A dinamikus árképzés és az egyetemes szolgáltatás szabályozása
A tervezet lényegi elemét képezi a dinamikus, illetve rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződéses konstrukciók átültetése a hazai jogrendbe. A villamosenergia-iparban fennálló kedvezmények és az egyetemes szolgáltatás árképzésének módosítása révén a jogalkotó pontosan elhatárolja a rugalmas árazás alá tartozó villamosenergia-mennyiségeket.
A jogszabály kimondja, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók esetében a kedvezményes lakossági és mikrovállalkozói sávhatárig a jogszabályban rögzített árazási feltételek maradnak érvényben, míg a sávhatár feletti fogyasztás elszámolása történik kizárólag a piaci alapon mozgó, rugalmas árakon. A rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésének kalkulációjánál a sávhatárig terjedő villamosenergia-mennyiség változatlanul felhasználható és figyelembe vehető, így a rugalmas árazási modell bevezetése nem veszélyezteti a védett fogyasztói rétegek alapszintű ellátási biztonságát.
A szélenergia hálózati integrációja és a kapacitáskiosztás rendszere
A szélenergia-beruházások megvalósításának felgyorsítása érdekében a rendelet átfogóan módosítja a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztási eljárásait. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kiemelt feladatkörévé válik a nyilvános és elektronikus előzetes felmérések lefolytatása, a pályázati kiírások előkészítése és az elbírálás.
A jogszabály szigorú ütemtervet határoz meg a csatlakozási kapacitások meghirdetésére: első lépésként 2026. augusztus 31-ig legalább 700 MW névleges teljesítőképességű szélerőművi kapacitásra kell pályázatot kiírni. Ezt követően a 2027 és 2030 közötti időszakban a meghirdetett szélerőművi kapacitásoknak összessége el kell érje a minimum 4000 MW-os szintet.
A pályázati eljárás tisztaságát és az elbírálás objektivitását több jogi garancia biztosítja. Az Értékelő Bizottság tagjait a Hivatal elnöke jelöli ki a Hivatal állományából, miközben a minisztérium szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőt delegál a folyamatok átláthatóságának felügyeletére. A pályázati feltételek szigorítása kizárja azokat a szereplőket, akik átláthatatlan tulajdonosi háttérrel rendelkeznek, vagy korábban nem teljesítették pénzügyi biztosítéknyújtási kötelezettségeiket. A nyertes pályázóknak szigorú határidőkhöz kötve kell benyújtaniuk a szükséges építési engedélyeket, ellenkező esetben a csatlakozási joguk elvész, és a nyújtott teljesítési biztosíték lehívásra kerül.
Helyi közösségi szerepvállalás és területi könnyítések
A beruházások társadalmi elfogadottságának fokozása és a helyi gazdaságélénkítés érdekében a rendelet egyedülálló konstrukciót vezet be a helyi közösségek és az állam szerepvállalására. A szélerőművi beruházások esetében a nyertes pályázóknak vállalniuk kell, hogy a hálózati betáplálási jogosultságot birtokló társaságban legfeljebb 30%-os mértékű vételi jogot biztosítanak az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, illetve települési önkormányzatok számára. A vételi jog gyakorlása során az érintett tulajdoni részesedés ellenértékét a lehívás időpontjában érvényes piaci értéken kell megállapítani.
Végül a jogszabály a szélerőművek telepítésére vonatkozó könnyített térségek körét 25 meghatározott járásra terjeszti ki. A földrajzi kijelölés során a szélenergia-potenciál és a hálózati csatlakozási adottságok mellett kiemelt szempontot képeztek a környezet-, természet- és tájképvédelmi, továbbá a honvédelmi korlátozások. A már folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben a jogszabály átmeneti rendelkezésekkel biztosítja a folyamatosságot, az eljárási határidők legfeljebb 50 napos tartásával.
Lakossági okosmérők, akkumulátorok és a fogyasztói hálózati csatlakozás
A csomag a lakossági és a kisfeszültségű szegmensben is jelentős fordulatot hoz a digitalizáció felgyorsításával és a hálózati csatlakozások szigorúbb ügyintézési határidőivel. A tervezet előírja az okosmérők kötelező telepítését az évi 4000 kWh fogyasztást meghaladó kisfeszültségű felhasználási helyeken, míg az ennél alacsonyabb fogyasztású háztartások saját jogon, egy alkalommal kérhetik a digitális mérőóra díjmentes felszerelését. Ezzel párhuzamosan a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) csatlakoztatási folyamatát is érdemben felgyorsítják: a hiánytalan készre jelentéstől számítva legfeljebb két hónap áll rendelkezésre a teljes hálózati bekapcsolásig.
Külön szabályozási keret épül a villamosenergia-tárolókra és az okos hálózati infrastruktúrára. A 2 kWh kapacitás feletti akkumulátorok telepítését kötelezővé válik bejelenteni a hálózati engedélyesnél, emellett a berendezéseknek műszakilag alkalmasnak kell lenniük a távoli szabályozásra és vezérlésre. Ez a lépés - az aggregátori adatcserék pontosításával együtt - megteremti a jogi és technikai alapját annak, hogy a lakossági napelemek és otthoni akkumulátorok a jövőben aktívan és összehangoltan kapcsolódhassanak be a villamosenergia-piaci rugalmassági szolgáltatásokba.
