A CSOK és a babaváró hitel átalakításával lökést kaphat a társasházi lakáspiac2023. július 25. |
|---|
Változik jövőre a CSOK és a babaváró hitel szabályozása és összege - tudtuk meg a 2023. június 22-i Kormányinfón. Ezek a gyermeket tervezők körében népszerű lakástámogatások 2024. január 1-jétől átalakulnak. Tanácsos osztani, szorozni és még most lépni annak, aki teheti!
|
|
6 790 HUF
Öntöttvas - egy ágú - zászlótartó bronz színű kivitelben
![]() Érdekel → |
|
A babaváró hitel összegének emelésére sokan vártak, ennek jövő év elejétől igénybe vehető maximális összege 10 millióról 11 millió forintra nő, cserébe viszont szigorodnak a feltételek. Az emelés természetesen jó hír a családot tervezőknek, hiszen minden plusz jól jön, azonban annak mértéke sajnos nem arányos a támogatás bevezetése óta megnőtt ingatlanárakkal, melyek jobban megnőttek, mint maga az infláció. Sokak bánatára azonban szigorodnak az igénybevételi szabályok, mivel 2024. január 1-jétől azok a házaspárok kaphatják csak meg, ahol a feleség 30 év alatti (jelenleg a maximális korhatár 40 év). Azonban a módosítás hatályba lépése után - egy átmeneti időszakban - 2024. december 31-ig még jogosultak lesznek rá azok a hölgyek is, akik már megünnepelték a 30. születésnapjukat, de még a 41. életévüket nem töltötték be, azzal a feltétellel, ha igazolják a várandósságukat. Ennek hátterében az áll, hogy a fiatal korban való családalapításra próbálják ösztönözni a családokat, mert így több baba is beleférhet az időbe. Ez a szigorítás elsősorban a magasabb iskolai végzettségű családokat érinti majd negatívan, akik városi ingatlant szeretnének vásárolni és a hölgy harmincas, esetleg a negyvenes évei elején vállalnának csak gyermeket. Az 5 ezer főnél nagyobb települések lakásaira igényelhető családok otthonteremtési kedvezménye, azaz elterjedt nevén a „városi CSOK" 2024. január 1-jével megszűnik. Jövőre az új lakás vásárlására, építésére fordítható „hagyományos" CSOK a preferált kistelepüléseken lévő lakások vonatkozásában lesz csak igényelhető. A Kormány azzal bízta meg a hatáskörrel rendelkező minisztériumot, hogy a nagyobb településeken új, hatékonyabb támogatási rendszert dolgozzon ki a jövőre nézve. A CSOK új egylakásos lakóépület vásárlása vagy építése céljából igényelhető legmagasabb összege a preferált kistelepüléseken 2024. január 1-jétől: A „falusi CSOK" összegei az alábbiak szerint emelkednek a használt lakás vásárlásával egy időben megvalósuló bővítés, korszerűsítés esetén 2024. január 1-jétől: A meglévő lakás korszerűsítésére, bővítésére is megmarad a „falusi CSOK" és a következők szerint emelkedik 2024. január 1-jétől: A Babaváró hitelt érintő két változás hatása hosszabb távon inkább negatív lesz a lakáspiacra nézve, hiszen eddig a többség lakáscélra fordította ezt az összeget, önerőként felhasználva azt egy lakáshitelnél. Mivel a babaváró hitelnél a jogosultak köre 2025-re jelentősen leszűkül, várhatóan kevesebb támogatást fognak majd kifolyósítani, amiből pedig várhatóan kevesebb lakást fognak vásárolni a támogatottak. Rossz hír a CSOK jelenlegi formájában történő kivezetése is a lakástámogatások rendszeréből azon lakásvásárlók számára, akik 5 ezer főnél nagyobb településeken terveztek a CSOK bevonásával vásárolni jövőre vagy azt követően (ahogy egyébként azok számára is, akik nem a 2631 db preferált kistelepülések egyikén vásárolnának jövő januártól). A jelenlegi kamatkörnyezet, inflációs adatok, a babaváró hitel szigorítása és a "városi CSOK" kivezetése hosszabb távon minden bizonnyal elnehezíti a társasházi lakások piacát a nagyobb településeken (és a nem preferált kistelepüléseken). A lakások árai itt jövő évtől ismét csökkenhetnek, amennyiben nem dolgoznak ki olyan támogatási formákat, amelyekkel be tudják tölteni a megszűnő „városi CSOK" és a szigorítás előtti Babaváró hitel