Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

A 7-es adószámúak „számlának” tűnő bizonylatairól, azaz az adóelőleg szabályainak változásáról 2012. február 6.
A Társasházi Háztartás, az olvasói kérdések rovatban hat éve indított jogi tanácsadás mellett 2010 augusztusa óta pénzügyi-számviteli tanácsadással is igyekszik segíteni a közös képviselők munkáját. A rovatban Dr. Tőke Lászlóné, a Benedek és Társai Kft. adótanácsadója tájékoztatja olvasóinkat az adózással kapcsolatos aktuális változásokról illetve válaszol a beérkező kérdésekre.
Az elmúlt évben a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a kifizetőnek csak akkor kellett az adóelőleget levonnia a számlaképes magánszemélyektől, ha azt a magánszemély írásban kérte. Ez megváltozott 2012. január 1-jétől, mert a kifizetőnek az adószámos magánszemélytől adóelőleget kell minden esetben levonnia. Hogy milyen számlákról is van szó? Amiket a korábban szellemi szabadfoglalkozásúaknak nevezettektől és az ingatlan bérbeadóktól fogad be egy vállalkozás. Valójában számlát ad ilyenkor a magánszemély, amin a címén kívül csak a 7-es számmal kezdődő adószáma szerepel. Ez jelenti azt, hogy nem szabad a számla összegét kifizetni 2012-től ismét, mert adóelőleget kell belőle levonni, és mint a járulékterhet nem viselő, szociális hozzájárulási adó alapját nem képező jövedelem után általános mértékű egészségügyi hozzájárulást kell utána megfizetni. Különösen fontos, hogy ezeket a magánszemélyeket megkülönböztessük már a megállapodáskor, hiszen többe kerül a vállalkozásnak a vállalási összegre rakódó egészségügyi hozzájárulással. S még az egyéni vállalkozó számlájától is meg kell tudni különböztetni, mert ha az rávezeti az azonosítóját, vagy az igazolványszámát, akkor abból nem kell szja előleget vonni, s egyéb költség sem merül fel a számlájával kapcsolatosan. Tehát a számlaképes magánszemélyt minden esetben a számlája benyújtásakor nyilatkoztatni kell az alábbiakról: • Választott költséghányadról, de az a bevétele maximum 50%-ka lehet, mint adóalap, amit számlákkal kell alátámasztani majd az éves bevallásakor. Ezen nyilatkozat hiányában a bevétel teljes összege az adóelőleg-alapba tartozik kivéve, ha a költségtérítés önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, ekkor csak a bevétel 90 százalékát kell az adóelőleg-alapnál figyelembe venni. • Adóalap kiegészítésről, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme a magánszemélynek az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. Nyilatkozat minta elérhető az APEH honlapján: http://www.apeh.hu/data/cms215409/2012adoeloleg_nyilatkozat_koltsegek.pdf Fentiek alapján kérjük, hogy az ilyen jellegű számlákat megkülönböztetett figyelemmel kísérjék, mert komoly adóhátralékuk keletkezhet belől utólag. Könyvelőjüknek pedig legkésőbb a hónap elején juttassák el az érintett számlát, hogy a havi bérszámfejtésbe legyen idő beállítani.

A 7-es adószámúak „számlának” tűnő bizonylatairól, azaz az adóelőleg szabályainak változásáról

2012. február 6.

A Társasházi Háztartás, az olvasói kérdések rovatban hat éve indított jogi tanácsadás mellett 2010 augusztusa óta pénzügyi-számviteli tanácsadással is igyekszik segíteni a közös képviselők munkáját. A rovatban Dr. Tőke Lászlóné, a Benedek és Társai Kft. adótanácsadója tájékoztatja olvasóinkat az adózással kapcsolatos aktuális változásokról illetve válaszol a beérkező kérdésekre.

Az elmúlt évben a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a kifizetőnek csak akkor kellett az adóelőleget levonnia a számlaképes magánszemélyektől, ha azt a magánszemély írásban kérte.

Ez megváltozott 2012. január 1-jétől, mert a kifizetőnek az adószámos magánszemélytől adóelőleget kell minden esetben levonnia.

Hogy milyen számlákról is van szó? Amiket a korábban szellemi szabadfoglalkozásúaknak nevezettektől és az ingatlan bérbeadóktól fogad be egy vállalkozás. Valójában számlát ad ilyenkor a magánszemély, amin a címén kívül csak a 7-es számmal kezdődő adószáma szerepel. Ez jelenti azt, hogy nem szabad a számla összegét kifizetni 2012-től ismét, mert adóelőleget kell belőle levonni, és mint a járulékterhet nem viselő, szociális hozzájárulási adó alapját nem képező jövedelem után általános mértékű egészségügyi hozzájárulást kell utána megfizetni.

