Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

A közös képviselő elmulasztotta befizettetni a bérleti díjat - Kötelezhető-e kártérítésre? 2012. február 6.
A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hirlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok részére ingyenes jogsegélyszolgálatot biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást.
Kérdés Társasházunk közös képviseletét vállalkozói szerződés keretében egy erre szakosodott külső cég látja el. Az épület földszintjén több olyan - a társasház tulajdonában lévő - „üzlethelyiség" található, melyet a közösség bérbeadással hasznosít. Ezt a tevékenységet is a közös képviselő végzi a vállalkozási szerződés keretében. Az ő feladata lenne - többek között - a bérleti díjak beszedése. A számvizsgáló bizottság ellenőrzéseinek köszönhetően derült rá fény, hogy egyes bérlők az esedékes bérleti díjak megfizetése nélkül távoznak, és ezeknek a kintlévőségeknek a behajtását a közös képviselő - a rendelkezésre álló adatok szerint - csak nagy késéssel, vagy egyáltalán nem szorgalmazta. Ez a társasháznak 2007-től 2011.12.31-ig 78 havi bérleti díj kiesést eredményezett! Legutóbb is az egyik bérlőt csak a számvizsgáló bizottság nyomására és felszólítására, kb. fél év elmúltával szólította fel. Ekkor telt be a pohár és a számvizsgáló bizottság bejelentette, hogy a vállalkozási szerződés vonatkozó részére való hivatkozással - „ 9. Ha a Megbízónak kára származik a Megbízott jelen szerződésben vállalt feladatainak végrehajtása során gondatlan, vagy hibás intézkedése, ill. intézkedésének elmaradása miatt, ennek elismert összegét Megbízott megtéríti 15 napon belül. "-kártérítési igénnyel fog élni. 1. A fentiek alapján jogosultak vagyunk-e a kártérítési igény benyújtására? A közös képviselő időközben - az események nyomására az év utolsó napján - rendes felmondással felbontotta a szerződést. A szerződésben a tárgyhót követő 1 hónap szerepel felmondási időként. 2. A felmondás a levél dátumától, vagy a levél átvételétől számít? Az új Társasházi törvény 28.§ (3) bekezdésében úgy fogalmaz, hogy „... a közgyűlés határozata alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében köteles az új közös képviselő (intéző bizottság) megválasztásáig, de legfeljebb a felmentéstől számított 90. nap leteltéig ügyvivőként ellátni a közösség ügyeinek intézését." 3. Esetünkben alkalmazható-e a fenti jogszabályi háttér? Tekintettel arra, hogy sajnos nincsenek jó tapasztalataink a külső vállalkozó képviselőkkel, intézőbizottság megalakítását tervezzük. 4. Ilyen esetben kell-e az intézőbizottság tagjainak házkezelési jogosultsággal rendelkeznie, ill. milyen módon oldható meg a díjazásuk? Válasz 1. A megbízási szerződésben foglaltak szerint megnyílik a társasház joga a kártérítési igény benyújtására, de a társasháznak kell bizonyítania, hogy a kára kizárólag a közös képviselő jogellenes magatartása miatt, vagy mulasztása miatt keletkezett. (Pl. ha a bérlő felszámolás alá került, vagy fizetésképtelen volt, akkor nem biztos, hogy megáll a károkozás a közös képviselővel szemben, mert ezek nem az ő magatartásának a következménye.) 2. A felmondás a levél átvételétől számít. 3. Ezt a rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha nem választották meg az utódot - akár közös képviselőt, akár intéző bizottságot - és akkor legfeljebb 90 napig köteles ügyvivőként ellátni a közös képviselői feladatokat. (Nem lehet a társasházat olyan helyzetbe hagyni, hogy a számlákat ne fizessék ki és ne legyen senki, aki intézkedni tudjon veszélyhelyzet esetén!) 4. A tulajdonosoknak lehetőségük van intéző bizottságot választani, akik viszont kizárólag a társasház tulajdonosai közül választhatók. A díjazásuk megbízási szerződéssel történhet és a megbízási díj után az előírt járulékokat be kell fizetni.

