THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
2024: A stabilitás és növekedés éve a magyar lakáspiacon2024. december 1. |
|---|
 A magyar lakáspiac az elmúlt évben jelentős növekedést mutatott mind az ingatlanárak, mind a bérleti díjak tekintetében. Az MBH Jelzálogbank elemzése alapján a bérleti díjak idén országosan 9,6%-kal emelkedtek 2023-hoz képest, miközben az ingatlanárak átlagosan 6%-kal nőttek. A változások különösen kedvezőek voltak a befektetők számára, akik a javuló kamatkörnyezetet és az ingatlanárak stabil növekedését kihasználva növelni tudták hozamaikat.
|
|
4 590 HUF
THS Taposólámpa LED 3w 300lm 6500k 45° IP67 acél Ø90-Ø76x85mm
 Érdekel → |
|
Hol érdemes befektetni? Az adatok szerint Budapest és a vidéki nagyvárosok, például Győr, Szeged, Debrecen, Miskolc és Pécs továbbra is a legvonzóbb befektetési célpontok. A fővárosban a használt lakások hozamai 5,3% és 8,1% között alakulnak, míg vidéken ez az arány 6,1% és 7,4% között mozog. Az új építésű lakásoknál a hozam Budapesten 2,9% és 6,3% közötti, ami szintén jelentős javulás az előző évekhez képest. A fővárosi ingatlanpiacon a legmagasabb sajáttőke-arányos nyereség a pesti belvárosban érhető el, ahol a 7. kerületben ez az arány 8,1%-ot tesz ki. Ehhez közel áll a 13. kerület is, ahol a hozam szintén kiemelkedő, 8%-os. Az új építésű lakások esetében Budapesten a sajáttőke-arányos nyereség 2,9% és 6,3% között mozog, ami a városrésztől és az ingatlan típusától függően változik - mondta el dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója. A pénzcentrum.hu adatai szerint az ingatlanpiac dinamikája hosszú távon is fenntartható. Az elmúlt három évben a lakásárak 47%-kal, öt év alatt 77%-kal, tíz év alatt pedig több mint 300%-kal növekedtek, ami éves szinten 12-15%-os átlagos hozamot jelent. Ez a trend azt mutatja, hogy az ingatlanok továbbra is kiemelkedően jó befektetési lehetőséget nyújtanak, különösen akkor, ha a vásárlás finanszírozása részben hitelből történik. A legdrágább lokációk A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2023-ban Magyarország legdrágább utcája már nem budapesti, hanem a balatonfüredi Aranyhíd sétány lett, ahol az eladott ingatlanok átlagos négyzetméterára 2 millió 639 ezer forint volt. Budapesten továbbra is az V. kerület Kossuth Lajos tere számít a legdrágábbnak, ahol az ingatlanok átlagos négyzetméterára 2 millió 539 ezer forint. Ezt követi a II. kerületi Ruthén út, ahol az átlagos négyzetméterár 2 millió 368 ezer forint. Az I. kerület legdrágább utcái közé tartozik a Márvány utca, ahol az átlagos négyzetméterár 2 millió 2 ezer forint, valamint az Országház utca 1 millió 829 ezer forintos négyzetméterárral. Bérleti piac és városfejlődés A rövid távú lakáskiadási szabályozások hatására Budapesten akár 10%-kal is emelkedhet a tartósan bérelhető lakások kínálata. Ugyanakkor a bérleti díjak növekedése továbbra is jelentős, különösen az olyan régiókban, mint az Észak-Alföld, ahol az emelkedés elérte a 16%-ot. Ezzel szemben a Dél-Alföldön a növekedés csupán 6% volt. Az agglomerációba költözők egy része már visszafordult a belvárosok felé, ami a városi lakáspiacokat újra felélénkítette. Mit hozhat 2025? A 2025-re vonatkozó előrejelzések további, akár 10%-os áremelkedést prognosztizálnak, különösen az új építésű lakások piacán. Budapesten az új lakások négyzetméterára akár 2 millió forintra is emelkedhet, ami tovább növeli a befektetők érdeklődését. Az MBH Lakásárindex és a befektetési hozamok folyamatos javulása azt sugallja, hogy a lakáspiac stabil alapokon áll, és a következő években is vonzó marad a befektetők és a vásárlók számára. A magyar lakáspiac 2024-ben tovább erősítette pozícióját mind a hazai, mind a nemzetközi befektetési térképen. A bérleti piac bővülése, az ingatlanárak stabil növekedése és a kedvező hozamok mind azt mutatják, hogy az ingatlan továbbra is az egyik legjobb hosszú távú befektetési forma. A jövőbeli lehetőségek kiaknázása érdekében érdemes most lépni, különösen a dinamikusan fejlődő nagyvárosi és agglomerációs területeken. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A lakásárak és bérleti díjak emelkedése, a korszerűtlen lakásállomány és a szűkös nagyvárosi kínálat egyaránt nehezíti a megfizethető lakhatást. Az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatcsomagja szerint a problémára nem elsősorban a lakásvásárlást ösztönző támogatások jelenthetnek tartós megoldást. 
Az utóbbi években az agglomerációs településeken és a nagyvárosok kertvárosi részein elterjedt az a gyakorlat, amely során a beruházók meglévő családi házakat vagy telkeket vásárolnak meg, majd azokat a helyi építési szabályzatot kijátszva több önálló lakrésszé alakítják át és értékesítik. A helyzet jogilag egyes esetekben megoldhatatlan maradhat, és az ingatlan végleg forgalomképtelenné válhat. 
