Ez azt jelenti, hogy az ipari méretű naperőművek által a hálózatba betáplált villamos energia átvételi ára a 2024-es szinten rögzül, és a következő négy évben nem változik, kivéve, ha az infláció meghaladja a 6%-ot, amely esetben az árbefagyasztás automatikusan megszűnik. A kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva hozta meg ezt a döntést, és a rendelet még aznap, 2025. január 31-én, este 23 órakor hatályba lépett.

Az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint az intézkedés célja a lakossági és vállalati energiaköltségek stabilizálása, valamint a hálózati egyensúly fenntartása. A minisztérium szerint a naperőművek üzemeltetői számára az inflációkövetés átmeneti felfüggesztése nem veszélyezteti a beruházások megtérülését, mivel a szektor az elmúlt években a magas energiaárakból jelentős többletbevételt realizált. A minisztérium hangsúlyozta, hogy a naperőművek üzemanyagköltség nélkül, minimális kiadások mellett termelnek, és az átvételi árak korábbi emelkedése jelentős többletjövedelmet biztosított számukra.

A piac szereplői azonban másként látják a helyzetet. Az intézkedés több mint 2700 ipari méretű naperőművi beruházás megtérülését érintheti negatívan, amelyek együttesen a hazai napelemes villamosenergia-termelés több mint felét adják. Az árbefagyasztás miatt az új beruházások megtérülési ideje jelentősen megnőhet, különösen azok esetében, amelyek finanszírozása banki hiteleken alapul.

A kormány döntése mögött az a szándék áll, hogy csökkentse az ipari fogyasztók növekvő terheit, amelyek a napenergia-termelés gyors növekedése miatt egyre gyakoribbá váló negatív áramárakból adódnak. A támogatott átvételi ár és a piaci ár közötti különbözetet ugyanis a rendszerirányító az ipari fogyasztókra hárítja, ami növeli azok költségeit.

A minisztérium szerint a naperőművek üzemeltetői számára az indexálás felfüggesztése nem jelent jelentős veszteséget, mivel a korábbi áremelkedések már jelentős többletjövedelmet biztosítottak számukra, és beruházásaik megtérülése nem kerül veszélybe. Az érintett termelőknek lehetőségük van áttérni a Megújuló Támogatási Rendszerbe (METÁR), ha továbbra is élni kívánnak az árindexálás lehetőségével.

A kormány további változtatásokat is tervez, amelyek társadalmi egyeztetésre kerülnek hamarosan. A KÁT-termelők számára megnyílik a lehetőség, hogy a MAVIR szabályozási piacára belépve új többletbevételhez jussanak, vagy kilépve a piacra, hosszú távú zöldáram kereskedési megállapodásokat (PPA-szerződéseket) kössenek, amelyek akár a KÁT rendszerben elérhetőnél is magasabb bevételt eredményezhetnek.

A kormány előkészületben lévő szabálymódosításokat ígér a naperőművek tulajdonosainak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy kilépjenek a KÁT-rendszerből anélkül, hogy a Robin Hood-adó alanyává válnának. Így hosszú távú szerződésekkel akár kedvezőbb feltételekhez is juthatnak, mint a KÁT rendszerben maradva.

A döntés hatása az energiaszektorra és a beruházási kedvre még nem látható teljes mértékben, de a piaci szereplők szerint a szabályozás felülvizsgálata és egy fenntarthatóbb árképzési mechanizmus bevezetése elengedhetetlen lenne a megújuló energiaforrások további fejlődésének biztosítása érdekében.