A TISZA Párt 2026 május 20-án benyújtott törvényjavaslata átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ám a kötelező és automatikus leállítás bizonyos esetekben kifejezetten hátrányos az érintettekre nézve.

Különbséget kell tenni a végrehajtások és a folyamatban lévő perek között. Míg a végrehajtási cselekmények átmeneti megállítása és ez a moratóriumszerű szabályozás valóban indokolt, hiszen közvetlen vagyoni és lakhatási veszélyhelyzetet háríthat el az otthonukat elveszíteni készülő lakóknak, addig a peres eljárások kötelező felfüggesztése már egészen más kérdés, és könnyen az adósok ellen fordulhat - írja Dr. Dantesz-Madarász Petra ingatlanjogász az e-ingatlanugyvedek.hu oldalon.

Napjainkban a devizahiteles perek jelentős részét már nem a bankok indítják az adósokkal szemben, hanem maguk a fogyasztók perlik a pénzintézeteket. Ezekben az ügyekben az adósok sokszor éppen azt kérik a bíróságtól, hogy állapítsa meg a szerződés érvénytelenségét, vonja le annak jogkövetkezményeit, és kötelezze a bankot elszámolásra vagy a jogtalanul bekért összegek visszafizetésére. Ha ezeket az eljárásokat a törvény erejével automatikusan befagyasztják, az elzárja a fogyasztókat attól, hogy a saját jogaikat hatékonyan érvényesítsék.

A cikk rámutat, hogy a tervezett szabályozás különösen méltánytalan és súlyos helyzetet teremtene azok számára, akiknek az egyetlen lakóingatlanát már elárverezték, és a perben éppen az érvénytelen szerződés alapján történt elszámolást szeretnék elérni. Számukra a per megállítása nem időnyerés, hanem újabb bizonytalanság, hiszen lakóingatlan nélkül maradhatnak, miközben a bírósági eljárás sem halad előre, és nincs reális kilátásuk arra, hogy a megfizetett összegekhez hozzáférjenek.

Hasonlóan nehéz helyzetbe kerülnének azok a károsultak is, akiknél a bíróság már közbenső ítélettel megállapította a devizahiteles szerződés érvénytelenségét, de az elszámolás még hátravan, hiszen náluk az igazságszolgáltatás legfontosabb pontján állna meg a folyamat.

Ráadásul a javaslat komoly hiányossága, hogy nem kezeli azoknak az adósoknak a helyzetét, akik a devizahiteles szerződés alapján továbbra is fizetik a jelentős havi törlesztőrészleteket. A per felfüggesztése ugyanis nem jelenti automatikusan a törlesztési kötelezettség felfüggesztését, ami jogpolitikai szempontból nehezen védhető.

A cikk szerint a szabályozásnak azt is biztosítania kellene, hogy ha egy adós pert indít, vagy már folyamatban lévő perben érvényesíti az érvénytelenségi igényét, akkor kérhesse a törlesztőrészletek megfizetésének felfüggesztését is, a bíróságnak pedig ideiglenes intézkedéssel lehetőséget kellene kapnia arra, hogy a törlesztési kötelezettséget a per időtartamára felfüggessze.

A szakértői elemzés kiemeli, hogy a javaslat az uniós joggal is ellentétes lehet. Az érvénytelenség jogkövetkezményeivel kapcsolatban az Európai Unió Bírósága már döntést hozott a C-630/23. számú ügyben, és a devizahiteles törvényekkel kapcsolatban jelenleg is folyamatban van egy előzetes döntéshozatali eljárás C-1/26. számon. Ebben a helyzetben a nemzeti jogalkotó mozgástere korlátozott, nem alkothat olyan szabályt, amely ellentétes az uniós joggal vagy az Európai Unió Bíróságának értelmezésével.