THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
A közös képviselő elmulasztotta befizettetni a bérleti díjat - Kötelezhető-e kártérítésre?2012. február 6. |
|---|
| A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hirlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok részére ingyenes jogsegélyszolgálatot biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást. |
|
Kérdés Az épület földszintjén több olyan - a társasház tulajdonában lévő - „üzlethelyiség" található, melyet a közösség bérbeadással hasznosít. Ezt a tevékenységet is a közös képviselő végzi a vállalkozási szerződés keretében. Az ő feladata lenne - többek között - a bérleti díjak beszedése. A számvizsgáló bizottság ellenőrzéseinek köszönhetően derült rá fény, hogy egyes bérlők az esedékes bérleti díjak megfizetése nélkül távoznak, és ezeknek a kintlévőségeknek a behajtását a közös képviselő - a rendelkezésre álló adatok szerint - csak nagy késéssel, vagy egyáltalán nem szorgalmazta. Ez a társasháznak 2007-től 2011.12.31-ig 78 havi bérleti díj kiesést eredményezett! Legutóbb is az egyik bérlőt csak a számvizsgáló bizottság nyomására és felszólítására, kb. fél év elmúltával szólította fel. Ekkor telt be a pohár és a számvizsgáló bizottság bejelentette, hogy a vállalkozási szerződés vonatkozó részére való hivatkozással - „ 9. Ha a Megbízónak kára származik a Megbízott jelen szerződésben vállalt feladatainak végrehajtása során gondatlan, vagy hibás intézkedése, ill. intézkedésének elmaradása miatt, ennek elismert összegét Megbízott megtéríti 15 napon belül. "-kártérítési igénnyel fog élni. 1. A fentiek alapján jogosultak vagyunk-e a kártérítési igény benyújtására? A közös képviselő időközben - az események nyomására az év utolsó napján - rendes felmondással felbontotta a szerződést. 2. A felmondás a levél dátumától, vagy a levél átvételétől számít? Az új Társasházi törvény 28.§ (3) bekezdésében úgy fogalmaz, hogy „... a közgyűlés határozata alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében köteles az új közös képviselő (intéző bizottság) megválasztásáig, de legfeljebb a felmentéstől számított 90. nap leteltéig ügyvivőként ellátni a közösség ügyeinek intézését." 3. Esetünkben alkalmazható-e a fenti jogszabályi háttér? Tekintettel arra, hogy sajnos nincsenek jó tapasztalataink a külső vállalkozó képviselőkkel, intézőbizottság megalakítását tervezzük.4. Ilyen esetben kell-e az intézőbizottság tagjainak házkezelési jogosultsággal rendelkeznie, ill. milyen módon oldható meg a díjazásuk? Válasz 1. A megbízási szerződésben foglaltak szerint megnyílik a társasház joga a kártérítési igény benyújtására, de a társasháznak kell bizonyítania, hogy a kára kizárólag a közös képviselő jogellenes magatartása miatt, vagy mulasztása miatt keletkezett. (Pl. ha a bérlő felszámolás alá került, vagy fizetésképtelen volt, akkor nem biztos, hogy megáll a károkozás a közös képviselővel szemben, mert ezek nem az ő magatartásának a következménye.) 2. A felmondás a levél átvételétől számít. 3. Ezt a rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha nem választották meg az utódot - akár közös képviselőt, akár intéző bizottságot - és akkor legfeljebb 90 napig köteles ügyvivőként ellátni a közös képviselői feladatokat. (Nem lehet a társasházat olyan helyzetbe hagyni, hogy a számlákat ne fizessék ki és ne legyen senki, aki intézkedni tudjon veszélyhelyzet esetén!) 4. A tulajdonosoknak lehetőségük van intéző bizottságot választani, akik viszont kizárólag a társasház tulajdonosai közül választhatók. A díjazásuk megbízási szerződéssel történhet és a megbízási díj után az előírt járulékokat be kell fizetni. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Több lépcsőházból álló társasház esetén jogszerű, ha a lépcsőházak külön gazdálkodnak, miközben a társasház szervezetileg és számvitelileg egységet alkot? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházi épületekben közös tulajdonban álló rendszerek - így a kémények - fenntartása gyakran okoz vitás helyzeteket, különösen akkor, ha azok állapota leromlik, de a használatuk csak néhány lakástulajdonos érdekeit szolgálja. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi XLV. törvényt, amely a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény átfogó módosítását tartalmazza. Az új szabályozás célja a megújuló energiaforrások és a maradékhő szélesebb körű felhasználásának ösztönzése, a távhőellátás biztonságának növelése, valamint a jogi és működési keretek pontosítása. 
