THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
A helyi közösségek és az állam szerepvállalását erősítené a megújuló energiában az új rendelettervezet2026. augusztus 18. |
|---|
 A Gazdasági és Energetikai Minisztérium által előterjesztett jogszabálytervezet alapvető célja, hogy megteremtse az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó energetikai reformok és mérföldkövek jogi feltételeit. A rendelet több miniszteri rendelet módosításán keresztül koordinálja a magyar villamosenergia-rendszer modernizációját, a lakossági és mikrovállalkozási piaci rugalmasság növelését, valamint a megújuló energiaforrások, kiemelten a szélenergia hálózati integrációját és társadalmi elfogadottságát.
|
|
200 019 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
A dinamikus árképzés és az egyetemes szolgáltatás szabályozása A tervezet lényegi elemét képezi a dinamikus, illetve rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződéses konstrukciók átültetése a hazai jogrendbe. A villamosenergia-iparban fennálló kedvezmények és az egyetemes szolgáltatás árképzésének módosítása révén a jogalkotó pontosan elhatárolja a rugalmas árazás alá tartozó villamosenergia-mennyiségeket. A jogszabály kimondja, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók esetében a kedvezményes lakossági és mikrovállalkozói sávhatárig a jogszabályban rögzített árazási feltételek maradnak érvényben, míg a sávhatár feletti fogyasztás elszámolása történik kizárólag a piaci alapon mozgó, rugalmas árakon. A rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésének kalkulációjánál a sávhatárig terjedő villamosenergia-mennyiség változatlanul felhasználható és figyelembe vehető, így a rugalmas árazási modell bevezetése nem veszélyezteti a védett fogyasztói rétegek alapszintű ellátási biztonságát. A szélenergia hálózati integrációja és a kapacitáskiosztás rendszere A szélenergia-beruházások megvalósításának felgyorsítása érdekében a rendelet átfogóan módosítja a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztási eljárásait. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kiemelt feladatkörévé válik a nyilvános és elektronikus előzetes felmérések lefolytatása, a pályázati kiírások előkészítése és az elbírálás. A jogszabály szigorú ütemtervet határoz meg a csatlakozási kapacitások meghirdetésére: első lépésként 2026. augusztus 31-ig legalább 700 MW névleges teljesítőképességű szélerőművi kapacitásra kell pályázatot kiírni. Ezt követően a 2027 és 2030 közötti időszakban a meghirdetett szélerőművi kapacitásoknak összessége el kell érje a minimum 4000 MW-os szintet. A pályázati eljárás tisztaságát és az elbírálás objektivitását több jogi garancia biztosítja. Az Értékelő Bizottság tagjait a Hivatal elnöke jelöli ki a Hivatal állományából, miközben a minisztérium szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőt delegál a folyamatok átláthatóságának felügyeletére. A pályázati feltételek szigorítása kizárja azokat a szereplőket, akik átláthatatlan tulajdonosi háttérrel rendelkeznek, vagy korábban nem teljesítették pénzügyi biztosítéknyújtási kötelezettségeiket. A nyertes pályázóknak szigorú határidőkhöz kötve kell benyújtaniuk a szükséges építési engedélyeket, ellenkező esetben a csatlakozási joguk elvész, és a nyújtott teljesítési biztosíték lehívásra kerül. Helyi közösségi szerepvállalás és területi könnyítések A beruházások társadalmi elfogadottságának fokozása és a helyi gazdaságélénkítés érdekében a rendelet egyedülálló konstrukciót vezet be a helyi közösségek és az állam szerepvállalására. A szélerőművi beruházások esetében a nyertes pályázóknak vállalniuk kell, hogy a hálózati betáplálási jogosultságot birtokló társaságban legfeljebb 30%-os mértékű vételi jogot biztosítanak az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, illetve települési önkormányzatok számára. A vételi jog gyakorlása során az érintett tulajdoni részesedés ellenértékét a lehívás időpontjában érvényes piaci értéken kell megállapítani. Végül a jogszabály a szélerőművek telepítésére vonatkozó könnyített térségek körét 25 meghatározott járásra terjeszti ki. A földrajzi kijelölés során a szélenergia-potenciál és a hálózati csatlakozási adottságok mellett kiemelt szempontot képeztek a környezet-, természet- és tájképvédelmi, továbbá a honvédelmi korlátozások. A már folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben a jogszabály átmeneti rendelkezésekkel biztosítja a folyamatosságot, az eljárási határidők legfeljebb 50 napos tartásával. Lakossági okosmérők, akkumulátorok és a fogyasztói hálózati csatlakozás A csomag a lakossági és a kisfeszültségű szegmensben is jelentős fordulatot hoz a digitalizáció felgyorsításával és a hálózati csatlakozások szigorúbb ügyintézési határidőivel. A tervezet előírja az okosmérők kötelező telepítését az évi 4000 kWh fogyasztást meghaladó kisfeszültségű felhasználási helyeken, míg az ennél alacsonyabb fogyasztású háztartások saját jogon, egy alkalommal kérhetik a digitális mérőóra díjmentes felszerelését. Ezzel párhuzamosan a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) csatlakoztatási folyamatát is érdemben felgyorsítják: a hiánytalan készre jelentéstől számítva legfeljebb két hónap áll rendelkezésre a teljes hálózati bekapcsolásig. Külön szabályozási keret épül a villamosenergia-tárolókra és az okos hálózati infrastruktúrára. A 2 kWh kapacitás feletti akkumulátorok telepítését kötelezővé válik bejelenteni a hálózati engedélyesnél, emellett a berendezéseknek műszakilag alkalmasnak kell lenniük a távoli szabályozásra és vezérlésre. Ez a lépés - az aggregátori adatcserék pontosításával együtt - megteremti a jogi és technikai alapját annak, hogy a lakossági napelemek és otthoni akkumulátorok a jövőben aktívan és összehangoltan kapcsolódhassanak be a villamosenergia-piaci rugalmassági szolgáltatásokba. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Energiatárolás, hálózatfejlesztés, több szélenergia - átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány. Az első ütemre 868 milliárd forintot szánnak, és több olyan intézkedés is szerepel a csomagban, amely közvetlenül érintheti a napelemes háztartásokat és a villamosenergia-fogyasztókat. 
