THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
2024: A stabilitás és növekedés éve a magyar lakáspiacon2024. december 1. |
|---|
 A magyar lakáspiac az elmúlt évben jelentős növekedést mutatott mind az ingatlanárak, mind a bérleti díjak tekintetében. Az MBH Jelzálogbank elemzése alapján a bérleti díjak idén országosan 9,6%-kal emelkedtek 2023-hoz képest, miközben az ingatlanárak átlagosan 6%-kal nőttek. A változások különösen kedvezőek voltak a befektetők számára, akik a javuló kamatkörnyezetet és az ingatlanárak stabil növekedését kihasználva növelni tudták hozamaikat.
|
|
28 190 HUF
Biztonságos zárható kulcsszekrény - praktikus kulcsrendező 50 db kulcs tárolására
 Érdekel → |
|
Hol érdemes befektetni? Az adatok szerint Budapest és a vidéki nagyvárosok, például Győr, Szeged, Debrecen, Miskolc és Pécs továbbra is a legvonzóbb befektetési célpontok. A fővárosban a használt lakások hozamai 5,3% és 8,1% között alakulnak, míg vidéken ez az arány 6,1% és 7,4% között mozog. Az új építésű lakásoknál a hozam Budapesten 2,9% és 6,3% közötti, ami szintén jelentős javulás az előző évekhez képest. A fővárosi ingatlanpiacon a legmagasabb sajáttőke-arányos nyereség a pesti belvárosban érhető el, ahol a 7. kerületben ez az arány 8,1%-ot tesz ki. Ehhez közel áll a 13. kerület is, ahol a hozam szintén kiemelkedő, 8%-os. Az új építésű lakások esetében Budapesten a sajáttőke-arányos nyereség 2,9% és 6,3% között mozog, ami a városrésztől és az ingatlan típusától függően változik - mondta el dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója. A pénzcentrum.hu adatai szerint az ingatlanpiac dinamikája hosszú távon is fenntartható. Az elmúlt három évben a lakásárak 47%-kal, öt év alatt 77%-kal, tíz év alatt pedig több mint 300%-kal növekedtek, ami éves szinten 12-15%-os átlagos hozamot jelent. Ez a trend azt mutatja, hogy az ingatlanok továbbra is kiemelkedően jó befektetési lehetőséget nyújtanak, különösen akkor, ha a vásárlás finanszírozása részben hitelből történik. A legdrágább lokációk A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2023-ban Magyarország legdrágább utcája már nem budapesti, hanem a balatonfüredi Aranyhíd sétány lett, ahol az eladott ingatlanok átlagos négyzetméterára 2 millió 639 ezer forint volt. Budapesten továbbra is az V. kerület Kossuth Lajos tere számít a legdrágábbnak, ahol az ingatlanok átlagos négyzetméterára 2 millió 539 ezer forint. Ezt követi a II. kerületi Ruthén út, ahol az átlagos négyzetméterár 2 millió 368 ezer forint. Az I. kerület legdrágább utcái közé tartozik a Márvány utca, ahol az átlagos négyzetméterár 2 millió 2 ezer forint, valamint az Országház utca 1 millió 829 ezer forintos négyzetméterárral. Bérleti piac és városfejlődés A rövid távú lakáskiadási szabályozások hatására Budapesten akár 10%-kal is emelkedhet a tartósan bérelhető lakások kínálata. Ugyanakkor a bérleti díjak növekedése továbbra is jelentős, különösen az olyan régiókban, mint az Észak-Alföld, ahol az emelkedés elérte a 16%-ot. Ezzel szemben a Dél-Alföldön a növekedés csupán 6% volt. Az agglomerációba költözők egy része már visszafordult a belvárosok felé, ami a városi lakáspiacokat újra felélénkítette. Mit hozhat 2025? A 2025-re vonatkozó előrejelzések további, akár 10%-os áremelkedést prognosztizálnak, különösen az új építésű lakások piacán. Budapesten az új lakások négyzetméterára akár 2 millió forintra is emelkedhet, ami tovább növeli a befektetők érdeklődését. Az MBH Lakásárindex és a befektetési hozamok folyamatos javulása azt sugallja, hogy a lakáspiac stabil alapokon áll, és a következő években is vonzó marad a befektetők és a vásárlók számára. A magyar lakáspiac 2024-ben tovább erősítette pozícióját mind a hazai, mind a nemzetközi befektetési térképen. A bérleti piac bővülése, az ingatlanárak stabil növekedése és a kedvező hozamok mind azt mutatják, hogy az ingatlan továbbra is az egyik legjobb hosszú távú befektetési forma. A jövőbeli lehetőségek kiaknázása érdekében érdemes most lépni, különösen a dinamikusan fejlődő nagyvárosi és agglomerációs területeken. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés. 
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu 
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki. 
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe. 
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk. 
A 2025 elején tapasztalt gyors lakásár-emelkedést később lassabb ütemű drágulás váltotta fel. Eközben az elkészült új lakások száma csökkent, ugyanakkor az építési engedélyeké jelentősen nőtt. Mindez arra utal, hogy a piacon egyszerre vannak jelen a kínálati szűkösség jelei és a későbbi élénkülés előfeltételei. 
Megjelent a Lakhatási Minimum a 2026-os országgyűlési választásokra. A Lakhatási Koalíció szervezetei február 10-én nagy sajtóérdeklődés mellett mutatták be a 2026-os választásokra frissített Lakhatási Minimumot. A szakpolitikai javaslatcsomagban támpontot adnak minden, az április 12-i parlamenti választáson induló jelöltnek és jelöltállító szervezetnek azzal kapcsolatban, hogy milyen lakáspolitikai gondolkodás és konkrét lépések segítenek kiutat találni a jelenlegi lakhatási válságból. 
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni. 
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy. 
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba. 
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében. 
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
