A közös képviselet érdeke is, hogy felkészültek legyenek a számvizsgálók2023. november 15. |
|---|
Mellérendelt? Alárendelt? Csapatmunka? Ping-Pong? Cikkünkben összeszedtük a társasházi számvizsgálók és a társasházkezelők hatékony együttműködésének kulcs feltételeit.
|
|
7 690 HUF
Társasházi Postaláda - Furat nélkül - több színben
![]() Érdekel → |
|
1. Személyiség Mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy milyen a személyiséggel rendelkeznek a felek: a közös képviselő mennyire írányító vagy inkább simulékony, mennyire grafomán vagy inkább a személyes, szemtől szembe történő kommunikációt preferálja, mennyire szociális, kommunikatív, illetve hogy hogyan viszonyul az elérhető, különböző modern eszközökhöz. Induljunk ki abból, hogy a közös képviselő a szakképesítéssel rendelkező, hozzáértő szaktekintély, ezért ő "jobban tudja". Így szerencsésebb a számvizsgálóknak hozzá, és az adottságokhoz oly módon alkalmazkodni, hogy a közös képviselőt kiegészítse a saját erősségeivel. Természetesen az, hogy emberek hogyan tudnak együtt dolgozni, az csak az együttműködés során derül ki, főleg, ha valamelyik fél újoncként csöppen a munkakapcsolatba, de a kompatibilitás mérhető. 2. Empátia Ha valaki, akkor mi, társasházi tisztségviselők, pontosan tudjuk hány és hányféle ember él társasházakban, igaz? De higgyük el, mások szemében mi is valamilyenek vagyunk. Sokszor az ember ebbe bele sem gondol, hogy mások hogyan látják őt, mit gondolnak róla, mivel nem tudatos, hanem tudatalatti beidegződések vezérlik viselkedésünket, megnyilvánulásainkat. 3. Konstruktivitás Nagyon jól működhet, ha a közös képviselő nem túl érzékeny és önérzetes (nem nagy az ego), így teret ad a számvizsgálónak is: nem veszi rossz néven, vagy személyes sértésnek azt, amikor a számvizsgáló rákérdez, javasol, körmére néz. Tudom, hogy számvizsgálóként sokszor én is túl sok vagyok a közös képviselőnknek, de a nem kívánt figyelmet célszerű ilyenkor úgy felfogni, mintha a számvizsgáló a partjelző lenne: folyamatosan figyeli, hogy halad a meccs, emlékeztet, merre van a pálya, és jelzi, ha kiment a labda, vagy ha valami szabálytalan. Mindenki tévedhet ugyanis, emberek vagyunk. Legyünk őszinték: lehet, hogy mi is elfelejtünk néha valamit, vagy csak egyszerűen nem szívesen foglalkozunk vele és halogatjuk. Egy élsportolónak is a legnagyobb segítség, ha van mellette valaki, akiben bízhat. Próbáljunk meg tehát bízni a másikban, mert a megelőlegezett bizalom sokszorosan térül meg és a saját életünket könnyíthetjük meg, ha a terheken másokkal is osztozhatunk. 4. Nemek aránya További érdekes szempont a nemi összetétel ebben a fura kapcsolatban. Természetesen nem szabad általánosítani, de köztudott, hogy a férfiak és a nők másképpen működnek, más erősségeik és gyengeségeik vannak. Határozottság, erély, precizitás, pontosság, humánum, nem biztos hogy mindannyiunkban mindez egy személyben megtalálható. Márpedig a társasházkezelő képzésen oktatott jogi-, gazdasági-, számviteli-, és gyakorlati ismereteken túl vannak leglább ugyanannyira fontos, nem reál, hanem humán készségek is, amikre sajnos nem semelyik iskola sem tanít meg bennünket. 5. Szakértelem Sajnos a számvizsgálás még nem egy szakma, ezért se képzés, se továbbképzés nincs számukra, segítséget nyújthat viszont a nemrég megalakult TSZOE.hu (Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesülete), melynek célkitűzése, hogy kipróbált és bevált módszerekkel támogassa a tudatos tulajdonosok közösségi munkáját annak érdekében, hogy a társasházak malomkerekei gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb egyetértésben működjenek. Akit elgondolkodtattak a fentiek, és szeretne jobban elmélyülni a személyiségtípusokban és könnyebben megtalálni a közös hangot tisztségviselő társaival, ajánlom az alábbi weboldalt, ahol közérthető megfogalmazásban tájékozódhatunk a Myers & Briggs által elkülönített 16 féle személyiségtípusról. Ha jobban megismerjük önmagunkat, könnyebben kezelhetjük nemcsak házainkat, de társas kapcsolatainkat is, hogy a nap végén mind a játékos, mind a partjelző elégedetten térhessen nyugovóra: https://www.16personalities.com/hu/. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások


Mellérendelt? Alárendelt? Csapatmunka? Ping-Pong? Cikkünkben összeszedtük a társasházi számvizsgálók és a társasházkezelők hatékony együttműködésének kulcs feltételeit.

Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban.
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba.
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak.
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik.
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit.
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét.
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja.
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet.
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg.
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz.
A fűtési szezonban kevés kellemetlenebb dolog van annál, mint amikor a lakók arra panaszkodnak, hogy „nem melegek a radiátorok". A közös képviselő ilyenkor a frontvonalban találja magát, hiszen a probléma egyszerre technikai, kommunikációs és szervezési feladat is. Egy korszerű, hitelesített mérőműszer azonban nemcsak a hibák gyors beazonosításában segít, hanem abban is, hogy a képviselő hitelesen és hatékonyan képviselhesse a közösség érdekeit.
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
A penész megjelenése sok háztartásban tapasztalható probléma, különösen ablakcsere és szigetelés után, de akár új építésű otthonokban is felütheti a fejét. Hogyan biztosítható a folyamatos minimális szellőzés és hogyan előzhető meg ezzel a penész kialakulása egyszerűen és megfizethetően? 








































