A Wekerle Plusz Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel elnevezésű konstrukció 2027 és 2030 között összesen 633 milliárd forintos forráskerettel működhet.
A kormány közlése szerint a program finanszírozásának döntő részét európai uniós források biztosítják, köztük korábban befagyasztott kohéziós támogatások.
Fontos különbség, hogy a 633 milliárd forintos keret nem kizárólag a társasházak számára áll rendelkezésre: abból a családi házak, a hagyományos, téglából épült társasházak és a panelépületek energetikai korszerűsítését egyaránt támogatnák.
Kapitány István a sajtótájékoztatón részletesen ismertette a támogatási rendszer három pillérét: a családi házak, a tégla építésű társasházak és panelek felújítására vonatkozó lehetőségeket. Az egyes épülettípusokhoz külön finanszírozási összegek kapcsolódnak, de mindhárom konstrukcióban szerepel vissza nem térítendő támogatási rész. Mindhárom konstrukció esetében 30-50 százalékos vissza nem térítendő hányaddal számolnak.
A téglatársasházak lakásonként 5 millió forintos keretet kaphatnak
A hagyományos, téglából épült társasházak külön konstrukcióban vehetnek részt az energetikai korszerűsítési programban. A bejelentés szerint lakásonként legfeljebb 5 millió forintos, kamatmentes finanszírozás válhat elérhetővé. A vissza nem térítendő hányad az ismertetett feltételek alapján 30-50 százalék között alakulhat. Az önerő lakásonként 200 ezer forint.
Egy 40 lakásos társasház esetében ez elméletileg akár 200 millió forintos programfinanszírozási keretet és 8 millió forintos saját forrást jelenthet. Egy 100 lakásos épületnél a lakásonkénti maximummal számolva 500 millió forint finanszírozás adódna, 20 millió forintos önerő mellett.
Ezek számítási példák, nem automatikusan megítélhető támogatási összegek. A ténylegesen elérhető finanszírozás a beruházás költségeitől, a lakásszám figyelembevételének szabályaitól és az egyéb jogosultsági feltételektől függ. A konstrukció jelentősége ugyanakkor nyilvánvaló: a nagyobb társasházak is több százmillió forintos energetikai beruházások előkészítésében gondolkodhatnak.
A panelépületeknél 4 millió forint a lakásonkénti maximum
A Wekerle Plusz külön panelprogramot is tartalmaz. Ebben a konstrukcióban a maximális finanszírozás lakásonként 4 millió forint lesz, nulla százalékos kamatozású hitellel és 30-50 százalékos vissza nem térítendő résszel. Az önerő itt is lakásonként 200 ezer forint.
Egy 60 lakásos panelépület esetében a maximális programfinanszírozás így 240 millió forint lehet, a saját forrás összege pedig 12 millió forint. Kapitány István a panelprogram céljaként 27-30 ezer panellakás korszerűsítését jelölte meg 2030-ig.
A panelépületek mellett a téglatársasházak bevonásával a két társasházi program együttesen legalább 60 ezer lakás energetikai megújítását célozza.
A családi házak számára 15 millió forintos keret nyílik meg
A családi házak korszerűsítésére külön konstrukció indul. Ebben legfeljebb 15 millió forintos finanszírozási keret lesz elérhető, fix évi 3 százalékos kamatozással, 15 éves futamidő mellett. A támogatás mértéke ebben az esetben is 30-50 százalék között alakulhat.
A gazdasági és energetikai miniszter egy rossz energetikai állapotú családi ház példáján keresztül ismertette a konstrukciót. A maximális, 15 millió forintos keret esetében 50 százalékos vissza nem térítendő támogatással számolva 7,5 millió forint maradna véglegesen támogatás, míg 7,5 millió forint kedvezményes hitelként lenne visszafizetendő. A támogatási rész tehát nem a 15 millió forintos hitelösszegen felül járna, hanem a megfelelő teljesítés igazolását követően a hitel tőketartozásából kerülne jóváírásra. A családi házas konstrukcióban legfeljebb 500 ezer forintos önerővel számolnak.
Legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás szükséges
A Wekerle Plusz energetikai támogatási program egyik legfontosabb műszaki feltétele, hogy a beruházással legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítást kell elérni. Ez azért lényeges, mert a pályázat nem egyszerűen felújítási munkák elvégzését, hanem igazolható energetikai eredményt kíván finanszírozni.
A primerenergia-megtakarítás nem azonos automatikusan a villany- vagy fűtésszámla 30 százalékos csökkenésével. Az energetikai mutató számítását az épület műszaki jellemzői, energiaellátási rendszerei és a vonatkozó számítási szabályok határozzák meg.
A családi házas konstrukcióban a miniszter ismertetése szerint a beruházás előtt energetikai tanúsítványt kell készíteni, amely alapján a tulajdonos szakmai segítséget is kaphat a szükséges fejlesztések meghatározásához.
A felújítás után az elért energetikai eredményt igazolni kell, és a vissza nem térítendő támogatási részt ezt követően írhatják jóvá a hiteltartozásból.
A társasházak esetében a végleges felhívásnak kell részleteznie, hogy milyen energetikai dokumentáció, tanúsítás és ellenőrzés szükséges a támogatás folyósításához, illetve véglegesítéséhez.
Milyen felújításokat támogatnak a családi házaknál?
A családi házak számára tervezett konstrukció többféle energiahatékonysági fejlesztést is lehetővé tesz.
A tájékoztatón ismertetett támogatható tevékenységek között szerepel:
- a homlokzati, födém- és más hőszigetelési munkák elvégzése;
- az elavult nyílászárók cseréje;
- az épület világításának korszerűsítése;
- az árnyékolástechnikai fejlesztések;
- a használati melegvíz-rendszer korszerűsítése;
- hőszivattyús rendszerek telepítése;
- energiahatékony splitklímák beépítése;
- termosztatikus radiátorszelepek és más szabályozóelemek alkalmazása;
- napelemes rendszerek kialakítása.
A napelemes beruházásokra a teljes, 15 millió forintos finanszírozási keret legfeljebb 20 százaléka, azaz maximum 3 millió forint fordítható a bejelentés szerint.
Kapitány István külön hangsúlyozta, hogy gázkazán beszerzése nem finanszírozható a családi házas programból. A finanszírozási keret a tervezési költségekre, a műszaki ellenőrzésre és a pályázati tanácsadással összefüggő kiadásokra is felhasználható lehet.
A társasházak esetében a lift és az akadálymentesítés is támogatható lehet
A téglatársasházak és panelépületek energetikai korszerűsítésénél a hagyományos szigetelési és nyílászárócserés munkákon túl további beruházások is megjelennek. A miniszter külön kiemelte a használati melegvíz-rendszerek felújítását, a távhőközpontok cseréjét és korszerűsítését, a távhőre csatlakozást, valamint a liftek energetikai korszerűsítését. A társasházi program keretében hőszivattyús és korszerű klímatechnikai rendszerek kialakítására, valamint napelemes beruházásokra is lehetőség nyílhat. Utóbbiaknál a keret legfeljebb 20 százalékos felhasználási korlátját ismertették.
Újdonság, hogy az akadálymentesítés is bekerült a támogatható munkák közé. Ez különösen az idősebb lakóközösségek és a mozgásukban korlátozott tulajdonosok számára lehet fontos, hiszen a több évtizedes társasházaknál az akadálymentesítés gyakran önállóan is jelentős beruházást igényel.
Az egyes munkák pontos elszámolási feltételeit és a kötelező energetikai eredményhez való kapcsolódásukat a pályázati kiírás fogja meghatározni.
Országosan elérhetővé kívánják tenni a támogatást
A kormány bejelentése szerint az energetikai korszerűsítési programban nem lesz házassági vagy gyermekvállalási követelmény, és a részvételt nem kívánják életkori feltételhez kötni. A támogatási rendszer országos elérhetőségét is hangsúlyozták.
A kormány egyeztetéseket tervez a Magyar Nemzeti Bankkal és a kereskedelmi bankokkal, szükség esetén pedig állami garanciális megoldások kialakítását is kilátásba helyezte annak érdekében, hogy a kisebb településeken található ingatlanok se kerüljenek automatikusan finanszírozási hátrányba.
Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden ingatlan automatikusan jogosult lenne a támogatásra. Az energetikai állapot, a pályázati feltételek, a finanszírozási alkalmasság és a tervezett beruházás műszaki tartalma továbbra is meghatározó tényező lehet.
A tájékoztatón a D-I energetikai kategóriába tartozó ingatlanokat nevezték meg a támogatási program fő célcsoportjaként, a családi házak esetében pedig jobb energetikai besorolás mellett is lehetővé tennének hitelfinanszírozást.
Országos tanácsadói hálózat segítheti a pályázókat
Kapitány István bejelentése szerint a Nemzeti Energiaügynökség keretein belül országos energetikai tanácsadói hálózatot alakítanak ki. A tanácsadók a felújítást tervezők számára segítséget nyújthatnak a megfelelő műszaki tartalom összeállításában, az energetikai követelmények teljesítésében és a pályázati felkészülésben. A tanácsadói rendszernek különösen a kisebb lakóközösségeknél és az egyedi családi házak tulajdonosainál lehet fontos szerepe, ahol nem feltétlenül áll rendelkezésre megfelelő műszaki szakértelem.
A tervek szerint az országos hálózat a pályázatok indulásával együtt válhat elérhetővé.
Több mint ezermilliárd forintos beruházási hatással számolnak
A kormány várakozásai szerint a 633 milliárd forintos program gazdasági hatása jelentősen meghaladhatja a közvetlen állami és uniós források összegét. Kapitány István arról beszélt, hogy a kapcsolódó beruházások, a társfinanszírozás és a gazdasági multiplikátorhatások miatt akár ezermilliárd forintot meghaladó építőipari beruházási érték is létrejöhet. Ez a felújítások tervezésében, energetikai felmérésében, kivitelezésében és műszaki ellenőrzésében részt vevő vállalkozások számára is jelentős piacot nyithat.
A programban kiemelt szerepet szánnak a hazai kis- és középvállalkozásoknak, amelyek a tervezett energetikai beruházások jelentős részének megvalósítói lehetnek. Az ezermilliárd forintot meghaladó beruházási volumen egyelőre kormányzati várakozás, nem lekötött beruházási összeg.
Mikor indulnak a pályázatok?
A Wekerle Plusz energetikai program három pillére a bejelentés szerint várhatóan 2027 márciusában indul. A benyújtott kérelmek elbírálása a tervek alapján 2027 második negyedévében kezdődhet meg. A program 2030-ig működne, de a kormány lehetőséget kíván fenntartani arra, hogy megfelelő érdeklődés és eredmények esetén a forráskeretet növelje. Az eredetileg meghatározott, 120 ezer korszerűsítendő lakóingatlan így nem feltétlenül végleges felső határ, hanem a jelenlegi programtervben szereplő célkitűzés.
Mire kell felkészülniük a társasházkezelőknek?
A közös képviselők és társasházkezelők számára a program már a pályázatok megnyitása előtt előkészítési feladatokat jelenthet. A társasházaknak érdemes áttekinteniük az épület energetikai állapotát, a korábban elvégzett felújításokat, a műszaki dokumentációt, a tervezett beruházásokat és a rendelkezésre álló pénzügyi tartalékokat.
A közelgő pályázatok miatt különösen fontos lehet a finanszírozásra vonatkozó közgyűlési döntések előkészítése, a tulajdonosi egyeztetés és az energetikai szakértők időben történő bevonása. A végleges részletszabályok alapján kell majd tisztázni, hogy a társasház mint közösség milyen feltételekkel vehet fel hitelt, milyen biztosítékokat kell nyújtania, hogyan történik a támogatás elszámolása, és milyen pénzügyi kötelezettségeket vállalnak az egyes tulajdonosok.
A Wekerle Plusz program a hazai lakóingatlan-állomány energetikai megújításának egyik legjelentősebb finanszírozási lehetőségévé válhat. A tényleges eredmény azonban nem kizárólag a 633 milliárdos keret nagyságán múlik: legalább ilyen fontos lesz a pályázati feltételek egyszerűsége, a megfelelő műszaki előkészítés és a társasházi közösségek számára is biztonságosan vállalható finanszírozás.