A közös képviselő elmulasztotta befizettetni a bérleti díjat - Kötelezhető-e kártérítésre?

2012. február 6.

A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hirlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok részére ingyenes jogsegélyszolgálatot biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást.

Kérdés
Társasházunk közös képviseletét vállalkozói szerződés keretében egy erre szakosodott külső cég látja el.

Az épület földszintjén több olyan - a társasház tulajdonában lévő - „üzlethelyiség" található, melyet a közösség bérbeadással hasznosít. Ezt a tevékenységet is a közös képviselő végzi a vállalkozási szerződés keretében. Az ő feladata lenne - többek között - a bérleti díjak beszedése.

A számvizsgáló bizottság ellenőrzéseinek köszönhetően derült rá fény, hogy egyes bérlők az esedékes bérleti díjak megfizetése nélkül távoznak, és ezeknek a kintlévőségeknek a behajtását a közös képviselő - a rendelkezésre álló adatok szerint - csak nagy késéssel, vagy egyáltalán nem szorgalmazta. Ez a társasháznak 2007-től 2011.12.31-ig 78 havi bérleti díj kiesést eredményezett! Legutóbb is az egyik bérlőt csak a számvizsgáló bizottság nyomására és felszólítására, kb. fél év elmúltával szólította fel.

Ekkor telt be a pohár és a számvizsgáló bizottság bejelentette, hogy a vállalkozási szerződés vonatkozó részére való hivatkozással - „ 9. Ha a Megbízónak kára származik a Megbízott jelen szerződésben vállalt feladatainak végrehajtása során gondatlan, vagy hibás intézkedése, ill. intézkedésének elmaradása miatt, ennek elismert összegét Megbízott megtéríti 15 napon belül. "-kártérítési igénnyel fog élni.

1. A fentiek alapján jogosultak vagyunk-e a kártérítési igény benyújtására?

A közös képviselő időközben - az események nyomására az év utolsó napján - rendes felmondással felbontotta a szerződést.
A szerződésben a tárgyhót követő 1 hónap szerepel felmondási időként.

2. A felmondás a levél dátumától, vagy a levél átvételétől számít?

Az új Társasházi törvény 28.§ (3) bekezdésében úgy fogalmaz, hogy „... a közgyűlés határozata alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében köteles az új közös képviselő (intéző bizottság) megválasztásáig, de legfeljebb a felmentéstől számított 90. nap leteltéig ügyvivőként ellátni a közösség ügyeinek intézését."

3. Esetünkben alkalmazható-e a fenti jogszabályi háttér?

Tekintettel arra, hogy sajnos nincsenek jó tapasztalataink a külső vállalkozó képviselőkkel, intézőbizottság megalakítását tervezzük.

4. Ilyen esetben kell-e az intézőbizottság tagjainak házkezelési jogosultsággal rendelkeznie, ill. milyen módon oldható meg a díjazásuk?

Válasz
1. A megbízási szerződésben foglaltak szerint megnyílik a társasház joga a kártérítési igény benyújtására, de a társasháznak kell bizonyítania, hogy a kára kizárólag a közös képviselő jogellenes magatartása miatt, vagy mulasztása miatt keletkezett. (Pl. ha a bérlő felszámolás alá került, vagy fizetésképtelen volt, akkor nem biztos, hogy megáll a károkozás a közös képviselővel szemben, mert ezek nem az ő magatartásának a következménye.)

2. A felmondás a levél átvételétől számít.

3. Ezt a rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha nem választották meg az utódot - akár közös képviselőt, akár intéző bizottságot - és akkor legfeljebb 90 napig köteles ügyvivőként ellátni a közös képviselői feladatokat. (Nem lehet a társasházat olyan helyzetbe hagyni, hogy a számlákat ne fizessék ki és ne legyen senki, aki intézkedni tudjon veszélyhelyzet esetén!)

