THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
2024: A stabilitás és növekedés éve a magyar lakáspiacon2024. december 1. |
|---|
 A magyar lakáspiac az elmúlt évben jelentős növekedést mutatott mind az ingatlanárak, mind a bérleti díjak tekintetében. Az MBH Jelzálogbank elemzése alapján a bérleti díjak idén országosan 9,6%-kal emelkedtek 2023-hoz képest, miközben az ingatlanárak átlagosan 6%-kal nőttek. A változások különösen kedvezőek voltak a befektetők számára, akik a javuló kamatkörnyezetet és az ingatlanárak stabil növekedését kihasználva növelni tudták hozamaikat.
|
|
5 190 HUF
THS ELDTREND egypólusú érintőkapcsoló
 Érdekel → |
|
Hol érdemes befektetni? Az adatok szerint Budapest és a vidéki nagyvárosok, például Győr, Szeged, Debrecen, Miskolc és Pécs továbbra is a legvonzóbb befektetési célpontok. A fővárosban a használt lakások hozamai 5,3% és 8,1% között alakulnak, míg vidéken ez az arány 6,1% és 7,4% között mozog. Az új építésű lakásoknál a hozam Budapesten 2,9% és 6,3% közötti, ami szintén jelentős javulás az előző évekhez képest. A fővárosi ingatlanpiacon a legmagasabb sajáttőke-arányos nyereség a pesti belvárosban érhető el, ahol a 7. kerületben ez az arány 8,1%-ot tesz ki. Ehhez közel áll a 13. kerület is, ahol a hozam szintén kiemelkedő, 8%-os. Az új építésű lakások esetében Budapesten a sajáttőke-arányos nyereség 2,9% és 6,3% között mozog, ami a városrésztől és az ingatlan típusától függően változik - mondta el dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója. A pénzcentrum.hu adatai szerint az ingatlanpiac dinamikája hosszú távon is fenntartható. Az elmúlt három évben a lakásárak 47%-kal, öt év alatt 77%-kal, tíz év alatt pedig több mint 300%-kal növekedtek, ami éves szinten 12-15%-os átlagos hozamot jelent. Ez a trend azt mutatja, hogy az ingatlanok továbbra is kiemelkedően jó befektetési lehetőséget nyújtanak, különösen akkor, ha a vásárlás finanszírozása részben hitelből történik. A legdrágább lokációk A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2023-ban Magyarország legdrágább utcája már nem budapesti, hanem a balatonfüredi Aranyhíd sétány lett, ahol az eladott ingatlanok átlagos négyzetméterára 2 millió 639 ezer forint volt. Budapesten továbbra is az V. kerület Kossuth Lajos tere számít a legdrágábbnak, ahol az ingatlanok átlagos négyzetméterára 2 millió 539 ezer forint. Ezt követi a II. kerületi Ruthén út, ahol az átlagos négyzetméterár 2 millió 368 ezer forint. Az I. kerület legdrágább utcái közé tartozik a Márvány utca, ahol az átlagos négyzetméterár 2 millió 2 ezer forint, valamint az Országház utca 1 millió 829 ezer forintos négyzetméterárral. Bérleti piac és városfejlődés A rövid távú lakáskiadási szabályozások hatására Budapesten akár 10%-kal is emelkedhet a tartósan bérelhető lakások kínálata. Ugyanakkor a bérleti díjak növekedése továbbra is jelentős, különösen az olyan régiókban, mint az Észak-Alföld, ahol az emelkedés elérte a 16%-ot. Ezzel szemben a Dél-Alföldön a növekedés csupán 6% volt. Az agglomerációba költözők egy része már visszafordult a belvárosok felé, ami a városi lakáspiacokat újra felélénkítette. Mit hozhat 2025? A 2025-re vonatkozó előrejelzések további, akár 10%-os áremelkedést prognosztizálnak, különösen az új építésű lakások piacán. Budapesten az új lakások négyzetméterára akár 2 millió forintra is emelkedhet, ami tovább növeli a befektetők érdeklődését. Az MBH Lakásárindex és a befektetési hozamok folyamatos javulása azt sugallja, hogy a lakáspiac stabil alapokon áll, és a következő években is vonzó marad a befektetők és a vásárlók számára. A magyar lakáspiac 2024-ben tovább erősítette pozícióját mind a hazai, mind a nemzetközi befektetési térképen. A bérleti piac bővülése, az ingatlanárak stabil növekedése és a kedvező hozamok mind azt mutatják, hogy az ingatlan továbbra is az egyik legjobb hosszú távú befektetési forma. A jövőbeli lehetőségek kiaknázása érdekében érdemes most lépni, különösen a dinamikusan fejlődő nagyvárosi és agglomerációs területeken. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez. 