Régi nagypolgári lakásokból kialakított miniapartmanok, vitatott közműbekötések és túlterhelt társasházi infrastruktúra - országszerte egyre több konfliktust okoznak a szabálytalan lakásfelosztások. A hatóságok és az önkormányzatok egyre szigorúbban lépnek fel a jogsértő átalakításokkal szemben, de hogyan kezelhetik a problémát társasházak és a közös képviselők a mindennapokban? A THT társasházi és ingatlan jogi szakértőjét Dr. Kiss Balázs Károlyt kérdeztük a probléma hátteréről és a megoldási lehetőségekről. 
Budapesten 40-50 ezer új lakás építésére is lehetőség nyílhatna olyan alulhasznosított állami és vasúti területeken, amelyek már ma is jó kötöttpályás közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek. Vitézy Dávid szerint a lakhatási válság kezelésében ezeknek a területeknek kellene nagyobb szerepet kapniuk, nem pedig az infrastruktúra nélküli városszéli fejlesztéseknek. 
Az Európai Bizottság új együttműködési platformot hozott létre Európai Lakhatási Szövetség (European Housing Alliance) néven, amelynek célja, hogy összehangolja a tagállamok, az önkormányzatok és a lakhatási ágazat szereplőinek munkáját a kontinens egyre súlyosbodó lakhatási problémáinak kezelésében. 
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével minden évben jelentősen nő a kereslet az albérletek iránt. A lakásukat kiadók és a bérlők számára egyaránt fontos, hogy tisztában legyenek a bérbeadás legfontosabb szabályaival. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar harmadik kerekasztal-beszélgetése egy sokak által félreértett területet, az ingatlankezelést vette górcső alá. Az ingatlankezelő nem egyszerűen egy „másik nevű közös képviselő", hanem egy olyan profi vagyonkezelő, akinek a megbízó nevében, tulajdonosi szemlélettel kell eljárnia, miközben napi szinten egyensúlyozik az emberi sorsok és a műszaki kihívások között. 
Budapest VIII. kerületének Józsefvárosi Önkormányzata a 2026. június 25-i nyilvános ülésén hivatalosan is elfogadta a rövid távú szálláshelyek új szabályozási koncepcióját. Az új rendszer többek között a háromszintű százalékos korlátozást, a társasházi hozzájárulást, valamint a kötelező tájékoztató táblát vezeti be. 
Kevés európai főváros változott olyan gyorsan az elmúlt három évtizedben, mint Varsó, sokan mégis úgy vélik, hogy a legnagyobb átalakulás még csak most áll előtte. A Future of Real Estate 2026 konferencián felszólaló iparági vezetők kifejtették, hogy a város a fejlődés új szakaszába lép, amelyet a technológia, a tehetség, az infrastrukturális beruházások és a nagyszabású, vegyes funkciójú negyedek fejlődése hajt. Bár a tervezéssel, a szabályozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, Varsó hosszú távú kilátásai elsöprően pozitívak. 
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI). A brüsszeli székhelyű szervezet nemrégiben hivatalosan is köszöntötte legújabb tagjait, a svéd Bostadsrätterna és az izlandi Húseigendafélagið egyesületeket. Ezzel a lépéssel az UIPI jelentősen megerősítette a skandináv térségben való jelenlétét, és még hatékonyabban tudja képviselni a magáningatlan-tulajdonosok érdekeit egész Európában. 
A lakhatási helyzet kezelése kiemelt helyet foglal el az európai döntéshozók napirendjén. A hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen a legújabb fejlemények nyomon követése és a valós társadalmi igények megismerése. Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) által indított kutatás, ami a fiatal európaiak ingatlanszerzési igényeit méri fel, és amelyhez kapcsolódó kérdőív magyar nyelven is elérhető. 
Lezárult a helyreállítási terv tartalmi újratárgyalása az Európai Bizottsággal, amelynek köszönhetően nagyszabású lakhatási program veszi kezdetét. Az uniós forrás közvetlenül a bérlakáspiac és a kollégiumi hálózat bővítését célozza. 
A Haus & Grund Német Ingatlantulajdonosok Szövetsége pénzügyi ösztönzőket javasol a szövetségi kormánynak, különösen a fiatal, első lakásvásárlók és a bérbeadók számára, hogy több embert bátorítson a saját otthon teremtésére. 
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került. 
A jövőben önkormányzati hozzájáruláshoz köthetik az egy ingatlanon belül kialakított új lakóegységek közműcsatlakozását. A Budakalászon tartott önkormányzati fórumon elhangzottak alapján a víziközmű-szolgáltató aktív szerepet vállalna a helyi építési szabályok kijátszásának megakadályozásában. A bejelentés országos jelentőségű lehet, különösen azokon a településeken, ahol egyre gyakoribb a családi házak szabálytalan feldarabolása és a túlterhelt közműhálózat. 
A január 1-jétől életbe lépett Airbnb-korlátozás ellenére vannak még szálláshelyek a VI. kerületben, ahol a lakók elkeseredésére folytatódik a rövid távú lakáskiadás, annak minden hátrányával. Ezek az ingatlanok egy jogi kiskaput kihasználva, legálisan működhetnek tovább. 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
