THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
74 milliárdos villamos hálózat fejlesztés indul a napelemes rendszerek kiszolgálására2023. január 27. |
|---|
 Mintegy 74 milliárd forint értékű, több éves hálózatfejlesztési programot indított az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. és az ELMŰ Hálózati Kft. A beruházás fő célja az időjárásfüggő megújuló energiaforrások - kiemelten a napelemek - csatlakoztatásának elősegítése Magyarország észak- és dél-dunántúli régióiban, valamint Pest megye területén.
|
|
A fejlesztéseknek köszönhetően a villamos hálózat a jelenleginél jóval nagyobb mennyiségű, megújuló forrásból származó villamos energiát képes majd fogadni, így hozzájárul a lakossági ügyfelek és a vállalkozások részéről is tapasztalható, megnövekedett naperőműlétesítési igény kiszolgálásához, ezzel is segítve a tiszta, zöld energiához való hozzáférést és a biztonságosabb energiaellátást. A beruházások kiemelten támogatják a magyar klímatörvény végrehajtását is, mivel elősegítik a megújuló energiaforrások villamosenergia-rendszerbe történő csatlakoztatásához szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését. Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy „az egész világ az elektrifikáció, valamint a megújuló és zöld energia alkalmazásának az irányába tart. A magyar kormány számára kiemelten fontos a zöldberuházások megvalósítása, a klímasemlegesség elérésével összhangban. Ahhoz pedig, hogy az áramhálózat alkalmas legyen a megújuló energiaforrások fogadására, a rendszert fel kell készíteni a gyors növekedésre. Fontos megemlíteni, hogy a hazai napelemes kapacitás már most a duplája a Paksi Atomerőmű kapacitásának, túlszárnyalva az előirányzott mértéket. Az ellátásbiztonság garantálása érdekében mindenképpen szükséges összhangba hozni a megújuló kapacitások bővülését és a rendszerszabályozási képesség fejlődési ütemét." A projekt várható összköltsége 74 milliárd forint, melyből mintegy 15 ezer különböző nagyságrendű beruházás valósul meg, várhatóan 2026 nyaráig. A fejlesztések költségének felét, 37 milliárd forintot az E.ON Hungária Csoport saját forrásból fedezi, másik fele pedig az úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósul meg, a magyar kormány előfinanszírozásával és támogatásával. Az E.ON Hungária Csoport mindezek mellett a 2020 óta zajló, szlovák partnerekkel megvalósuló DanubeInGrid projekttel is segíti az egyre növekvő mértékű megújuló alapú villamosenergia-termelés hálózati integrációját. A határon átnyúló intelligens hálózati projekt 2020-2028 között megvalósuló hazai beruházásainak összköltségvetése magyar oldalon 84 milliárd forint, amelyből 68 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg az E.ON Hungária Csoport észak-dunántúli, valamint budapesti és Pest megyei hálózatain. Az Európai Unió által életre hívott és finanszírozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz elsődleges feladatai között szerepel, hogy fenntarthatóbbá, ellenállóbbá tegye az európai gazdaságokat és felkészítse őket a digitális átállásra, valamint ösztönözze a klímavédelmi beruházásokat. Utóbbi célra fordítják az EU-ban a források csaknem 40 százalékát. Ezzel párhuzamosan Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének kiemelt célja a megújulóenergia-részarány növelése, amellyel párhuzamosan szükség van a villamosenergia-hálózat kapacitásainak bővítésére is. Az időjárásfüggő megújuló alapú villamosenergia-termelők ugyanis az eddigiektől eltérően decentralizáltan kapcsolódnak az elosztóhálózatokra, emiatt az átviteli- és az elosztóhálózat felkészítése és fejlesztése előfeltétele a megújuló termelők integrációjának. A közelmúltig az elosztóhálózat kiépítettsége lehetővé tette a naperőművek térnyerését, azonban az exponenciálisan növekvő megújulós igények további kiszolgálásához az elosztóhálózati kapacitások továbbfejlesztése is szükségessé vált. Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese rámutatott, hogy 2022 végére meghaladta a 4000 MW-ot a naperőművek összesített beépített teljesítőképessége, miután 2022-ben 1052 MW-tal, rekord mértékben bővült, az elmúlt két évben pedig lényegében megduplázódott a kapacitás. Az európai országok között is kiugrónak tekinthető hazai naperőmű és újraiparosítási ambíció eredményeként az iparág ötéves időtávon a tavaly tervezett 300 milliárd forintos beruházási érték mintegy kétszeresével számol a nagyfeszültségű hálózatokon végrehajtandó beruházások kapcsán. Az E.ON hálózatfejlesztési projektje előremutató és bátor vállalkozás. A beruházások egyszerre növelik az ellátásbiztonságot, felkészítik a hálózatot az egyre növekvő felhasználói igények kielégítésére, lehetővé teszik további időjárásfüggő termelők elosztóhálózati integrációját, és hozzájárulnak a klímacélok megvalósításához is - tette hozzá. A fejlesztés oka Amennyiben az elosztóhálózat bármelyik feszültségszintjén (nagyfeszültség, középfeszültség, kisfeszültség) lokálisan nincs megfelelő átviteli kapacitás a napközben jelentkező termelési csúcson a megtermelt villamos energia „elszállítására" a fogyasztási gócpontokra (például ipari üzemek számára), illetve este a lakossági fogyasztás kielégítésére, akkor az érintett területen a jelenleg hatályos előírások szerint nem adható ki új naperőmű-csatlakozási engedély. Ezt a lehetséges kapacitásproblémát is hivatott orvosolni a nagyléptékű hálózatfejlesztés. A problémás hálózati pontok és így a fejlesztésre szoruló hálózati elemek függenek attól, hogy milyen fogyasztói és naperőműves termelői igények merülnek fel a jövőben - ez pedig jelen pillanatban pontosan nem előrejelezhető. A fogyasztói és naperőművi igényektől függően a vállalat által üzemeltetett, több mint 88 ezer kilométeres áramhálózat szinte bármely elemén merülhet fel műszaki korlát és fejlesztési szükséglet. Az energiaátmenet kiszolgálása érdekében az infrastruktúra felkészítése is elengedhetetlen, ami - az előzetes becslések szerint - tízezres nagyságrendű hálózatfejlesztési beavatkozást tesz szükségessé. |
További híreink
Egyre többet hallani a körforgásos alapelvekről, illetve ezek alkalmazásáról társasházak építése és felújítása során. Nem csupán klímavédelmi és zöld célokról van szó, hiszen a jelenlegi válság rávilágított az erőforrások, a termelői és fogyasztói láncok hiányosságaira. Az EU zöld megállapodása részeként 2022-ben tett javaslatot egy olyan intézkedéscsomagra, amely a körkörös gazdaságra (circular economy) való gyorsabb átállást célozza meg. A Bizottság hét kulcsfontosságú terület esetében határozott meg konkrét lépéseket, ezek egyike az épületek és az építkezés. 
A vásárló legyen óvatos - ezt már a régi latinok is tudták. A nem megfelelő termék sok bosszúságot tud okozni, és így van ez az építőanyagok területén is. 
A THT - Társasházi Konferencia évadnyitó konferenciáján építésztervező és építő mérnök, műszaki ellenőr, igazságügyi könyvszakértő, épületgépész, energetikus, villamosmérnök szakértők várják a hazai társasházkezelőket, közös képviselőket és számvizsgálókat. A résztvevők díjmentesen vehetik át a "Konstruktív társasházi menedzsment című a Társasházi Háztartás szaklap által megjelentetett szakkönyvet, ami nélkülözhetetlen segítség lehet a mindennapi munkában. 
Egy budapesti, VI. kerületi, 2000-ben épült társasházban 97 parkolóhely áll a lakók rendelkezésére, melyből 6 helyen elektromos autó áll. A lakók jelezték a közös képviselőnek töltési igényüket a társasházban, aki felkért egy villanyszerelőt az elektromos hálózat felmérésére. 
A THT podcast soron következő része hétről hétre a tavaly novemberi XIII. KÖZÖS KÉPVISELŐK NAPJA ÉS TÁRSASHÁZI EXPO előadásait dolgozza fel. Az aktuális podcastban Jámbor Zsolt, mérnök szaktanácsadó, a Fatra Izolfa Zrt. képviseletében előadását hallgathatják meg a hallgatók, tetőszigetelés témában. 
A rezsicsökkentés korszaka véget ért. Az energiaárak már a reálison is túlugrottak, nem kérdés, hogy javítanunk kell épületeink hőszigetelését. Viszont évek óta küzdünk a szakemberhiánnyal, és bizony a munkadíjak is ugrásszerűen megemelkedtek. A kiút ebből a csapdából csak egy házilagosan is kivitelezhető, szakértelmet nem igénylő hőszigetelés lehet, ami jelentős megtakarítást hoz a konyhára. 
Az elmúlt évben számos olyan változás történt, ami előtérbe helyezi a társasházi elektromos autó töltést, melynek megvalósításában egyeztetés és szerződés után „kulcsrakész" megoldást biztosít az Evergy a közös képviselőknek és társasházkezelőknek. 
2022. október 25-én az Európai Tanács elfogadta az Épületek Energiateljesítményéről Szóló Irányelv (EPBD) felülvizsgálatával kapcsolatos általános megközelítésének nevezett dokumentumát. Tehát közel egy évvel az Európai Bizottság által átdolgozott javaslatcsomag közzététele után a 27 tagállam végre közös álláspontot ért el az építőipart érintő kötelezettségekkel kapcsolatban. 