által okozott űrt. (Egyelőre azonban még nem ismertek az 5 ezer fő feletti települések vonatkozásában az új támogatási lehetőségek szabályai.) A preferált kistelepüléseken továbbra is elérthető „hagyományos" CSOK és „falusi CSOK" keretösszegeinek emelése pedig egyértelműen megnöveli majd az igényt a támogatás iránt. Ezzel egy alapból gyengén működő piacot próbálnak motiválni. Várhatóan ennek eredménye az lesz, hogy a munkalehetőségek szempontjából szerencsésebb preferált településeken fogják ezeket inkább igénybe venni, helyben feltornászva ezzel az árakat. dr. Busa Kamilla Virág |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Változik jövőre a CSOK és a babaváró hitel szabályozása és összege - tudtuk meg a 2023. június 22-i Kormányinfón. Ezek a gyermeket tervezők körében népszerű lakástámogatások 2024. január 1-jétől átalakulnak. Tanácsos osztani, szorozni és még most lépni annak, aki teheti!

Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek. 
Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez.
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek.
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája. 
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra.
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait.
Egyre több európai ország keresi annak módját, hogyan lehet a magán- és állami szektor bevonásával bővíteni a megfizethető lakások körét. A horvát kormány most egy átfogó, részletesen szabályozott programot indított el, amely egyszerre kínál kiszámítható hozamot a lakástulajdonosoknak és elérhető bérleti díjakat azoknak, akik a piacon nem jutnak megfelelő otthonhoz.
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit.
Európában jelenleg csaknem 19 millió felsőoktatásban tanuló hallgató él, közülük több mint másfél millió külföldi diák, akik jellemzően a rövid távú bérleti piacon keresnek megfizethető, mégis biztonságos lakhatási lehetőséget. E speciális szegmens iránti kereslet évek óta dinamikusan nő, miközben a kínálat - különösen a magánszektorban - sok helyütt változatlanul szűkös. A UIPI felmérésének és a HOME2 Erasmus projektnek tanulságai.
A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba.
A megfizethetetlen vagy nem megfelelő lakás ma már nem csupán egyéni tragédia. Az Eurofound 2023-as „Unaffordable and Inadequate Housing in Europe" című jelentése, illetve a kutatók - Hans Dubois és Marie Hyland - 2025. júniusi előadása a 46. UIPI-kongresszuson azt üzeni: bár a tagállamok lakáspiaci sajátosságai eltérnek, a problémák mély szerkezeti okai közösek, és legfőképpen a fiatal generációkat érintik.
A THT - Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n mutatta be legújabb fejlesztéseit. Dén Mátyás András főszerkesztő előadásában áttekintette a lap több mint huszonöt éves múltját, és ismertette a következő korszak fő irányait: a THT teljes egészében digitális formában folytatja működését, mesterséges intelligenciával támogatott szakmai szolgáltatásokat kínál, és hűségpont-rendszert vezet be a társasházkezelők számára.
Az ingatlanpiaci feszültségek és a bérleti díjak emelkedése miatt a spanyol autonóm régiók is sorra keresik azokat a beavatkozási eszközöket, amelyekkel a piaci kínálatot bővíthetik anélkül, hogy közvetlenül lakást építenének. Asturiasban a vezetés vonzóbb feltételekkel próbálja ösztönözni, hogy a hosszabb ideje üresen álló magánlakások bekerüljenek a megfizethető bérlakások körébe. Szociális lakásügynökségi programok korlátozottan Magyarországon is megvalósulnak, de nagyobb intézményi és pénzügyi háttérre volna szükség, hogy szélesebb körben is adott legyen a lehetőség.
Felvételsorozat tizenegyedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Kovács Tibor alapító-tulajdonnos, többszörösen díjnyertes Immo1 Ingatlanközvetítő Hálózat 






