Különösen fontos, hogy ezeket a magánszemélyeket megkülönböztessük már a megállapodáskor, hiszen többe kerül a vállalkozásnak a vállalási összegre rakódó egészségügyi hozzájárulással. S még az egyéni vállalkozó számlájától is meg kell tudni különböztetni, mert ha az rávezeti az azonosítóját, vagy az igazolványszámát, akkor abból nem kell szja előleget vonni, s egyéb költség sem merül fel a számlájával kapcsolatosan.

Tehát a számlaképes magánszemélyt minden esetben a számlája benyújtásakor nyilatkoztatni kell az alábbiakról:
• Választott költséghányadról, de az a bevétele maximum 50%-ka lehet, mint adóalap, amit számlákkal kell alátámasztani majd az éves bevallásakor. Ezen nyilatkozat hiányában a bevétel teljes összege az adóelőleg-alapba tartozik kivéve, ha a költségtérítés önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, ekkor csak a bevétel 90 százalékát kell az adóelőleg-alapnál figyelembe venni.
• Adóalap kiegészítésről, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme a magánszemélynek az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot.

Nyilatkozat minta elérhető az APEH honlapján:
http://www.apeh.hu/data/cms215409/2012adoeloleg_nyilatkozat_koltsegek.pdf

Fentiek alapján kérjük, hogy az ilyen jellegű számlákat megkülönböztetett figyelemmel kísérjék, mert komoly adóhátralékuk keletkezhet belől utólag. Könyvelőjüknek pedig legkésőbb a hónap elején juttassák el az érintett számlát, hogy a havi bérszámfejtésbe legyen idő beállítani.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

Hatályba lép a helyi önazonosság védelméről szóló törvény 2025. június 17.
2025. július 1-jétől életbe lép a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény. Az új szabályozás hátterében az a társadalmi és politikai szándék áll, hogy a települések - különösen a túlzott népszerűség miatt átalakuló üdülőövezetek - saját hatáskörben dönthessenek a fejlődés üteméről és irányáról, sőt akár arról is, ki költözhet be és ki nem.

Megjelent a Távhőpályázat: Akár 200 ezer háztartás fejleszthet saját forrás nélkül 2025. június 16.
Ötmilliárd forintos keretösszeggel indult el a lakossági távhőpályázat, amely a távhőfelhasználás mérhetővé és szabályozhatóvá tételében nyújt segítséget. A 100 százalékos támogatásnak köszönhetően összesen akár 200 ezer háztartás fizetheti majd a jövőben a tényleges fogyasztása alapján a fűtést, ezzel jelentős megtakarításokat érve el.

A társasházkezelés digitalizációja – eHÁZ 2025 2025. június 16.
A társasházkezelés évtizedeken át papíralapú nyilvántartásokra, személyes ügyintézésre és hosszadalmas adminisztrációra épült. Azonban a modern technológia fejlődése lehetőséget teremtett arra, hogy ezek a folyamatok gyorsabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá váljanak. Gosuly Jolán az eHÁZ.hu/Info Sierra Kft. ügyfélkapcsolati igazgatója mutatta be az eHÁZ 2025 platformot.

Külön gazdálkodó lépcsőházak a társasházban 2025. június 13.
Több lépcsőházból álló társasház esetén jogszerű, ha a lépcsőházak külön gazdálkodnak, miközben a társasház szervezetileg és számvitelileg egységet alkot? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.


Kéményproblémák a társasházban – mit tehet a közös képviselő? 2025. június 12.
A társasházi épületekben közös tulajdonban álló rendszerek - így a kémények - fenntartása gyakran okoz vitás helyzeteket, különösen akkor, ha azok állapota leromlik, de a használatuk csak néhány lakástulajdonos érdekeit szolgálja. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Kémény vagy homlokzat? Az égéstermék elvezetés jövője a TÉKA tükrében 2025. június 11.
A modern társasházak egyik legfontosabb műszaki kérdése, hogy a fűtési rendszerek égéstermékét hogyan lehet a lehető legbiztonságosabban és energiahatékonyabban elvezetni. Lakner Kornél a Kéményépítők Szakmai Szövetségének (KÉPISZ) elnöke a TÉKA égéstermék-elvezetéssel kapcsolatos szabályain keresztül mutatta be a társasházakat érintő legfontosabb változásokat.

Új szabályok, új kihívások – Hogyan érintik a társasházakat az építési és tűzvédelmi jogszabályok változásai? 2025. június 10.
Lestyán Mária építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, elnök a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetségnél, előadásában részletesen bemutatta, hogy a 2024-es és 2025-ös jogszabályi módosítások milyen hatással lesznek a társasházak működésére, a felújítási és karbantartási munkálatokra, valamint a tűzvédelmi kötelezettségekre.