A 2022. november 17-én a THT által megrendezett XIII. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo előadásainak egyik visszatérő volt eleme volt, hogy hogyan lehet harcolni a megnövekedett energiaárakkal. Tófalvi György előadása is ennek az egyik részéről, a költségek csökkentésének lehetőségéről szólt a távfűtéses és központi fűtéses épületekben. Ezekkel kapcsolatban fontos kérdés a leolvashatóság: a Covid-világjárvány nem csak a távleolvasható mérők terjedését hozta magával, hanem egy globális chiphiányt is, ettől függetlenül tisztán látszik, hogy a távolról történő leolvashatóság a jövő iránya. Az EU 2018/2002-es irányelve az energiahatékonyságról ráadásul előírja, hogy az Európai Unió területén 2020. október 25-től csak távleolvasható eszközök telepíthetők, 2027. január 1-től pedig csak ilyeneket lehet majd használni, tehát ha valakinek akkor lesz egy amúgy működő, de távolról nem leolvasható hőmennyiségmérője, azt le kell majd cserélnie. Ez az irányelv egyébként egyelőre még nem került átültetése a hazai jogrendszerbe, de erre bármikor sor kerülhet. 
A társasházak ezreiben megtalálható liftekről keveset tudunk: azt még igen, hogy karban és tisztán kell őket tartani, de azt már kevésbé, hogy mindent összevetve mennyi pénzbe kerül az üzemeltetésük. Kiszámoltuk. 
Jogesetek című rovatunkban ezúttal azt a kérdést vizsgáljuk, hogy amennyiben a társasház életében sor kell, hogy kerüljön a kémény(ek) bélelésére, úgy az azzal felmerülő költségeket ki kell, hogy viselje. A kérdés vizsgálatát nem könnyíti meg, hogy a KÚRIA részéről két egymásnak ellentmondó álláspont is megfogalmazódott az elmúlt években. A téma azért bír nagy jelentőséggel, mert az esetek döntő többségében egy tulajdonostárs úgy dönt, hogy lakását felújítja, gázkazánt cserél, az új kazán beszerelésének azonban feltétele, hogy a kémény bélelése megtörténjen. 
A magyarországi társasházak jelentős hányadában a mai napig komoly problémákat okoz a kazánházak és az azokban található készülékek korszerűtlensége. Utóbbiak sokszor hagyományos tüzelésű, lemez vagy öntöttvas tagos álló berendezések, melyek gyártói általában jogutód nélkül megszűnt cégek (pl.: Fég Vestale, Kazép, Hőterm, Kalória), ez pedig tovább nehezíti az amúgy sem egyszerű karbantartást és javítást. Ezek elmaradása nem csupán magas fogyasztást, energiapazarló és környezetszennyező működést eredményez, de akár a szolgáltatás kimaradását is okozhatja. 
Decemberben ingyenes helyszíni felmérést kínál az Evergy, bármely budapesti mélygarázsos társasház számára! 
Az energia ára az EU-ban számos különböző keresleti és kínálati feltételtől függ, ideértve a geopolitikai helyzetet, a nemzeti energiaszerkezetet, az import diverzifikációját, a hálózati költségeket, a környezetvédelmi költségeket, a szélsőséges időjárási viszonyokat, illetve a jövedéki és adózási rendszereket. 
Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójának köszöntője után Dr. Bogdán Tibor kormánybiztos tartott előadást a készülő új Társasházi Törvény kapcsán. Az elmondottakra közel 1000 ember volt kíváncsi a helyszínen. 
Napjainkban, ha energia politikáról, az ágazat trendjeiről, megújulókról vagy épületek energetikai korszerűsítésről beszélünk, már nem a zöldítés és a fenntarthatóság az első, ami eszünkbe jut, hanem a felszökő rezsi költségek és a válság. A háztetőkön hirtelen megjelenő napelemek, a homlokzati felújítások miatt felállványozott társasházak képe jelenleg nem azt üzeni számunkra, hogy egyre többen látják be a környezetvédelem fontosságát, hanem azt, hogy készülünk a hideg télre, mindenki pénzügyi erőforrásaihoz mérten áldozva a különböző megoldásokra. Egyre sürgetőbben napirendre kerülnek olyan lehetőségek, amelyek a tiszta energiára való átállást támogatták eddig is, és amelyek mostantól leginkább a javuló energiahatékonyság és a megfizethetőség miatt válnak érdekessé. 
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) álláspontja szerint nemcsak az ágazat, hanem a lakosság és az ország érdekeivel is ellentétes az a döntés, amely szerint a jövőbeli napelemes rendszerek által termelt villamos energia hálózati betáplálását felfüggesztik. Ezzel a lépéssel a lakossági napelemes beruházások gyakorlatilag értelmetlenné válnak. 
Partnereink
