THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
380 ezer lakás újulhat meg a Panel III. programban2013. december 11. |
|---|
| A 2014-2020 közötti fejlesztési időszakra meghirdetett Panel III. program keretében mintegy 380 ezer panellakás energetikai korszerűsítése kezdődhet meg országszerte - jelentette be Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter 2013. december 10-én. |
|
A Panel I-II. programok eredményeit is figyelembe véve így a teljes 700 ezres magyarországi panel épületállomány energiahatékonysági felújítása biztosítható lesz 2020-ig. A Panel III. végrehajtása több mint 1 millió állampolgár lakás- és életkörülményeinek javulását eredményezheti. A fejlesztési tárca - a 320 ezer hazai panellakás felújítását befejező Panel II. program sikeres lezárásával (ehhez nemrégiben rendeltek 4,2 milliárd forintot) egyidejűleg - 2013 novemberében kezdte meg a Panel III. program előkészítését az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetek bevonásával. Németh Lászlóné elmondta, hogy a 380 ezer további panellakás komplex felújítását ösztönző program első üteme 2014 februárjában indul, a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia, kormány általi elfogadását követően. A korszerűsítés a szén-dioxid kvótabevételekből finanszírozott Zöld Finanszírozási Rendszer (ZFR) keretében valósul meg. A tervek szerint 2014 második felétől a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) energetikai célú pályázati forrásainak igénybe vételére is lehetőség nyílik. A Panel III. program azon túl, hogy a hazai építőipar számára várhatóan 500 milliárd forintot meghaladó megrendelés állományt hozhat, 2020-ig hazánk teljes panel épületállományának energiahatékonysági felújítását megvalósíthatja. A panel lakóközösségeknek szóló pályázat kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a komplex felújítások lehetőleg megújuló energia felhasználásával történjenek. A programra a bürokrácia csökkenésével, a korábbinál egyszerűbben pályázhatnak majd a lakóközösségek, de az eddigi kedvező tapasztalatok alapján a kivitelezői minősítő rendszer megmarad. Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért felelős államtitkár szerint reális cél a legalább 40 százalékos energia-megtakarítási szint elérése, így 2020-ig közel 13 PJ energia-mérséklés valósulhat meg a program segítségével. A hagyományos építésű házak felújításához szintén a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia elfogadása után dolgozható majd ki program - mondta Horváth Attila. |
További híreink
Tizenhat albetétes társasházunkban vagyok közös képviselő, a házban 10 lakás, 2 üzlet,4 db udvarra nyíló garázs található. Jelenleg nincs tüzoltó készülék a társasházban, ez kötelező? Kötelessége a közös képviselőnek tűzvédelmi oktatás szervezni a társasház tulajdonosai számára? Lestyán Mária, építésztervező szakmérnök, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség titkára válaszol az olvasói kérdésre. 
A legutóbbi rendkívüli közgyűlésen a közösség nem járult hozzá autótöltők felszereléshez, amíg meg nem történik a házban a hálózatbővítés. Egy tulajdonos azonban ennek ellenére felszerelt egy3x32 A-es töltőt, a társasház mért órájára, és most kéri újabb közgyűlés kiírását azzal a napirendi ponttal, hogy utólagos jóváhagyást kérjen a felszerelt töltőre. Köteles vagyok kiírni a közgyűlést gyakorlatilag ugyanazon döntés megváltoztatására? Amennyiben nem, milyen indokkal tehetem? Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
A THT idei országos roadshow-ján díjmentesen vehetik át a "Konstruktív társasházi menedzsment számvizsgálóknak és közös képviselőknek" című, a Társasházi Háztartás szaklap által megjelentetett szakkönyvet, ami nélkülözhetetlen segítség lehet a mindennapi munkában. 
Több, mint 40 év anyagait már nem tudja társasház hol tárolni és ami nem kell, attól szeretne a ház végre megszabadulni. Meddig kell a társasház számviteli anyagát megőrizni? Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő válaszol az olvasói kérdésre. 