Jelentősen visszaesett a lakáspiaci forgalom Romániában 2025. június 10.
Románia lakáspiaca megtorpanni látszik. A lassulás hátterében gazdasági bizonytalanság, szigorodó hitelezés és emelkedő építési költségek állnak.

Felhő-alapú ingatlankezelő szoftverek: melyiket válasszam? 2025. június 6.
Az elmúlt években az ingatlanpiac egyre összetettebbé és dinamikusabbá vált, amire a technológia egyre kifinomultabb válaszokat kínál. A felhőalapú ingatlankezelő rendszerek térnyerése nem csupán egy technológiai újítás, hanem strukturális átalakulást is jelent az ingatlankezelés világában.

A társasházi ingatlanbefektetések kockázatai. eHÁZ, eINGATLAN 2025. június 5.
Felvételsorozat harmadik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András, projektvezető - Info Sierra Kft.

Társasházi biztosítások: Érdemes váltani? 2025. június 4.
Kerekasztal-beszélgetés az átkötési kampányról az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt., az Allianz Hungária Zrt., a Generali Biztosító Zrt., a Magyar Nemzeti Bank, és a Netrisk Magyarország Kft. szakembereivel.

Elfogadták a távhőszolgáltatásról szóló törvény módosítását 2025. június 3.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi XLV. törvényt, amely a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény átfogó módosítását tartalmazza. Az új szabályozás célja a megújuló energiaforrások és a maradékhő szélesebb körű felhasználásának ösztönzése, a távhőellátás biztonságának növelése, valamint a jogi és működési keretek pontosítása.

Háztartási gépek zajszintje – szabályozás a házirendben 2025. június 3.
Olvasónk arra volt kíváncsi, hogyan egyeztethetők össze a háztartási gépek működése során keletkező zajok a csendrendeletben rögzített határértékekkel, különös tekintettel a társasházi házirend szabályozási lehetőségeire. Jogi szakértőnk az alábbiakban válaszol a felvetésre.

Árad a ház! – Technikai tudnivalók vízhatlan burkolatok és szigetelő rendszerek alkalmazásához 2025. június 2.
A felújítások során a vízszigetelés gyakran háttérbe szorul, pedig a nem megfelelően kialakított rétegrendek, elmaradó csomóponti tömítések vagy rosszul választott aljzatok évek múlva komoly problémákat okozhatnak. Jámbor Zsolt, a Fatra Izolfa Zrt. mérnök szaktanácsadója előadásában részletesen bemutatta, milyen technikai részletekre kell figyelni, ha valóban tartós és vízálló burkolati rendszert szeretnénk kialakítani - akár fürdőszobában, akár ipari zuhanyzónál, vagy épp egy közös társasházi helyiségben.

Az Alkotmánybírósághoz fordultak a bankok a kamatstop miatt 2025. június 2.
A Magyar Bankszövetség több tagja az Alkotmánybírósághoz fordult a lakossági kamatstop szabályozásának megsemmisítését kérve. A pénzintézetek szerint az intézkedés aránytalanul és alaptörvény-ellenesen avatkozik be a meglévő magánjogi szerződésekbe.

Egyablakos felújítási tanácsadás – kihívások és lehetőségek a hazai felújítási piacon 2025. május 30.
Május elején tartotta ötödik találkozóját a hazai EU-Peers hálózatba tartozó egyablakos felújítási tanácsadók közössége. A beszélgetésen a családi házak és társasházak energetikai korszerűsítésére szakosodott tanácsadók, valamint a munkájukat támogató kutatók és pénzügyi szakemberek osztották meg tapasztalataikat.

Milliókkal drágább a magyar lakáshitel – de miért? 2025. május 28.
Bár a magyar bankok európai összehasonlításban is versenyképes kamatfelárat kínálnak, egy 20 millió forintos lakáshitel esetén a magyar hitelfelvevők összességében mintegy 5,7 millió forinttal többet fizetnek vissza, mint a közép-európai átlag.

Új lista a „kivett” rendeltetésű ingatlanokról – Frissítés a Földhivatali Portálon 2025. május 28.
2025. május 27-étől új hivatalos lista érvényes a „kivett" jogcímű és rendeltetésű ingatlanokra vonatkozóan. A Földhivatali Portálon elérhető táblázat részletesen tartalmazza, milyen megnevezések alkalmazhatók az ingatlan-nyilvántartásban.

Megjelent a THT májusi száma 2025. május 27.
Megjelent a THT - Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap májusi száma. A tartalomból.

Kérdőív közös képviselőknek és társasházkezelőknek a beszerzési szokásokról 2025. május 26.
A válaszok hozzájárulnak ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk a gyakorlatban felmerülő igényekről, és a jövőben hasznosabb szakmai anyagokkal, eszközökkel tudjuk segíteni munkájukat.