A miniszter szerint a lakásépítés és a közlekedésfejlesztés nem választható el egymástól. A lakhatási problémák enyhítéséhez olyan új otthonokra van szükség, amelyek megfelelő közlekedési, közmű- és egyéb infrastruktúrával rendelkező környezetben épülnek fel. A vasúti rozsdaövezetek ebből a szempontból különösen kedvezőek, hiszen több olyan terület is található közöttük, amely már most jó kötöttpályás kapcsolatokkal rendelkezik, így az ott élők számára az autóhasználat sem feltétlenül lenne szükséges.
Jelentős fejlesztési potenciált lát Vitézy Dávid a rákosrendezői rozsdaövezetben, Rákospalota-Újpest térségében, ahol új metróállomások is létesülhetnek, a Soroksári út menti Diákváros területén, a Józsefvárosi pályaudvarnál, valamint Kelenföld déli részén. Ezek hasznosítása egyszerre növelhetné a fővárosi lakáskínálatot és segíthetné a korábban ipari vagy vasúti célra használt, jelenleg alulhasznosított városi területek megújulását.
A fővárosi lakhatási lehetőségeket ugyanakkor az agglomeráció közlekedésének fejlesztése is befolyásolja. A Baross Gábor Vasútfejlesztési Programban szereplő nagysebességű vasút nemcsak a nemzetközi utazási időt rövidíthetné, hanem a meglévő fővonalak kapacitását is felszabadíthatná. A távolsági vonatok új pályára terelésével a Budapest-Hegyeshalom és a Budapest-Székesfehérvár vonalakon több kapacitás maradhatna az elővárosi járatok számára.
Vitézy Dávid szerint ez lehetőséget teremthetne arra, hogy egyes elővárosi vonalakon - például Biatorbágy felé - akár negyedóránként közlekedjenek a vonatok. Emellett a fővárosi vasúti csomópontokban megszűnhetnének a tehervonatok többórás várakozásai, és érdemi mennyiségű teherforgalom kerülhetne át a közutakról a vasútra.
A koncepció így nem kizárólag új budapesti lakások építéséről szól. A jól megközelíthető rozsdaövezetek fejlesztése a városi lakáskínálat bővítését, az agglomerációból történő bejárás javítását és a közlekedési infrastruktúra hatékonyabb kihasználását is összekapcsolná.