Társasházunkban minden lakásban önálló meleg- hideg vízóra és hőmennyiség-mérő készülék van felszerelve. Az éves beszámoló részeként nem kaptunk tulajdonosi elszámolást a tényleges üzemeltetési befizetések - és fogyasztások alapján mutatkozó tényleges egyenlegről. Az egyéni mérőórák alapján felosztott gáz- víz- és csatornadíjról készült kimutatás, azonban a tulajdoni hányad alapján terhelhető többi üzemeltetési költségről hiányzott az egyösszegű - nem költségnemenkénti tételes felsorolás - elszámolás. A folyószámla egyenleg ( a közös költségekhez való hozzájárulás előírásának és teljesítésének különbözete) figyelmen kívül hagyja a tényleges egyenleget. Van-e jogom bírósági per nélkül a tényleges egyenleget kérni? Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő válaszol az olvasói kérdésre. 
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság több felszólítás után 200.000 Ft-os bírsággal jutalmazta a nem megfelelő lakásszövetkezeti adatkezelést. A lakásszövetkezet azzal védekezett, hogy egy "szövetségtől" vásárolta az adatközlő lap sablonját, de érdemi lépéseket nem tett az ügy tiszázása érdekében. 
A társasház által telepíteni kívánt kamerarendszerrel kapcsolatban igen egyértelműen fogalmaz a törvényalkotó. De mi a helyzet ha valamelyik tulajdonos telepít a közös területre (folyosóra, homlokzatra) saját kamerát azzal a céllal, hogy a saját ingatlanát védje? Vagy a közös udvart figyelje, mert ott parkol? Merre nézhet ez a kamera?Kell e ehhez közgyűlési döntés? Abban az esetben ha a kamerarendszer a törvényi szabályozás előtt már fel volt szerelve, akkor az maradhat mert a telepítéskor még nem volt 2/3-os határozati előírás? Smiglag Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
Társasházunk 20 lakásos épületében az egyik lakást egy Kft. vásárolta meg. Később - a társasház tájékoztatása nélkül - a cég székhelyét is ide helyezte át, a Kft. fő tevékenységi köre járóbeteg szakellátás. A cég létszáma 1 fő, aki egyúttal itt is lakik. Jogilag a társasház tehet ez ellen bármit is? Morális kérdés: a vállalkozás ezzel a módszerrel más vállalkozásokhoz képest jelentős gazdasági előnyt élvez, ugyanis a társasházi lakások közé bújva lakossági tarifával fizeti a felhasznált hőmennyiséget. Az épületet egy db gázkazán látja el melegvízzel és fűtési energiával, a lakások önálló hőmennyiség mérőkkel rendelkeznek, ennek alapján történik az elszámolás. Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
Társasházunk közös képviselője a közgyűlések alkalmával minden évben elszámol a kiadás/bevétellel az általa megírt elszámoló dokumentumon. A lakók többszöri kérésere sem hajlandó megmutatni az eredeti számlákat, mellyek az elszámolás valódiságát igazolná. Megsértődik, fenyegetőzik, azzal vádol minket, hogy mi megsértjük a becsületét, ha ragaszkodunk az eredeti számlák megnézéséhez. Számvizsgáló bizottsággal nem rendelkezik a lakóközösség, mert a képviselő elmondása szerint ez nehezíti az ügyek intézését, és a bizottság tagjain felelősség terheli amit senki nem akar vállalni. Kérem segítsen, hogy milyen jogi kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a képviselőnek, és milyen jogi lehetőségünk van nekünk, mint tulajdonosoknak, hogy tudomást szerezzünk a megtörtént munkálatok kiadásairól, díjáről számvizsgáló bizottság felállítása nélkül, és valóban megnehezedik az ügyintézés illetve milyen felelősséggel jár a lakók részéről ha bizottsági tagokká válnak? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Társasházunk egy internetes társasházkezelő szoftvert használ, amit egy angliai cég számláz ki a társasház felé áfa-mentesen. Ki fizeti meg az áfát? Nem lehet belőle baja a társasháznak? Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő válaszol az olvasói kérdésre. 