Olvasónk arra volt kíváncsi, hogyan egyeztethetők össze a háztartási gépek működése során keletkező zajok a csendrendeletben rögzített határértékekkel, különös tekintettel a társasházi házirend szabályozási lehetőségeire. Jogi szakértőnk az alábbiakban válaszol a felvetésre. 
2025. május 27-étől új hivatalos lista érvényes a „kivett" jogcímű és rendeltetésű ingatlanokra vonatkozóan. A Földhivatali Portálon elérhető táblázat részletesen tartalmazza, milyen megnevezések alkalmazhatók az ingatlan-nyilvántartásban. 
A törvény által elvárt regisztrációt, két évente újra és újra meg kell ismételni, még abban az esetben is, ha a közös képviselőt újra választják, azaz a személye nem változik? - az olvasói kérdésre szakértőnk válaszol. 
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtását szabályozó 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása a jogalkalmazás során felmerült kérdésekre reagál. A változások célja, hogy pontosabb eligazodást nyújtsanak a közös tulajdon használatának bejegyzésétől kezdve a társasházi alapító okirat módosításán át egészen a végrehajtási jogok bejegyzéséig. A módosítás egyúttal összhangot teremt a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szabályaival is. 
Az SZMSZ-ben általános szabályokon túl van arra lehetőség, hogy a házban lévő üzletek esetében (melyek nem a társasház tulajdonában vannak) meghatározásra kerüljön, hogy pl. alkoholt is forgalmazó üzlet nem nyitható? A lakások esetében lehetséges olyan szabályt hozni, hogy airbnb-hez a közgyűlés hozzájárulása szükséges? 
Már a Parlament előtt van az a jogszabálytervezet, amely új alapokra helyezheti a településkép és a közösségi érdekek védelmét. Az indítvány lehetőséget teremtene arra, hogy az önkormányzatok korlátozhassák bizonyos lakóingatlanok megszerzését, illetve felléphessenek a helyi karaktert veszélyeztető beruházásokkal szemben. 
A lakásszövetkezetben az Alapszabályon kívül csak Házirend, Tűzvédelmi Szabályzat és Kameraszabályzat van. Szükséges a működéshez ezeken kívül más szabályzatok megalkotása is? Olvasói kérdésre szakértőnk válaszol. 
Mit kell pontosan tartalmaznia annak a közgyűlési határozatnak, amellyel a közös képviselő jogosult lesz regisztrálni a Földhivatalnál? A THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
Lejárt a korábban kiírt május 1-i határidő. A regisztrációs kötelezettség aktuális helyzetéről a THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly adott tájékoztatást. 
A társasház közgyűlése 2025. január 01. hatállyal választott új közös képviselőt. A beszámoló közgyűlést, az előírt határidő tartásával, már az új közös képviselő hívja össze. A THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
A Társasházam nem erősítette meg az előző közös képviselőt tisztségében, engem szeretnének megválasztani de a közös képviselő a megválasztás lehetőségét adó közgyűlés idejét nem hajlandó a regisztráció határidejének betartásához szükséges időre kiírni az idevonatkozó /30 napos/határidő törvény alapján. Így az április 30.-i határidő után tudok csak beregisztrálni. Milyen szankcióra számíthatok? Olvasói kérdésre szakértő válaszol. 
Dr. Arató Márk, a Havas-Sághy és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében tartott előadásában részletesen ismertette a digitális állampolgárság és az adatkezelés alapfogalmait, valamint a kapcsolódó jogi környezetet. 
A kormány törvénytervezetet nyújtott be a helyi önazonosság védelméről, amely a települési közösségek számára biztosítana új jogosítványokat a lakosságszám növekedésének szabályozására. A kezdeményezés alapját az Alaptörvény legutóbbi módosítása adja, amely kimondja, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog nem sértheti a helyi közösségek önazonossághoz való jogát. 
Az Országgyűlés 2025. április 14-én elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amely lehetőséget biztosít a települések számára, hogy megvédjék közösségi identitásukat a túlnépesedéssel szemben. 
A házmesteri lakást szeretnénk értékesíteni és az érte kapott pénzt szeretnénk a társasház felújítására fordítani. Az adás-vételi szerződésben az eladó részéről elégséges a 2/3-os tulajdonosi hozzájárulás? Továbbá mi a teendő, ha passzív, a szavazáson részt nem vevő tulajdonostársak miatt nem valósulhat meg a 2/3? 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
