THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
2024: A stabilitás és növekedés éve a magyar lakáspiacon2024. december 1. |
|---|
 A magyar lakáspiac az elmúlt évben jelentős növekedést mutatott mind az ingatlanárak, mind a bérleti díjak tekintetében. Az MBH Jelzálogbank elemzése alapján a bérleti díjak idén országosan 9,6%-kal emelkedtek 2023-hoz képest, miközben az ingatlanárak átlagosan 6%-kal nőttek. A változások különösen kedvezőek voltak a befektetők számára, akik a javuló kamatkörnyezetet és az ingatlanárak stabil növekedését kihasználva növelni tudták hozamaikat.
|
|
Hol érdemes befektetni? Az adatok szerint Budapest és a vidéki nagyvárosok, például Győr, Szeged, Debrecen, Miskolc és Pécs továbbra is a legvonzóbb befektetési célpontok. A fővárosban a használt lakások hozamai 5,3% és 8,1% között alakulnak, míg vidéken ez az arány 6,1% és 7,4% között mozog. Az új építésű lakásoknál a hozam Budapesten 2,9% és 6,3% közötti, ami szintén jelentős javulás az előző évekhez képest. A fővárosi ingatlanpiacon a legmagasabb sajáttőke-arányos nyereség a pesti belvárosban érhető el, ahol a 7. kerületben ez az arány 8,1%-ot tesz ki. Ehhez közel áll a 13. kerület is, ahol a hozam szintén kiemelkedő, 8%-os. Az új építésű lakások esetében Budapesten a sajáttőke-arányos nyereség 2,9% és 6,3% között mozog, ami a városrésztől és az ingatlan típusától függően változik - mondta el dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója. A pénzcentrum.hu adatai szerint az ingatlanpiac dinamikája hosszú távon is fenntartható. Az elmúlt három évben a lakásárak 47%-kal, öt év alatt 77%-kal, tíz év alatt pedig több mint 300%-kal növekedtek, ami éves szinten 12-15%-os átlagos hozamot jelent. Ez a trend azt mutatja, hogy az ingatlanok továbbra is kiemelkedően jó befektetési lehetőséget nyújtanak, különösen akkor, ha a vásárlás finanszírozása részben hitelből történik. A legdrágább lokációk A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2023-ban Magyarország legdrágább utcája már nem budapesti, hanem a balatonfüredi Aranyhíd sétány lett, ahol az eladott ingatlanok átlagos négyzetméterára 2 millió 639 ezer forint volt. Budapesten továbbra is az V. kerület Kossuth Lajos tere számít a legdrágábbnak, ahol az ingatlanok átlagos négyzetméterára 2 millió 539 ezer forint. Ezt követi a II. kerületi Ruthén út, ahol az átlagos négyzetméterár 2 millió 368 ezer forint. Az I. kerület legdrágább utcái közé tartozik a Márvány utca, ahol az átlagos négyzetméterár 2 millió 2 ezer forint, valamint az Országház utca 1 millió 829 ezer forintos négyzetméterárral. Bérleti piac és városfejlődés A rövid távú lakáskiadási szabályozások hatására Budapesten akár 10%-kal is emelkedhet a tartósan bérelhető lakások kínálata. Ugyanakkor a bérleti díjak növekedése továbbra is jelentős, különösen az olyan régiókban, mint az Észak-Alföld, ahol az emelkedés elérte a 16%-ot. Ezzel szemben a Dél-Alföldön a növekedés csupán 6% volt. Az agglomerációba költözők egy része már visszafordult a belvárosok felé, ami a városi lakáspiacokat újra felélénkítette. Mit hozhat 2025? A 2025-re vonatkozó előrejelzések további, akár 10%-os áremelkedést prognosztizálnak, különösen az új építésű lakások piacán. Budapesten az új lakások négyzetméterára akár 2 millió forintra is emelkedhet, ami tovább növeli a befektetők érdeklődését. Az MBH Lakásárindex és a befektetési hozamok folyamatos javulása azt sugallja, hogy a lakáspiac stabil alapokon áll, és a következő években is vonzó marad a befektetők és a vásárlók számára. A magyar lakáspiac 2024-ben tovább erősítette pozícióját mind a hazai, mind a nemzetközi befektetési térképen. A bérleti piac bővülése, az ingatlanárak stabil növekedése és a kedvező hozamok mind azt mutatják, hogy az ingatlan továbbra is az egyik legjobb hosszú távú befektetési forma. A jövőbeli lehetőségek kiaknázása érdekében érdemes most lépni, különösen a dinamikusan fejlődő nagyvárosi és agglomerációs területeken. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Románia lakáspiaca megtorpanni látszik. A lassulás hátterében gazdasági bizonytalanság, szigorodó hitelezés és emelkedő építési költségek állnak. 
A régi családi házak ára országszerte hat százalékkal csökkent Finnországban 2025 első negyedévében - derül ki a statisztikai hivatal friss adataiból. A váratlan áresést a kereslet csökkenése, a demográfiai változások és a vidéki ingatlanok iránti alacsony érdeklődés hajtja. 
A Magyar Nemzeti Bank 2025. májusi lakáspiaci jelentése megerősítette a hazai lakáspiacon már hónapok óta érzékelhető trendeket: miközben a kereslet fokozatosan élénkül és az árak dinamikusan emelkednek, addig a kínálati oldal továbbra is gyenge teljesítményt mutat. 
