A törvény célja, hogy jogi alapot biztosítson az energiaszövetkezetek működéséhez, amelyek szövetkezeti formában létrejövő energiaközösségként képesek előmozdítani a megújulóenergia-használatot, erősíteni a helyi gazdaságokat és támogatni a fenntartható fogyasztói magatartást. A jogszabály rögzíti, hogy az energiaszövetkezetek villamosenergia-termeléssel, -tárolással, -fogyasztással és -kereskedelemmel is foglalkozhatnak, emellett rugalmassági szolgáltatást, energiamegosztást, aggregálást és energiahatékonysági szolgáltatásokat is nyújthatnak. A közúti elektromobilitási infrastruktúra üzemeltetése szintén a lehetséges tevékenységek között szerepel.
A törvény jelentős hangsúlyt fektet az edukációs célokra: az energiaszövetkezetek kötelesek a tagjaik számára olyan ismeretanyagot átadni, amely támogatja az energiafelhasználás tudatos optimalizálását és a fenntartható energiapiaci részvételt. A működésük egyben közérdekű tevékenységként is definiált.
A tagsági szabályok rugalmasak, a szervezetbe természetes és jogi személyek egyaránt beléphetnek. A „befektető tag" kategória külön is megjelenik, amely lehetővé teszi azok csatlakozását, akik a vagyoni hozzájáruláson túl részt vesznek az edukációs tevékenységekben, ugyanakkor az igazgatóságban nem tölthetnek be pozíciót. A belépés önkéntes és nyitott, ugyanakkor az alapszabály műszaki vagy földrajzi feltételeket is előírhat.
A törvény átlátható keretet ad a szövetkezeti és befektetői részesedések átruházására, valamint részletesen szabályozza az elővásárlási jog gyakorlását. A kilépő tagok vagyoni hozzájárulásának elszámolása legfeljebb öt éven belül történhet meg, ami a szövetkezet pénzügyi stabilitását szolgálja. Mindezek mellett a jogszabály két kötelező alap képzését írja elő: a hosszú távú működést biztosító fedezeti alapét, amelybe évente legalább a nyereség 10 százalékát kell helyezni, valamint az oktatási és tájékoztatási alapét, amelybe minimum 2 százalék kerül.
A közgyűlés továbbra is a szövetkezet legfőbb döntéshozó szerve, ahol minden tag egy szavazattal rendelkezik. A testület egyebek mellett a befektető tagok felvételéről, az elővásárlási jog gyakorlásáról és a fedezeti alapba kerülő összegről határoz.
A módosítások az uniós előírásoknak - köztük a megújuló energiaforrások használatára és a villamosenergia-piac szabályozására vonatkozó irányelveknek - való megfelelést szolgálják. A jogszabály 2026. január 1-jén lép hatályba, és várhatóan megkönnyíti az energiaközösségek létrejöttét, valamint ösztönzi a helyi, közösségi alapon szerveződő energiaprojektek terjedését.