Tulajdonunkban álló lakást adunk ki. A társasházi közgyűlés megemelte a felújítási alapot, de mi jegyzőkönyvet sem kaptunk hónapokig, így erről, mint közös költség befizetési elmaradásról csupán a közelmúltban kaptunk értesítést. A bérlőnk most nem akarja a közös költségek között fizetendő felújítási alap összegeit befizetni, álláspontja szerint a felújítási alap nem közös költség, annak fizetése szerinte nem terhelheti a bérlőt, hanem a bérbeadónak kellene fizetnie. Szakvéleményét kérjük a fentiek alapján: a felújítási alap a közös költség része, vagy nem? Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
A társasházi tv. 28. §(1)bek. c.)pontja értelmében a közgyűlés kizárólagos hatáskörben dönt a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról. Ez milyen kötelezettségekre vonatkozik és milyen arányú többség kell az elfogadásához? Az SZMSZ megírásakor sem találtunk erre tv-i szabályt, ezért beletettük a minőségi többség kategóriába (összes tulajd.hányad legalább 50 %-a). Jól tettük-e? Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésekre. 
A XIII. KÖZÖS KÉPVISELŐK NAPJA ÉS TÁRSASHÁZI EXPO keretein belül, november 17-én Dr. Bogdán Tibor, gazdasági versenyképesség jogi feltételrendszerének erősítését célzó intézkedésekkel összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos beszélt a készülő új társasházi törvény irányairól. 
Társasházunkban a tulajdonosok nem tartottak házi kedvenceket eddig, így a SZMSZ-ban nem került megfogalmazásra az állattartás. Az egyik lakás tulajdonosa a polgármesteri hivatal, tavaly óta egy hölgy bérli a fent említett lakást, aki később a fiát és gyermekének apját a családi házban hagyta. Az apa meghalt az ősszel és a gimnazista, 18 éves fiú egy kutyával maradt a lakásban. A félárván maradt fiú mindent megígért, csak járuljunk hozzá, hogy legyen egy lelki támasza, a tulajdonosok többsége hozzá is járult a házikedvenc maradásához. De a kutya az ugatásával nagyon zavarja a közösséget. Hozhat-e határozatot a közösségünk az állattartás tekintetében, ha nem akarjuk a SZMSZ-t/házirendet módosítani? 
A társasházban az egyik földszinti lakásnál az alapító okiratban a "Birtoklás, használat" című fejezetében van feltüntetve, hogy a lakáshoz tartozik egy parkolóállás, illetve egy terasz, melyeket a lakás tulajdonosa kizárólagosan használhat és joga van elkeríteni azokat és el is vannak kerítve, viszont a tulajdonos nem parkolóként használja azt, hanem játszóházként. A probléma, hogy ez a parkolóállás, illetve a terasz a "Külön tulajdon tárgyai" című fejezetben nincs feltüntetve az említett lakásnál és a lakás ugyanannyi tulajdoni hányaddal rendelkezik, mint egy másik ugyanakkora lakás, amihez nem tartozik más terület. Ezek alapján azt a következtetést szűröm le, hogy az említett lakás jogtalanul veszi el azokat a területeket a közös tulajdonban lévő udvarból és ráadásul nem is parkolásra használja a parkolót. A társasházban született egy közgyűlési határozat, miszerint, aki garázzsal rendelkezik az a garázsban parkoljon, aki nem rendelkezik garázzsal csak egy autóval állhat az udvaron. A tulajdonos bérel egy garázst, viszont azt sem használja parkolásra, illetve a saját parkolóját sem, hanem egy másik parkoló állást foglal el az udvaron. Kérdésem az lenne, hogy ezek alapján az említett lakónak van joga más parkoló állást elfoglalni és ha nem, akkor hogyan és mire hivatkozva lehet felszólítani? A társasházban hozható olyan közgyűlési határozat, amely az albérlőket kizárná az udvaron történő parkolásból? Dr. Kiss Balázs Károly, a TSZOE elnökségi tagja válaszol az olvasói kérdésre. 
A társasház egyik tulajdonosa vállalná el a lépcsőház takarítást 15000 Ft-ért/hó. Közös költséget 17000 Ft-ot fizet havonta, levonhatjuk ezt az összeget a közös költségből? Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
Partnereink
