A közös képviselet érdeke is, hogy felkészültek legyenek a számvizsgálók2023. november 15. |
|---|
Mellérendelt? Alárendelt? Csapatmunka? Ping-Pong? Cikkünkben összeszedtük a társasházi számvizsgálók és a társasházkezelők hatékony együttműködésének kulcs feltételeit.
|
|
9 990 HUF
Fekete színterezett zászlótartó 1 - 2 - 3 - ágú kivitelben
![]() Érdekel → |
|
1. Személyiség Mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy milyen a személyiséggel rendelkeznek a felek: a közös képviselő mennyire írányító vagy inkább simulékony, mennyire grafomán vagy inkább a személyes, szemtől szembe történő kommunikációt preferálja, mennyire szociális, kommunikatív, illetve hogy hogyan viszonyul az elérhető, különböző modern eszközökhöz. Induljunk ki abból, hogy a közös képviselő a szakképesítéssel rendelkező, hozzáértő szaktekintély, ezért ő "jobban tudja". Így szerencsésebb a számvizsgálóknak hozzá, és az adottságokhoz oly módon alkalmazkodni, hogy a közös képviselőt kiegészítse a saját erősségeivel. Természetesen az, hogy emberek hogyan tudnak együtt dolgozni, az csak az együttműködés során derül ki, főleg, ha valamelyik fél újoncként csöppen a munkakapcsolatba, de a kompatibilitás mérhető. 2. Empátia Ha valaki, akkor mi, társasházi tisztségviselők, pontosan tudjuk hány és hányféle ember él társasházakban, igaz? De higgyük el, mások szemében mi is valamilyenek vagyunk. Sokszor az ember ebbe bele sem gondol, hogy mások hogyan látják őt, mit gondolnak róla, mivel nem tudatos, hanem tudatalatti beidegződések vezérlik viselkedésünket, megnyilvánulásainkat. 3. Konstruktivitás Nagyon jól működhet, ha a közös képviselő nem túl érzékeny és önérzetes (nem nagy az ego), így teret ad a számvizsgálónak is: nem veszi rossz néven, vagy személyes sértésnek azt, amikor a számvizsgáló rákérdez, javasol, körmére néz. Tudom, hogy számvizsgálóként sokszor én is túl sok vagyok a közös képviselőnknek, de a nem kívánt figyelmet célszerű ilyenkor úgy felfogni, mintha a számvizsgáló a partjelző lenne: folyamatosan figyeli, hogy halad a meccs, emlékeztet, merre van a pálya, és jelzi, ha kiment a labda, vagy ha valami szabálytalan. Mindenki tévedhet ugyanis, emberek vagyunk. Legyünk őszinték: lehet, hogy mi is elfelejtünk néha valamit, vagy csak egyszerűen nem szívesen foglalkozunk vele és halogatjuk. Egy élsportolónak is a legnagyobb segítség, ha van mellette valaki, akiben bízhat. Próbáljunk meg tehát bízni a másikban, mert a megelőlegezett bizalom sokszorosan térül meg és a saját életünket könnyíthetjük meg, ha a terheken másokkal is osztozhatunk. 4. Nemek aránya További érdekes szempont a nemi összetétel ebben a fura kapcsolatban. Természetesen nem szabad általánosítani, de köztudott, hogy a férfiak és a nők másképpen működnek, más erősségeik és gyengeségeik vannak. Határozottság, erély, precizitás, pontosság, humánum, nem biztos hogy mindannyiunkban mindez egy személyben megtalálható. Márpedig a társasházkezelő képzésen oktatott jogi-, gazdasági-, számviteli-, és gyakorlati ismereteken túl vannak leglább ugyanannyira fontos, nem reál, hanem humán készségek is, amikre sajnos nem semelyik iskola sem tanít meg bennünket. 5. Szakértelem Sajnos a számvizsgálás még nem egy szakma, ezért se képzés, se továbbképzés nincs számukra, segítséget nyújthat viszont a nemrég megalakult TSZOE.hu (Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesülete), melynek célkitűzése, hogy kipróbált és bevált módszerekkel támogassa a tudatos tulajdonosok közösségi munkáját annak érdekében, hogy a társasházak malomkerekei gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb egyetértésben működjenek. Akit elgondolkodtattak a fentiek, és szeretne jobban elmélyülni a személyiségtípusokban és könnyebben megtalálni a közös hangot tisztségviselő társaival, ajánlom az alábbi weboldalt, ahol közérthető megfogalmazásban tájékozódhatunk a Myers & Briggs által elkülönített 16 féle személyiségtípusról. Ha jobban megismerjük önmagunkat, könnyebben kezelhetjük nemcsak házainkat, de társas kapcsolatainkat is, hogy a nap végén mind a játékos, mind a partjelző elégedetten térhessen nyugovóra: https://www.16personalities.com/hu/. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások


Mellérendelt? Alárendelt? Csapatmunka? Ping-Pong? Cikkünkben összeszedtük a társasházi számvizsgálók és a társasházkezelők hatékony együttműködésének kulcs feltételeit.

Az országos energiaellátás biztonságának fenntartásában a társasházi lakók egyéni döntései összeadódva óriási erőt képviselnek. Sokszor nincs szükség drága gépcserékre vagy beruházásokra ahhoz, hogy érdemben lefaragjunk a fogyasztásból. Apró, azonnal bevezethető szokásváltásokkal már a mai naptól kezdve jelentős mennyiségű áramot takaríthatunk meg a négy fal között és a lépcsőházban egyaránt.
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét.
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot".
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár.
A társasházak működtetésével kapcsolatos feladatok az elmúlt években jelentősen összetettebbé váltak, miközben a lakóközösségek által fizetett közös képviseleti díjak emelkedése sok esetben nem követi a növekvő szakmai, műszaki és adminisztratív terheket. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a THT Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap 2026. év eleji felmérése azt vizsgálta, hogyan alakulnak jelenleg a közös képviselői díjak Magyarországon, milyen tényezők befolyásolják meghatározását, valamint hogyan értékelik saját szakmai helyzetüket és munkaterhelésüket a társasházkezeléssel foglalkozó szakemberek. 
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált.
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk.
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet.
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben.
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat.
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket.
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent.
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban.
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 






































