background image
Keresés a THT híreiben  
BELÉPÉS
Belépési név
Jelszó
Elfelejtett jelszó
Hírlevél feliratkozás
   Főoldal
   Gyakran Ismételt Kérdések
   Magunkról
   Kapcsolat
   Energiadíj
   Regisztráció
   Hírlevél ajánlása
   Konferenciák
   Letölthető anyagok
   Kérdést teszek fel
   THT előfizetés
   TTOE tájékoztató

   

   

   

   

   

   

Hír ajánlása
Feladó neve
Feladó e-mail címe
Címzett neve
Címzett e-mail címe

Kötelező-e tudomásul venni a kéményseprők kéményfelújításra vonatkozó felszólítását? (2013-08-30)
 
A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hirlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok részére ingyenes jogsegélyszolgálatot biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást
 
Kérdés:
2010-ben „hirtelen" mindenben hibát találtak a FŐKÉTÜSZ emberei, ami azt jelenti, hogy a 104 éves házunk kéményeiben olyan szabálytalanságokat fedeztek fel, amelyek módosítása akár milliós nagyságrendű is lehet.

Tudjuk, hogy a közvetlen életveszélyes kategóriába sorolt kéményeket szabályossá kell tenni, itt nincs kibúvó. Azonban, ha nincs kéményenként kódokkal meghatározva (63/2012 BM rendelet), akkor mi az, ami valóban közvetlen életveszélyes?

Kérdéseim:
- Honnan tudhatom, hogy az általuk besorolt hibák valóban olyanok, mint ahogyan azt feltüntették? Kik lehetnek a felülvizsgáló szervek? - s ha kihívjuk őket, kinek kell a munkájukat kifizetni?

- Mennyire ragaszkodhatunk ahhoz, hogy a külön 180.000 Ft-ért megrendelt, és májusban elvégzett kémény műszaki vizsgálatait a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet 3. sz. melléklete szerint adják meg? Ezen egyértelmű lenne, melyik kéménnyel mit kell csinálni, nem általános lenne a szakvélemény „rossz a légörvény, omladozók a kémények stb."

- Mennyire életszerű, hogy egy kémény magasításához ragaszkodjanak, ami elérheti az 500.000-1M Ft-os nagyságrendet is. 100 éve jól működik, s most a szó szoros értelmében a nyomorba döntenek emiatt. A lakás másik kéménye „csak" 450.000 Ft-ért bélelhető, s ez csak 1 lakás gondja. (Én ezt nem tudom ezt kifizetni, kölcsönről szó sem lehet)

- A törvény mit ír elő a fizetések megoszlásáról egy társasháznál?

- Minden a közös költségből fizetendő, mert osztatlan közös tulajdon a kémény?

- Mindent az fizet, akinek a lakását szolgálja ki a kémény?

- Megosztva, a lakástól a tetőig a lakás tulajdonosa, s onnan felfelé (tető fölött) a közös költségből fizetendő

- Az alapító Okirat szabályozza?

- Az SZMSZ rendelkezhet erről?

Kérem, a törvényi hivatkozást is paragrafus szerint megadni, mert ez az alapja a munkák megrendelésének, s a majdani kifizetésének. Már most perrel fenyegetnek, ha nem a törvény szerint osszuk meg a költségeket!

Válasz:
Annak felülvizsgálatára, hogy a FŐKÉTÜSZ által megállapított hibák valóban életveszélyesek-e vagy sem, arra vonatkozóan nincs más „hatóság", mivel a - jelenlegi jogszabály szerint - a kéményseprő nem hozhat kötelező határozatot, ő csak „értesítést" adhat ki.

De:
amennyiben az Építési hatóság vagy a Katasztrófavédelmi hatóság határozatban kötelezi a társasházat a munkálatok elvégzésére, akkor azzal szemben fellebbezési lehetőség van, sőt a másodfokú határozattal szemben közigazgatási pert is lehet indítani. Ezekben az eljárásokban igénybe lehet venni szakértőt, aki érdemben meg tudja állapítani, hogy a hibák valóban fennállnak-e és életveszélyesek-e.

Ha nem intézkedik a társasház, akkor a kéményseprő az észrevételeit továbbítja vagy az építési hatóságnak, vagy a katasztrófavédelmi hatóságnak. Ezek a szervek viszont már - a jogszabályi előírás szerint - határozatot hoznak, és annak végrehajtása vagy kötelező, vagy meg lehet támadni (pl.: fellebbezni lehet a másodfokú hatósághoz).
Így valóban az a helyzet, hogy a kéményseprő figyelmeztetője ellen nincs fellebbezés, csak akkor, ha azt tovább küldi valamely joghatósággal rendelkező szervhez.

