THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
300 körüli kilakoltatás várható 2012-ben - Top-listás a közműtartozás2012. március 7. |
|---|
| A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara számításai szerint a tavalyinál mintegy 50 százalékkal több kilakoltatás várható az idén, de azok száma így is 300 alatt marad, nem kell többezres kilakoltatási hullámra számítani. |
|
8 148 HUF
Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
A kamara az MTI érdeklődésére csütörtökön - azzal kapcsolatban, hogy március 1-jével lejárt a minden év december 1-jén kezdődő kilakoltatási moratórium - azt közölte: tavaly 200 alatt maradt a kilakoltatások száma, de ez az idén a beérkezett ügyek számának növekedésével párhuzamosan növekedhet, így arra számítanak, hogy a teljes 2012-es évben a kilakoltatások száma várhatóan 250-300 alatt marad. Hozzátették: a napokban megjelent sajtóinformációkkal ellentétben nem kell többezres, több százezres kilakoltatási hullámra számítani. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara közlése szerint a sajtóban megjelent százezres számok azokra az adósokra vonatkoznak, akiknek 90 napon túli devizahitel-tartozásuk van, ez azonban nem egyezik meg a kilakoltatásra várók számával, mert a kilakoltatás csak a legvégső állomása egy hosszú folyamatnak. Először ugyanis az adósok ellen végrehajtási eljárás indul, amely akár évekig is eltarthat, és közben több olyan megoldás van, amellyel az adós visszafordíthatja a kilakoltatási folyamatot. Példaként említették, hogy az adós együttműködési hajlandósága esetén például részletfizetés, az ingatlan szabadpiaci vagy hagyományos értékesítése, esetleg önkormányzati adósságkezelési segítség igénybevételére is van lehetőség, így elkerülhető a lefoglalt vagyontárgyak értékesítése, vagy legrosszabb esetben a kilakoltatás. A végrehajtói kamara tavaly december elején, a kilakoltatási moratórium életbelépése után az MTI-vel azt közölte: 2011 harmadik negyedévében 705 sikeres ingatlanárverést tartottak, ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 34 százalékos emelkedést jelent, ugyanakkor az árverést követő kilakoltatások száma kétszáz alatt maradt. Akkori tájékoztatásuk szerint összesen 135 145 ügy érkezett hozzájuk, ami 14 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakában beérkezett ügyek számához (93 262) képest. A végrehajtási ügyek 80 százaléka továbbra is 100 ezer forint alatti közüzemidíj-tartozásból, parkolási bírságokból áll. A téli kilakoltatási moratóriumot a bírósági végrehajtásról szóló, 1994. évi LIII. törvény 182/A paragrafusa szabályozza. A végrehajtó az említett időszakban lakóingatlan kiürítését nem hajthatja végre, azt március 1-je utánra kell halasztani, ha a kötelezett magánszemély. Abban az esetben viszont nincs helye halasztásnak, ha a lakást önkényesen foglalták el, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki. A társasházakban felhalmozott közös költség tartozások jó része ilyenkor rendeződik, ami azt jelzi, hogy a közös képviselőknek érdemes határozottan fellépni a nem fizetőkkel szemben. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Nem egyszerűen az látszik a közös képviselői díjakból, hogy Budapesten drágább, vidéken pedig olcsóbb a szolgáltatás. A MITOE és a THT 2026 eleji felmérésének részletesebb elemzése ennél jóval érdekesebb képet mutat: Magyarországon több, egymástól látványosan eltérő közös képviselői működési modell él egymás mellett. Van közöttük olyan, amelyből professzionális szolgáltatói piac kezd kialakulni, és olyan is, amelynek hosszú távú fennmaradása már kérdésesnek látszik. 
A távleolvasható mérőeszközök 2027. január 1-jei kötelező bevezetése a társasházak széles körét érinti. Az alábbi olvasói kérésre adott szakértői összefoglaló pontról pontra rendszerezi, hogy mely ingatlanokban kötelező az átállás, milyen mérőkre terjed ki a jogszabály, és hogyan kell eljárni a helyi önkormányzatoknál a vizsgálatok benyújtásakor. 
A társasházbiztosítások díjának emelkedése, az alulbiztosítottság, a lakások és a társasház biztosításának elhatárolása, valamint az egyre újabb kockázatok is szóba kerültek a THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése " konferenciájának kerekasztal beszélgetésén. A résztvevők a közös képviselőknek és a tulajdonosoknak is adtak gyakorlati tanácsokat a biztosítások kiválasztásához és a károk bejelentéséhez. 
Lenner Dorottya csaknem 10 éve, 2017-ben csatlakozott az eHÁZ csapatához, mint ügyfélszolgálatos munkatárs, és 2026 júliusától ő tölti be az eHÁZ termékfelelősi pozícióját. Dorottyát a THT az elmúlt évekről és az eHÁZ várható újdonságairól kérdezte. 
