THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
131 százalékkal ugrott meg a lakásbiztosítások száma a vihar napján2025. július 9. |
|---|
 A viharokkal együtt érkezett a biztosítási dömping: a Netrisk szerint a július eleji ítéletidő idején kétszer annyian kötöttek lakásbiztosítást, mint egy átlagos nyári napon. A szolgáltató szerint sokan csak akkor ébrednek rá a védelem fontosságára, amikor már látják a károkat.
|
|
6 030 HUF
A1 típusú Intézményi figyelmeztető csomag 4 db - os tábla/matrica szett - több színben
 Érdekel → |
|
A Netrisk online biztosításközvetítő adatai szerint példátlan növekedést mutatott a lakásbiztosítások iránti érdeklődés a július 7-8-i viharos időszakban. A vihart közvetlenül megelőző napon 109 százalékkal, a vihar napján pedig 131 százalékkal több ügyfél kötött biztosítást, mint egy átlagos nyári napon. A társaság szerint a természeti katasztrófák láttán sokan utólag igyekeznek pótolni a biztosítási hiányosságokat. A heves szél és jégeső országszerte komoly pusztítást végzett. A katasztrófavédelem több mint 2900 viharkárt számolt össze, a Balaton környékén a szélsebesség elérte a 130 km/h-t, a budapesti repülőtér egyik kifutópályáját pedig ideiglenesen le kellett zárni. Az esetek többségében épületekben, autókban és közművekben esett kár. Besnyő Márton a Netrisk ügyvezető igazgatója a Portfolionak tett nyilatkozatában kiemelte: a lakásbiztosítás akkor a leghasznosabb, ha a baj bekövetkezte előtt már rendelkezésre áll. A tavalyi adatok szerint a viharkárok aránya már meghaladta a csőtörésekből eredő bejelentések számát, több mint 110 ezer viharkár-bejelentés mellett mintegy 13 milliárd forint kárkifizetést teljesítettek a biztosítók. A Netrisk adatai szerint 2025 júniusában a lakásbiztosítások éves átlagdíja mintegy 36 ezer forintot tett ki. A lakóépületekre vonatkozó biztosítások esetében az átlagos díj közel 28 ezer forint volt, ami emelkedést jelent a tavaly júniusi, 26 ezer forintos értékhez képest. Az ingóságokra kötött biztosítások díja szintén nőtt: idén júniusban meghaladta a 9 ezer forintot, míg egy évvel korábban még csaknem 8 ezer forintot tett ki. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet alkalmazhatósága eltér a saját hőtermelő berendezéssel rendelkező és a távhőszolgáltatásba bekapcsolt épületek esetében. Az alábbiakban a rendelet hatályával kapcsolatos olvasói észrevétel és az arra adott szakértői válasz olvasható. 
Az őszi időszak beálltával a társasházak és lakásszövetkezetek épületeiben megnövekszik a közös használatú terek környezeti terhelése. A bejárati terekbe kerülő nedvesség és szilárd hordalék az esztétikai kényelmetlenségek mellett akár biztonsági kockázatot is jelenthet, valamint csökkenti a burkolatok élettartamát. 
A társasházak üzemeltetésében egyszerre kell kezelni a napi hibabejelentéseket, a karbantartásokat, a beruházásokat, a vállalkozókkal való együttműködést és az ezekhez kapcsolódó dokumentációt. A THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése " konferenciáján Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. ügyvezetője előadásában egy olyan társasházi feladatkezelő rendszert mutatott be, amely ezeket a folyamatokat egyetlen digitális felületen teszi nyomon követhetővé. 
A magyar építőipari és ingatlanfejlesztési szektor meghatározó szereplője, a Bayer Construct Zrt., valamint a Bosnyák téri kormányzati irodanegyed kivitelezéséért felelős projektcég, a ZVK Development Kft. csődeljárás lefolytatását kezdeményezte saját magával szemben. 
Az Európai Unió klíma- és energiapolitikai célkitűzéseinek elérésében kiemelt szerepet kap a meglévő épületállomány energiahatékonysági korszerűsítése. A rendezvényen a szakpolitika, a finanszírozási szektor és az építőipari szereplők képviselői elemzik a jelenlegi szabályozási és piaci környezetet. 
Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. 2026. szeptember 1-jétől tette elérhetővé az egyetemes szolgáltatásban részesülő lakossági és nem lakossági ügyfelek számára a D árszabást, vagyis a dinamikus tarifát. A 2027. január 1-jétől életbe lépő konstrukció önkéntes alapon igényelhető. 