A FŐKÉTÜSZ „felettese" a Katasztrófavédelmi Hatóság, illetve az épített kémények esetében az illetékes önkormányzat építési osztálya. Felülvizsgálatra vonatkozóan tőlük lehet kérni szakvéleményt, amelyet - természetesen - a megrendelőnek, vagyis a társasháznak kell megfizetnie.

Az új szabályozás szerint viszont arra is van lehetőség, hogy a szakvéleményben arra kérjenek tájékoztatást, hogy melyik kéményt nem használják, és annak lefedését fogják kezdeményezni. Ebben az esetben a FŐKÉTÜSZ-nek minden egyes lakásba be kell jutni, és tényleges ellenőrzéssel meg kell állapítania, hogy melyik kémény van használaton kívül. Természetesen ennek a kéménynek a bélelése, vagy helyreállítása már nem lehet kötelező.

A társasházi törvény külön a kéményekre vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, a legtöbb esetben az alapító okiratban rögzítették, hogy a kémények közös tulajdonban vannak. (Minden esetben közös tulajdont képeznek az ún. gyűjtőkémények, amelyekbe több lakás készüléke is csatlakozik.)

Az egyedi kémények vonatkozásában az tekinthető közös tulajdonnak, amely a társasház felépítésekor megvolt - ezek általában a téglából álló kürtőnyílások a pincétől a tető feletti részig.

A későbbi években történő átalakítás - főleg a cirkófűtésekre történő átállások - már nem tekinthető közös tulajdonnak, mivel azokat a tulajdonosok önkényesen, általában a közösség hozzájárulása nélkül végezték el, saját költségükön.

Viszont a mostani szabványoknak ezek már nem felelnek meg, így a tulajdonosok többsége szeretné ennek a költségét a közösségre átterhelni.

A legcélszerűbb az lenne, ha közgyűlési napirendi pontként tárgyalnának a kémények helyzetéről és a költségek viseléséről, viszont a közgyűlésen meghozott határozatot a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseibe is be kell illeszteni!
(A társasházi törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az általános tulajdonosi hányad szerinti megosztástól el lehet térni, ha annak részletszabályait az SZMSZ-ben rögzítik.)

Konkrét kérdéseire a válasz:
- A kémények magasítására új szabályok kerültek kiadásra, de annak szükségességét a környezetben lévő épületek magassága határozza meg. Ha a társasház mellett új épületet, vagy tetőtér beépítést hajtottak végre, akkor a magasítással kapcsolatos költségek a szomszédos házat terhelik, hiszen miatta nem felel meg a jelenlegi állapot az előírásoknak.

- Miután a költségek megosztására vonatkozóan nincs törvényi szabályozás, így arra vonatkozóan §-t sem tudok megjelölni.

A Th.tv. általános rendelkezései alapján:
a) a gyűjtőkémények teljes felújítása és karbantartása a közös költségből fizetendő

b) a padlástérben és a tetősík feletti kémények állagromlásának kijavítása a közös költségből fizetendő

c) a kémények megközelítéséhez előírt ún. „kéményseprő járdák" elkészíttetése ugyancsak közösségi feladat, tehát a költségeit közösen kell fedezni

d) a kéménytisztító ajtók - amelyek eddig betonból voltak, de most rozsdamentes acélra kell kicserélni - szintén közös költségből fedezendő

e) a kémények magasítására az előzőekben már utaltam: annak elrendelése csak a környezetükben épült házak magasságának megváltoztatása miatt írható elő, de akkor annak kell fizetnie, aki miatt ennek elrendelésére sor került (szomszéd házaknak kell állni a költségeket)

f) a kémények bélelésével kapcsolatos költségek viselése ügyében közgyűlési határozat, illetve SZMSZ rendelkezése szükséges. A döntést pedig az befolyásolja, hogy a bélelés már a társasház alapításakor része volt-e a társasháznak, vagy azt utólag a tulajdonos - saját döntése alapján - változtatta meg

g) a szakvélemények, illetve szakértők díjazását a társasháznak kell megfizetnie

Dátum: 2018-06-19

   

   

   

   

   

   

   

   

   

   

   

   

   

   

   

   

   

   

   

   

Magunkról Kapcsolat (c) Társasházi Háztartás 2009. All rights reserved. tht@tht.hu