Erő Zoltán budapesti főépítész egy interjú keretében beszélt arról, hogy a gyorsított hatósági eljárások és a helyi szabályozások ad hoc megkerülése nemcsak szakmai követhetetlenséget eredményez, hanem súlyosan csorbítja a demokratikus önkormányzati jogköröket is.
A főváros által készített összesítés 363 olyan budapesti beruházást sorol fel, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé váltak. A lista rendkívül eltérő léptékű fejlesztéseket tartalmaz, az országos infrastruktúra-fejlesztésektől kezdve kulturális beruházásokon át egészen egyedi ingatlanprojektekig.
A kormány a kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházásokat teljesen kivonta a helyi szabályozási tervek hatálya alól. Ez a gyakorlat súlyosan sérti a szubszidiaritás elvét és a jogbiztonságot, miközben átláthatatlan helyzetet teremt az építési jogokban és az önkormányzati finanszírozásban egyaránt. A szakma számára is követhetetlenné váló, kiszámíthatatlan döntési folyamatok ellehetetlenítik a hosszú távú várostervezést, és a főváros vezetése, valamint főépítészi irodája gyakran utolsóként értesül a területén készülő monumentális beépítésekről.
A közérdek háttérbe szorulása a magánérdekekkel szemben
Bár a kiemelt beruházások jogi háttere eredetileg a 2006-os uniós projektek és munkahelyteremtő fejlesztések felgyorsítását célozta, a rendszer 2010 után gyökeresen átalakult, majd 2018-at követően már magánkézben lévő telkeket és tisztán profitorientált ingatlanfejlesztéseket is bevont a kedvezményezetti körbe. Erő Zoltán példaként említi az újbudai VABA Apartments projektet, ahol a kormányrendelet már egyértelműen egy magánberuházó egyedi, helyi méretszabályozást felülíró igényeit szolgálta ki. Az ilyen jellegű, mikroszintű beavatkozások tömeges elterjedése teljesen háttérbe szorította a szakmai kompetenciát az egyéni lobbiérdekekkel szemben.
Az önkormányzatiság válsága és a jövőbeli feladatok
A jelenlegi kormányzati berendezkedés a helyi önkormányzatokat puszta végrehajtó szervként kezeli ahelyett, hogy partnerként ismerné el őket a helyi közösségek érdekeinek képviseletében. A főépítész szerint a legfontosabb aktuális kihívás egy olyan működőképes, modern önkormányzati modell megfogalmazása, amely valódi döntési szabadsággal bír, és amelynek fejlesztési irányvonalait nem az aktuális kormányzati akarat, hanem a helyben élő és dolgozó lakosság szükségletei határozzák meg.