Le kell cserélni a még érvényes hitelességi idejű, de hagyományos (nem távleolvasható) melegvízmérőket kötelezően a határidő előtt, és pontosan melyik jogszabály vonatkozik az egyedi kazán nélküli, tisztán távhős épületekre? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Míg a főváros egyes részein már gőzerővel zajlanak a helyszíni felmérések és a műszaki vizsgálatok, addig más kerületekben az elbírálás, vagy éppen az új pályázatok befogadása van napirenden. 
A városi környezetben megjelenő csótányok nemcsak kellemetlen látványt nyújtanak, de jelenlétük komoly higiéniai és egészségügyi kockázatokat is hordoz magában. A hatékony védekezés alappillérét a megelőzés és a tulajdonosi felelősségvállalás jelenti. A jogszabályi előírások alapján a lakott területeken mindenkinek általános kötelezettsége a kártevők elleni védekezés és megtelepedésük megakadályozása. 
A parlamenti választások óta 29 önkormányzat döntött úgy, hogy visszavonja a helyi önazonosság védelmére hivatkozó rendeletét, illetve más helységekben finomítottak a szigorításokon - derül ki az RTL Híradó gyűjtéséből. 
Az elmúlt hetek Magyarországa talán az eddigieknél is világosabban mutatta meg, milyen törékeny lehet az a komfort, amelyre a mindennapjainkat építettük. A klímaváltozás hatásai és a hirtelen fellépő erőforráshiányok ugyanis már nem a távoli jövő fenyegetései, hanem közvetlenül a lakókörnyezetünkben, a társasházaink falai között vizsgáztatják az alkalmazkodóképességünket. 
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium által előterjesztett jogszabálytervezet alapvető célja, hogy megteremtse az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó energetikai reformok és mérföldkövek jogi feltételeit. A rendelet több miniszteri rendelet módosításán keresztül koordinálja a magyar villamosenergia-rendszer modernizációját, a lakossági és mikrovállalkozási piaci rugalmasság növelését, valamint a megújuló energiaforrások, kiemelten a szélenergia hálózati integrációját és társadalmi elfogadottságát. 
A társasházi közös költség tartozások behajtása gyakran okoz fejtörést a közös képviselőknek, különösen akkor, ha a tulajdonos együttműködéstől elzárkózó, vitatkozó vagy elérhetetlen. Az olvasói kérdésre adott szakértői válasz tisztázza a fizetési meghagyásos eljárás és a jelzálogjog bejegyzésének menetét. 
Új irányt hirdetett a kormány a lakáspolitikában, amely megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek építését célozza, miközben felülvizsgálják az Otthon Start programhoz kapcsolódó kiemelt beruházásokat is. A bejelentés szerint a cél nem csupán több lakás építése, hanem élhető, infrastruktúrával is jól kiszolgált városrészek létrehozása. 
Tájékoztatás jelent meg az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. Egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzat módosítás tervezetének közzétételéről. 
Felvételsorozat kilencedik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Jánky Zoltán, ügyvezető - NOVU Tervezőiroda Kft. 
A nyári szünetben a gyerekek több időt töltenek otthon, és előfordulhat, hogy alkalmanként röviden egyedül maradnak. Ilyenkor fontos, hogy ismerjék az alapvető tűzvédelmi szabályokat, felismerjék a veszélyes helyzeteket, és tudják, mikor és hogyan kell segítséget kérni. 
A lakásárak és bérleti díjak emelkedése, a korszerűtlen lakásállomány és a szűkös nagyvárosi kínálat egyaránt nehezíti a megfizethető lakhatást. Az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatcsomagja szerint a problémára nem elsősorban a lakásvásárlást ösztönző támogatások jelenthetnek tartós megoldást. 
Az utóbbi években az agglomerációs településeken és a nagyvárosok kertvárosi részein elterjedt az a gyakorlat, amely során a beruházók meglévő családi házakat vagy telkeket vásárolnak meg, majd azokat a helyi építési szabályzatot kijátszva több önálló lakrésszé alakítják át és értékesítik. A helyzet jogilag egyes esetekben megoldhatatlan maradhat, és az ingatlan végleg forgalomképtelenné válhat. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Régi nagypolgári lakásokból kialakított miniapartmanok, vitatott közműbekötések és túlterhelt társasházi infrastruktúra - országszerte egyre több konfliktust okoznak a szabálytalan lakásfelosztások. A hatóságok és az önkormányzatok egyre szigorúbban lépnek fel a jogsértő átalakításokkal szemben, de hogyan kezelhetik a problémát társasházak és a közös képviselők a mindennapokban? A THT társasházi és ingatlan jogi szakértőjét Dr. Kiss Balázs Károlyt kérdeztük a probléma hátteréről és a megoldási lehetőségekről. 
Budapesten 40-50 ezer új lakás építésére is lehetőség nyílhatna olyan alulhasznosított állami és vasúti területeken, amelyek már ma is jó kötöttpályás közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek. Vitézy Dávid szerint a lakhatási válság kezelésében ezeknek a területeknek kellene nagyobb szerepet kapniuk, nem pedig az infrastruktúra nélküli városszéli fejlesztéseknek. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