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek. 
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája. 
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk. 
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg. 
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait. 
Megjelent a Habitat for Humanity Magyarország 2025-ös Lakhatási jelentése. Tovább mélyül a lakhatási válság Magyarországon - derül ki a Habitat for Humanity Magyarország által 14. alkalommal publikált Lakhatási jelentésből, amely a 2024-2025-ös lakáspolitikai intézkedések hatását és a lakhatás megfizethetőségének alakulását vizsgálja. A kutatások szerint a kormány új, lakhatási célú programjai nem csökkentik, hanem tovább növelik a lakhatási egyenlőtlenségeket, miközben a szociálisan célzott támogatások szinte teljesen hiányoznak a rendszerből. Az idei riport 2-3. fejezetének bemutatóját november 26-án tartották a Margit körúti Habitat Kreatív Központban. 
Egyre több európai ország keresi annak módját, hogyan lehet a magán- és állami szektor bevonásával bővíteni a megfizethető lakások körét. A horvát kormány most egy átfogó, részletesen szabályozott programot indított el, amely egyszerre kínál kiszámítható hozamot a lakástulajdonosoknak és elérhető bérleti díjakat azoknak, akik a piacon nem jutnak megfelelő otthonhoz. 
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit. 
Európában jelenleg csaknem 19 millió felsőoktatásban tanuló hallgató él, közülük több mint másfél millió külföldi diák, akik jellemzően a rövid távú bérleti piacon keresnek megfizethető, mégis biztonságos lakhatási lehetőséget. E speciális szegmens iránti kereslet évek óta dinamikusan nő, miközben a kínálat - különösen a magánszektorban - sok helyütt változatlanul szűkös. A UIPI felmérésének és a HOME2 Erasmus projektnek tanulságai. 
A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert. 
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba. 
A megfizethetetlen vagy nem megfelelő lakás ma már nem csupán egyéni tragédia. Az Eurofound 2023-as „Unaffordable and Inadequate Housing in Europe" című jelentése, illetve a kutatók - Hans Dubois és Marie Hyland - 2025. júniusi előadása a 46. UIPI-kongresszuson azt üzeni: bár a tagállamok lakáspiaci sajátosságai eltérnek, a problémák mély szerkezeti okai közösek, és legfőképpen a fiatal generációkat érintik. 
A THT - Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n mutatta be legújabb fejlesztéseit. Dén Mátyás András főszerkesztő előadásában áttekintette a lap több mint huszonöt éves múltját, és ismertette a következő korszak fő irányait: a THT teljes egészében digitális formában folytatja működését, mesterséges intelligenciával támogatott szakmai szolgáltatásokat kínál, és hűségpont-rendszert vezet be a társasházkezelők számára. 
Az ingatlanpiaci feszültségek és a bérleti díjak emelkedése miatt a spanyol autonóm régiók is sorra keresik azokat a beavatkozási eszközöket, amelyekkel a piaci kínálatot bővíthetik anélkül, hogy közvetlenül lakást építenének. Asturiasban a vezetés vonzóbb feltételekkel próbálja ösztönözni, hogy a hosszabb ideje üresen álló magánlakások bekerüljenek a megfizethető bérlakások körébe. Szociális lakásügynökségi programok korlátozottan Magyarországon is megvalósulnak, de nagyobb intézményi és pénzügyi háttérre volna szükség, hogy szélesebb körben is adott legyen a lehetőség. 
Felvételsorozat tizenegyedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Kovács Tibor alapító-tulajdonnos, többszörösen díjnyertes Immo1 Ingatlanközvetítő Hálózat 
A holland választási kampány egyik legforróbb témája a lakáshiány, amely nagyjából 400 000 otthon megépítését követelné meg. A politikai ígéretek nagy része ugyanazt mondja: építeni kell. A valódi vita arról szól, hol és hogyan. Hollandia sűrűn lakott ország, a szabad terület szűkös, a társadalmi és gazdasági érdekek pedig egymásnak feszülnek. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