A Kormány 2026. szeptember 1-jén nyújtotta be az Országgyűlésnek a T/572. számú törvényjavaslatot, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) átfogó korrekciójára tesz javaslatot. A módosítás célja az Európai Unió Bíróságának ítéletéből fakadó kötelezettségek teljesítése, a kiemelt beruházások környezeti kontrolljának megerősítése, az állami lakásépítési stratégiák összehangolása, valamint az ágazati szereplőket terhelő adminisztratív kötelezettségek csökkentése. 
Új hirdetések jelentek meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
A Budavári Önkormányzat online véleménynyilvánító szavazást indított az I. kerületi rövid távú lakáskiadás (Airbnb) jövőbeli szabályozásáról, amelyben a kerületi lakosok 2026. szeptember 30-ig mondhatják el véleményüket. 
2026. szeptember 18-án újra lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére. Az esemény során személyes konzultációra is lesz alkalom. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 
A Kormány a lakásépítések ösztönzését, a lakáskínálat bővítését és a megfizethető lakhatás feltételeinek javítását célzó intézkedésekről döntött. Az 1275/2026. (VIII. 31.) Korm. határozat alapján szeptember végéig elő kell készíteni a Wekerle Lakásépítési Programot, emellett felülvizsgálják a lakáscélú kiemelt beruházások szakmai feltételeit is. 
A hazai lakóépület-állomány szerkezete és energetikai állapota olyan mélyreható strukturális válságot tükröz, amely megkérdőjelezi a magyar klímatranzíció és az energiabiztonság megvalósíthatóságát. Az Európai Unió felülvizsgált Épületenergetikai Irányelve (EPBD) szigorú kötelezettségként írja elő a legrosszabb energiahatékonyságú épületek prioritásos korszerűsítését. A JustReno projekt keretében elvégzett átfogó elemzés alapján a hazai épületállomány energetikai lemaradása nem csupán technológiai deficit, hanem mélyen beágyazott területi és társadalmi egyenlőtlenségek következménye. 
Nem egyszerűen az látszik a közös képviselői díjakból, hogy Budapesten drágább, vidéken pedig olcsóbb a szolgáltatás. A MITOE és a THT 2026 eleji felmérésének részletesebb elemzése ennél jóval érdekesebb képet mutat: Magyarországon több, egymástól látványosan eltérő közös képviselői működési modell él egymás mellett. Van közöttük olyan, amelyből professzionális szolgáltatói piac kezd kialakulni, és olyan is, amelynek hosszú távú fennmaradása már kérdésesnek látszik. 
A távleolvasható mérőeszközök 2027. január 1-jei kötelező bevezetése a társasházak széles körét érinti. Az alábbi olvasói kérésre adott szakértői összefoglaló pontról pontra rendszerezi, hogy mely ingatlanokban kötelező az átállás, milyen mérőkre terjed ki a jogszabály, és hogyan kell eljárni a helyi önkormányzatoknál a vizsgálatok benyújtásakor. 
A társasházbiztosítások díjának emelkedése, az alulbiztosítottság, a lakások és a társasház biztosításának elhatárolása, valamint az egyre újabb kockázatok is szóba kerültek a THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése " konferenciájának kerekasztal beszélgetésén. A résztvevők a közös képviselőknek és a tulajdonosoknak is adtak gyakorlati tanácsokat a biztosítások kiválasztásához és a károk bejelentéséhez. 
Lenner Dorottya csaknem 10 éve, 2017-ben csatlakozott az eHÁZ csapatához, mint ügyfélszolgálatos munkatárs, és 2026 júliusától ő tölti be az eHÁZ termékfelelősi pozícióját. Dorottyát a THT az elmúlt évekről és az eHÁZ várható újdonságairól kérdezte. 
Le kell cserélni a még érvényes hitelességi idejű, de hagyományos (nem távleolvasható) melegvízmérőket kötelezően a határidő előtt, és pontosan melyik jogszabály vonatkozik az egyedi kazán nélküli, tisztán távhős épületekre? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Míg a főváros egyes részein már gőzerővel zajlanak a helyszíni felmérések és a műszaki vizsgálatok, addig más kerületekben az elbírálás, vagy éppen az új pályázatok befogadása van napirenden. 
A városi környezetben megjelenő csótányok nemcsak kellemetlen látványt nyújtanak, de jelenlétük komoly higiéniai és egészségügyi kockázatokat is hordoz magában. A hatékony védekezés alappillérét a megelőzés és a tulajdonosi felelősségvállalás jelenti. A jogszabályi előírások alapján a lakott területeken mindenkinek általános kötelezettsége a kártevők elleni védekezés és megtelepedésük megakadályozása. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