A Duna vízszintje lassan emelkedik, a Paksi Atomerőmű teljes leállításra nem volt szükség. A kormány a legutóbbi energiaválság tapasztalataira reagálva átfogó fejlesztési programot fogadott el. 
A Paksi Atomerőmű tájékoztatása szerint a 2. blokk augusztus 10-től ismét névleges teljesítményen üzemel. 
Pakson az utolsó turbina leállására még sor kerülhet, de az erőmű műszaki kialakítása egyelőre lehetővé teszi a további működést. A kieső termelést részben a Dunamenti Erőmű helyreállítása, részben az import és az önkéntes fogyasztáscsökkentési vállalások ellensúlyozhatják. 
Az országos energiaellátás biztonságának fenntartásában a társasházi lakók egyéni döntései összeadódva óriási erőt képviselnek. Sokszor nincs szükség drága gépcserékre vagy beruházásokra ahhoz, hogy érdemben lefaragjunk a fogyasztásból. Apró, azonnal bevezethető szokásváltásokkal már a mai naptól kezdve jelentős mennyiségű áramot takaríthatunk meg a négy fal között és a lépcsőházban egyaránt. 
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét. 
A Duna rendkívüli és tartós vízszintcsökkenése miatt a következő 24-72 órában le kell állítani a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkját. A döntés következtében átmenetileg megszűnik a hazai villamosenergia-termelés mintegy felét adó, közel 2000 MW-os kapacitás. Az erőmű szakemberei és a vízügyi hatóságok felkészültek a helyzet kezelésére: az álló blokkok biztonsági hűtése folyamatosan biztosított, a lakosságot pedig felelős és takarékos áramhasználatra kérik. 
Haladékot kaptak az RRF-6.2.1 lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat nyertesei és a kivitelezők. A Magyar Közlönyben megjelent 1193/2026. (VI. 11.) Korm. határozat értelmében a végső elszámolási határidőt 2026. június 15-ről 2026. szeptember 30-ra tolták ki. 
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség. 
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni. 
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került. 
A társasházak felújítása során egyre gyakrabban kerül sor komplex energetikai korszerűsítésre. A homlokzati hőszigetelés mellett a lapostető is kiemelt szerepet kap, hiszen az épület hőveszteségének jelentős része a tetőn keresztül távozhat. Az energetikai felújítások részeként ezért sok esetben új hőszigetelés kerül a tetőre, miközben a meglévő vízszigetelést is korszerűsíteni kell. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy a választott vízszigetelési rendszer hosszú távon is megbízható legyen, és jól együttműködjön a modern tetőtechnológiákkal. A PVC alapú Fatrafol vízszigetelő lemezek éppen ezekre az igényekre kínálnak korszerű megoldást. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
Újabb jelentős költségvetési forrásokat mozgósít a kormány a lakossági energiaár-támogatási rendszer működtetésére és a távhőszolgáltatók kompenzációjára. A friss kormányhatározatok alapján 2026 elején összesen több mint 460 milliárd forintnyi átcsoportosításról döntöttek, amelynek célja a rezsivédelmi intézkedések finanszírozásának biztosítása. 
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja. 
Egyszerű online jelentkezés, szaldóvédelem invertercsere esetén is, előny vidéki kistelepüléseknek és a szaldóból kiesőknek - elindult az Otthoni Energiatároló Program. 
A rendkívüli hideg miatti többletfogyasztás költségeit átvállalja az állam: a kormány 30 százalékos kedvezményt biztosít a januári gáz- és távhőszámlákból, valamint segítséget ad az elektromos fűtést használóknak is - jelentette be Gulyás Gergely a Kormányinfón. 
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