Svédországban egy friss szakértői jelentés szerint a jövőben a települések jogot kaphatnak arra, hogy az árvíz- és hővédelmi fejlesztések költségeinek egy részét azoktól az ingatlantulajdonosoktól hajtsák be, akik közvetlen haszonélvezői ezeknek az intézkedéseknek. Bár az elképzelés még előkészítés alatt áll, komoly vitát váltott ki a svéd ingatlanpiacon, mivel jelentős - akár több tízezer eurónak megfelelő - kötelezettséget is róhat az érintettekre. 
Az olasz legfelsőbb közigazgatási bíróság - az Államtanács - kimondta: a rövid távú lakáskiadás magánszemélyek által gyakorolt tevékenységként nem korlátozható önkormányzati rendeletekkel, amennyiben nem minősül vállalkozásnak. A döntés az ingatlantulajdonosok szerződési szabadságát helyezi előtérbe, és egyúttal új irányt jelölhet ki a lakáskiadás szabályozásában. 
Az Egyensúly Intézet koordinálásával új javaslatcsomag született, amely a magyarországi lakóépületek energetikai korszerűsítésének átfogó reformját célozza. A több tucat iparági, pénzügyi és civil szervezet közreműködésével összeállított program célja egy olyan hosszú távú, társadalmilag igazságos és gazdaságilag is fenntartható felújítási rendszer megalkotása, amely a 2050-es klímasemlegességi célkitűzésekhez is érdemben hozzájárul. 
Már a Parlament előtt van az a jogszabálytervezet, amely új alapokra helyezheti a településkép és a közösségi érdekek védelmét. Az indítvány lehetőséget teremtene arra, hogy az önkormányzatok korlátozhassák bizonyos lakóingatlanok megszerzését, illetve felléphessenek a helyi karaktert veszélyeztető beruházásokkal szemben. 
A lakásfoglalás, az elhúzódó bírósági eljárások, valamint az ingatlanadózással kapcsolatos szabályozási hézagok Európa-szerte nehézséget okoznak. A francia példa arra világít rá, hogy létezhet olyan jogalkotási megközelítés, amely - ha nem is oldja meg a tulajdonosokat érő sérelmeket - legalább adózási szempontból enyhíti azok anyagi terheit. 
A hazai lakáspolitikai diskurzus egyik legújabb és legélesebb vitákat kiváltó eleme a helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet, amely többek között az ingatlanszerzés korlátozásának lehetőségét is felveti. A javaslat társadalmi egyeztetése során a legnagyobb visszhangot ez az elem váltotta ki, ezért a kormány, a Magyar Hírlap információi szerint, nyitott annak lehetőségére, hogy akár ki is kerüljön a jogszabályból. 
Az ingatlanpiac egyensúlyának visszaállítása érdekében a franciaországi Oléron szigetén egy új program keretében 5000 és 10.000 euró közötti összeget kínálnak azoknak a tulajdonosoknak, akik hajlandók hosszú távra, helyi lakosok részére kiadni eddig turistáknak fenntartott ingatlanjaikat. 
2025 áprilisában a cseh parlament alsóháza elfogadta a kormány új lakhatási támogatási törvényét, amely a lakhatási szegénység által leginkább érintett térségekben kínál célzott segítséget. A törvény egyik fő eleme a „lakhatási kontaktpontok" létrehozása: ezek olyan helyi szolgáltató egységek, amelyek információt, tanácsadást és közvetítést nyújtanak a bérbeadók és a rászoruló bérlők között. 
A kormány törvénytervezetet nyújtott be a helyi önazonosság védelméről, amely a települési közösségek számára biztosítana új jogosítványokat a lakosságszám növekedésének szabályozására. A kezdeményezés alapját az Alaptörvény legutóbbi módosítása adja, amely kimondja, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog nem sértheti a helyi közösségek önazonossághoz való jogát. 
Az Európai Unióban 2024 végére mind a lakásárak, mind a bérleti díjak jelentős növekedést mutattak. Bár a drágulás mértéke országonként és régiónként is eltér, az uniós polgárok egyre nagyobb része fordul a külvárosok és a kisebb települések felé, miközben a városközponti ingatlanok iránti kereslet több országban is gyengülni látszik. 
Az Országgyűlés 2025. április 14-én elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amely lehetőséget biztosít a települések számára, hogy megvédjék közösségi identitásukat a túlnépesedéssel szemben. 
Április 1-jén véget értek Skóciában a 2022 óta érvényben lévő ideiglenes bérleti díjkorlátozások, amelyek célja a megélhetési válság hatásainak enyhítése volt. 
Dén Mátyás András, a THT lapigazgatója és a TSZOE elnökségi tagja előadásában részletesen ismertette a társasházak és ingatlantulajdonosok jelenlegi helyzetét és kihívásait Magyarországon, valamint európai kitekintést is adott. 
Az európai lakhatási válság egyre égetőbb kérdésként jelenik meg Brüsszel politikai napirendjén, még akkor is, ha az uniós intézmények mozgástere e téren meglehetősen korlátozott. A lakáspolitika ugyanis alapvetően tagállami és helyi hatáskörben marad. 
Az Alaptörvény 15. módosítása kapcsán új szövegrész kerülhet be az alaptörvényi szabályozásba, amely a helyi közösségek önazonosságához való jogát emelné alkotmányos szintre. 
A Kormány és a Magyar Bankszövetség megegyezésének eredményeként 2025. április 1. és október 31. között a hazai bankok önkéntes alapon egy új, kedvezményes jelzáloghitelt kínálnak a fiataloknak. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