4. A tulajdonosoknak lehetőségük van intéző bizottságot választani, akik viszont kizárólag a társasház tulajdonosai közül választhatók. A díjazásuk megbízási szerződéssel történhet és a megbízási díj után az előírt járulékokat be kell fizetni.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

A nyár kreatív önazonosság védelmi szabályozásai 2025. szeptember 3.
Van, ahol a pénztárcát kérik először kinyitni, máshol a nyelvtudást vagy a munkaviszonyt nézik, és akad hely, ahol mindehhez személyes meghallgatás is társul, mintha állásinterjúra mennénk. Egy csokorba gyűjtöttük a legszínesebb megoldásokat.

Szeptembertől drágább lesz a közjegyző, kivéve a támogatott hiteleseknek 2025. augusztus 29.
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel.

Két épület, két közös képviselő, egy helyrajzi szám - hogyan kezeli a Földhivatal? 2025. augusztus 27.
Társasházunk két épületből áll egy közös helyrajzi számon. A két épületnek is van külön felvett helyrajzi száma. A társasház Alapító Okirata és SZMSZ-e épületenként rendelkezik közös képviselő megválasztásáról. Hogyan kezeli a Földhivatal az ezzel kapcsolatos regisztrációt? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Legfrissebb rendelet a FIX 3%-os lakáshitelhez – összehangolják az otthonteremtési programokat 2025. augusztus 25.
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek.


Új szabályok társasházakat is érintő építési és telekalakítási eljárásokban 2025. augusztus 25.
A kihirdetett 284/2025. (VIII. 25.) Korm. rendelet több építésügyi és településrendezési szabályt módosít. A változások közvetlenül érintik a társasházak építési, átalakítási és használatbavételi ügyeit is. A módosítások a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjednek, így nemcsak az új beruházásokra, hanem a jelenleg zajló ügyekre is hatással lehetnek.

Új szabályok a társasházi energiaközösségeknek: egyszerűbb csatlakozás és átlátható elszámolás 2025. augusztus 22.
2025 augusztusától a villamosenergia-szabályozás kifejezetten nevesíti a társasházi energiaközösségeket. A változtatások célja, hogy a közös napelemes beruházások elszámolása egyértelmű legyen, a hálózati csatlakozási eljárás pedig gyorsabban és átláthatóbban működjön.

Mi kell ahhoz, hogy az adataink biztonságban legyenek? – Társasházkezelés és adatbiztonság 2025. augusztus 19.
A társasházak mindennapi működésében az adatkezelés kiemelt jelentőséggel bír. A közös képviselet során keletkező adatok - legyen szó tulajdonosokról, lakókról vagy beszállítókról - érzékeny információnak minősülhetnek, és védelmük szigorú jogi keretek között történik.

Jogtalanul használt közös helyiség: mit tehet a társasház? 2025. augusztus 13.
A társasházak mindennapi működésében gyakori problémát jelent, ha egy közös tulajdonú helyiséget - például pincét, tárolót vagy raktárt - valamelyik tulajdonostárs jogcím nélkül használja, és ezzel akadályozza annak közösségi hasznosítását. Különösen kellemetlen a helyzet, ha az adott helyiséget bérbe adnánk, de az illető felszólításra, vagy közgyűlési határozat ellenére sem hajlandó azt kiüríteni.

Kiemelt beruházássá válhatnak a 3%-os hitelprogramra épített lakóparkok 2025. augusztus 12.
A 2025. augusztus 11-én megjelent kormányrendelet értelmében a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő, 250 lakásnál nagyobb lakóparkok építése kiemelt beruházássá nyilvánítható, ami gyorsított engedélyezési eljárást biztosít számukra.

Kamerás megfigyelés jogszerűen 2025. augusztus 11.
A társasházi kamerarendszerek üzemeltetése kapcsán komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhat a szabályozás figyelmen kívül hagyása. Dr. Tóth Judit Lenke - adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a Smartfill Legal Kft. pénzmosás elleni eljárások szakértője - előadásában részletesen ismertette, mire kell figyelniük a közös képviselőknek és társasházkezelőknek a GDPR legújabb követelményei alapján.

