A magyar lakásépítési piac egyik alapvető problémája, hogy az új otthonok iránti tényleges helyi igények és a fejlesztések megvalósulása között jelentős eltérések lehetnek. A lakáshiány területileg nem egyenletes, a beruházások előkészítése pedig sok esetben az önkormányzati, infrastrukturális és finanszírozási feltételeken múlik.
Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára a november 12-i Future of Construction konferencián beszámolt egy országos igényfelmérés eredményeiről.
A minisztérium a járásszékhelyektől, a fővárosi kerületektől és Budapest önkormányzatától kért információkat a tervezett lakhatási fejlesztésekről. A beérkezett válaszok alapján 181 projektben 8291 lakás megvalósítására jeleztek igényt.
Miskolcon és Pécsen a legnagyobbak a jelzett igények
A bemutatott települési adatok szerint Miskolcon 1432, Pécsen 1105, Tatabányán 904, Budapesten pedig 572 lakásra vonatkozó fejlesztési igény szerepel az összesítésben.
Kalocsáról 550, Székesfehérvárról 500, Hajdúnánásról 303, Kecskemétről 244, Várpalotáról 192, Békéscsabáról pedig 186 lakás szerepel a bemutatott adatok között.
Az eltérő számok önmagukban nem tekinthetők a települések lakáshiányát összehasonlító rangsornak. A minisztériumi felmérésbe bekerült adatok azt mutatják, milyen fejlesztési igényeket és terveket jeleztek vissza az érintett önkormányzatok.
A következő lépés az egyes projektek megvalósíthatóságának, előkészítettségének és finanszírozási lehetőségeinek tisztázása lehet. A konferencián elhangzottak szerint a beérkezett javaslatok egy része már 2027-ben kísérleti projektként elindulhat, de konkrét, valamennyi településre kiterjedő beruházási ütemtervet egyelőre nem ismertettek.
Nyilvános állami beruházási adatbázis készülhet
A konferencia másik fontos bejelentése egy tervezett, nyilvánosan hozzáférhető állami beruházási jegyzék volt.
A rendszer a tervek szerint települési és regionális bontásban mutatná meg az előkészített fejlesztések jellegét, volumenét, időzítését és erőforrásigényét. Ez segítséget jelenthetne a kivitelezőknek, beszállítóknak és mérnöki szolgáltatóknak abban, hogy hosszabb távra tervezhessék kapacitásaikat.
A minisztérium a kisebb és közepes léptékű beruházások nagyobb arányú bevonását is célként jelölte meg. Az elképzelés szerint a nagy állami projektek mellett regionális építési és felújítási munkák is folyamatosabb megrendeléseket biztosíthatnának a hazai kis- és középvállalkozások számára.
Az előrejelezhető beruházási kereslet a lakóingatlanok piacára közvetetten is hatással lehet. Ha a vállalkozások pontosabban látják a várható megrendeléseket, könnyebbé válhat a munkaerő, az építőanyagok és az alvállalkozói kapacitások tervezése.
A beruházási adatbázis ugyanakkor még fejlesztési elképzelés. A konferencián nem jelentettek be olyan már működő nyilvános felületet, amelyen a felsorolt lakásprojektek teljes dokumentációja hozzáférhető lenne.
A lakásépítési költségek miatt új kivitelezési modellekre is szükség lehet
Szemerey Samu szerint a hazai lakóépületek kivitelezési költségei az elmúlt tíz évben hozzávetőleg 155 százalékkal emelkedtek. A konferencián elhangzott értékelés alapján az építőipari fejlesztések gazdaságosságát a következő években egyre inkább a hatékonyság javítása határozhatja meg.
Az államtitkár a digitalizációt, az előregyártást, a moduláris építési megoldásokat és a szabványosított folyamatokat említette a lehetséges eszközök között.
A lakásépítésben ezek a megoldások az ismétlődő szerkezeti és műszaki elemek gyártásának, valamint a kivitelezési folyamatok összehangolásának hatékonyságát növelhetik. A tényleges megtakarítás azonban az adott projekt műszaki tartalmától, méretétől és szervezésétől függ.
A minisztériumi igényfelmérés így elsősorban a lehetséges fejlesztési irányokról ad új információt. Az, hogy a jelzett 8291 lakásból végül mennyi épül meg, a projektek részletes kidolgozásától és a rendelkezésre álló forrásoktól függ majd.
Források
Címkék: lakásépítés, önkormányzatok, lakáspiac, beruházások, városfejlesztés
