A CSOK és a babaváró hitel átalakításával lökést kaphat a társasházi lakáspiac2023. július 25. |
|---|
Változik jövőre a CSOK és a babaváró hitel szabályozása és összege - tudtuk meg a 2023. június 22-i Kormányinfón. Ezek a gyermeket tervezők körében népszerű lakástámogatások 2024. január 1-jétől átalakulnak. Tanácsos osztani, szorozni és még most lépni annak, aki teheti!
|
|
7 990 HUF
THS biztonsági füstérzékelő
![]() Érdekel → |
|
A babaváró hitel összegének emelésére sokan vártak, ennek jövő év elejétől igénybe vehető maximális összege 10 millióról 11 millió forintra nő, cserébe viszont szigorodnak a feltételek. Az emelés természetesen jó hír a családot tervezőknek, hiszen minden plusz jól jön, azonban annak mértéke sajnos nem arányos a támogatás bevezetése óta megnőtt ingatlanárakkal, melyek jobban megnőttek, mint maga az infláció. Sokak bánatára azonban szigorodnak az igénybevételi szabályok, mivel 2024. január 1-jétől azok a házaspárok kaphatják csak meg, ahol a feleség 30 év alatti (jelenleg a maximális korhatár 40 év). Azonban a módosítás hatályba lépése után - egy átmeneti időszakban - 2024. december 31-ig még jogosultak lesznek rá azok a hölgyek is, akik már megünnepelték a 30. születésnapjukat, de még a 41. életévüket nem töltötték be, azzal a feltétellel, ha igazolják a várandósságukat. Ennek hátterében az áll, hogy a fiatal korban való családalapításra próbálják ösztönözni a családokat, mert így több baba is beleférhet az időbe. Ez a szigorítás elsősorban a magasabb iskolai végzettségű családokat érinti majd negatívan, akik városi ingatlant szeretnének vásárolni és a hölgy harmincas, esetleg a negyvenes évei elején vállalnának csak gyermeket. Az 5 ezer főnél nagyobb települések lakásaira igényelhető családok otthonteremtési kedvezménye, azaz elterjedt nevén a „városi CSOK" 2024. január 1-jével megszűnik. Jövőre az új lakás vásárlására, építésére fordítható „hagyományos" CSOK a preferált kistelepüléseken lévő lakások vonatkozásában lesz csak igényelhető. A Kormány azzal bízta meg a hatáskörrel rendelkező minisztériumot, hogy a nagyobb településeken új, hatékonyabb támogatási rendszert dolgozzon ki a jövőre nézve. A CSOK új egylakásos lakóépület vásárlása vagy építése céljából igényelhető legmagasabb összege a preferált kistelepüléseken 2024. január 1-jétől: A „falusi CSOK" összegei az alábbiak szerint emelkednek a használt lakás vásárlásával egy időben megvalósuló bővítés, korszerűsítés esetén 2024. január 1-jétől: A meglévő lakás korszerűsítésére, bővítésére is megmarad a „falusi CSOK" és a következők szerint emelkedik 2024. január 1-jétől: A Babaváró hitelt érintő két változás hatása hosszabb távon inkább negatív lesz a lakáspiacra nézve, hiszen eddig a többség lakáscélra fordította ezt az összeget, önerőként felhasználva azt egy lakáshitelnél. Mivel a babaváró hitelnél a jogosultak köre 2025-re jelentősen leszűkül, várhatóan kevesebb támogatást fognak majd kifolyósítani, amiből pedig várhatóan kevesebb lakást fognak vásárolni a támogatottak. Rossz hír a CSOK jelenlegi formájában történő kivezetése is a lakástámogatások rendszeréből azon lakásvásárlók számára, akik 5 ezer főnél nagyobb településeken terveztek a CSOK bevonásával vásárolni jövőre vagy azt követően (ahogy egyébként azok számára is, akik nem a 2631 db preferált kistelepülések egyikén vásárolnának jövő januártól). A jelenlegi kamatkörnyezet, inflációs adatok, a babaváró hitel szigorítása és a "városi CSOK" kivezetése hosszabb távon minden bizonnyal elnehezíti a társasházi lakások piacát a nagyobb településeken (és a nem preferált kistelepüléseken). A lakások árai itt jövő évtől ismét csökkenhetnek, amennyiben nem dolgoznak ki olyan támogatási formákat, amelyekkel be tudják tölteni a megszűnő „városi CSOK" és a szigorítás előtti Babaváró hitel által okozott űrt. (Egyelőre azonban még nem ismertek az 5 ezer fő feletti települések vonatkozásában az új támogatási lehetőségek szabályai.) A preferált kistelepüléseken továbbra is elérthető „hagyományos" CSOK és „falusi CSOK" keretösszegeinek emelése pedig egyértelműen megnöveli majd az igényt a támogatás iránt. Ezzel egy alapból gyengén működő piacot próbálnak motiválni. Várhatóan ennek eredménye az lesz, hogy a munkalehetőségek szempontjából szerencsésebb preferált településeken fogják ezeket inkább igénybe venni, helyben feltornászva ezzel az árakat. dr. Busa Kamilla Virág |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Változik jövőre a CSOK és a babaváró hitel szabályozása és összege - tudtuk meg a 2023. június 22-i Kormányinfón. Ezek a gyermeket tervezők körében népszerű lakástámogatások 2024. január 1-jétől átalakulnak. Tanácsos osztani, szorozni és még most lépni annak, aki teheti!

A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt.
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei.
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál.
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés.
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe.
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk.
A 2025 elején tapasztalt gyors lakásár-emelkedést később lassabb ütemű drágulás váltotta fel. Eközben az elkészült új lakások száma csökkent, ugyanakkor az építési engedélyeké jelentősen nőtt. Mindez arra utal, hogy a piacon egyszerre vannak jelen a kínálati szűkösség jelei és a későbbi élénkülés előfeltételei.
Megjelent a Lakhatási Minimum a 2026-os országgyűlési választásokra. A Lakhatási Koalíció szervezetei február 10-én nagy sajtóérdeklődés mellett mutatták be a 2026-os választásokra frissített Lakhatási Minimumot. A szakpolitikai javaslatcsomagban támpontot adnak minden, az április 12-i parlamenti választáson induló jelöltnek és jelöltállító szervezetnek azzal kapcsolatban, hogy milyen lakáspolitikai gondolkodás és konkrét lépések segítenek kiutat találni a jelenlegi lakhatási válságból.
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni.
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy. 







































