszírozásába.

Az egyesület javaslata az volt - s ez ma aktuálisabb, mint a benyújtáskor - hogy a 22.§ (2) pontban szereplő megkötések helyett a lakóközösség dönthessen a társasházi befizetés összegének nagyságáról a szükséges beruházási költség függvényében. Példa: ha egy 150 lakásos társasház vállalna 200.000 Ft/hó befizetést, akkor annak éves befizetése 2.400.000 Ft, és - az állami támogatási rendszer változatlan hagyása mellett - annak 30%-a 720.000 Ft lenne, amely megegyezik azzal, ha a társasházban 10 tulajdonost felkérnek a havi 20.000 Ft-os befizetés vállalására és a részükre „kifizetett" állami támogatás ebben az esetben is 720.000 Ft.

A TTOE bízik abban, hogy a társasházak és lakásszövetkezetek számára kedvező jogértelmezés megállja a helyét, hiszen az épületállomány ismeretében nagy szükség lenne ennek a felújítást támogató konstrukciónak a fenntartására.

A téma kiemeltként került be a IX. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo programjába, melyet a THT és a TTOE szervez november 15-én a Lurdy Házban. A részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezés ITT.