Saját parkoló, mégsem használhatja? – Vitás társasházi tiltás elektromos autók ellen 2025. augusztus 8.
Egy társasház közgyűlése határozatban döntött az elektromos meghajtású gépjárművek mélygarázsból történő kizárásáról. Az eset jól mutatja, hogy a társasházi döntéshozatalban a közösségi érdekek és az egyéni tulajdonosi jogok között gyakran nehéz megtalálni az egyensúlyt, és a szabályozási környezet nehezen tart lépést a technológia fejlődésével.

Drágább lesz a tulajdoni lap és a változásfigyelés – fontos tudnivalók az új díjszabásról 2025. augusztus 6.
Szeptembertől lép hatályba az a kormányrendelet, amely több ponton módosítja az ingatlan-nyilvántartási eljárások és adatszolgáltatások díjait. A friss szabályozás nemcsak a tulajdoni lapok lekérésének költségeit emeli meg, hanem részletesen meghatározza a fizetés módját, a díjfizetésre kötelezettek körét és az ügyintézéshez szükséges adminisztratív lépéseket is.

Lakcím csak feltétellel? Változnak a betelepülés szabályai 2025. augusztus 1.
Közérthető keretek között szabályozza a kormány a helyi önazonosság védelmét szolgáló új eszközök alkalmazását. A 240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a lakcímbejelentéstől az adásvételi szerződések hirdetményes közléséig számos újdonságot tartalmaz.

Alapítvány lakásszövetkezeti keretek között – Új lehetőségek a közösségépítésre 2025. július 30.
Bár a lakásszövetkezetek elsődleges feladata az épületek fenntartása és a tagok érdekeinek képviselete, egyre több közösség keres olyan megoldásokat, amelyek túlmutatnak a napi üzemeltetésen. A lakásszövetkezet által létrehozott alapítvány új dimenziókat nyithat meg a közösségi célok megvalósításában, legyen szó felújításokról, szociális támogatásról vagy kulturális rendezvényekről.

Automatikus döntéshozatal, digitális bejegyzés - Mi tudható az új elektronikus nyilvántartási törvényről? 2025. július 29.
Felvételsorozat hatodik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Dr. Németh József partner ügyvéd - Visegrad + Legal, Illés&Németh Ügyvédi Társulás

Az ingatlan-nyilvántartás változásai az ingatlan-adásvétel tükrében – gyakorlati tapasztalatok 2025. július 28.
2025 januárjában új időszámítás kezdődött az ingatlan-nyilvántartásban: hatályba lépett a 2021. évi C. törvény, amely jelentős reformokat vezetett be az ingatlan-adásvétel és az ehhez kapcsolódó földhivatali eljárások területén. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesületének elnöke előadásában a legfontosabb gyakorlati tapasztalatokat osztotta meg a közönséggel - különös tekintettel a társasházakat érintő következményekre.

Mi lesz a hibás lízingszerződésekkel? – Fordulatot hozhat a kúriai döntés az ingatlanos ügyekben 2025. július 23.
A devizaalapú lakáslízingekkel kapcsolatos perek gyakran évekre elhúzódnak, és nem ritka, hogy az ingatlanpiac szereplői hosszú ideig nem tudják, milyen jogkövetkezménnyel számolhatnak. A Kúria 2025 júliusában közzétett jogegységi határozata most ebben a kérdésben próbált rendet tenni - az Európai Unió Bírósága által idén tavasszal meghozott C-630/23. számú ítélet alapján. A döntés új keretbe helyezi a devizaalapú lízingszerződések érvénytelenségének következményeit, de a Kúrián belül sem maradt vita nélkül.

50 millió forint, fix 3% kamat – társadalmi egyeztetésen az Otthon Start 2025. július 22.
A Miniszterelnökség társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Otthon Start hitelprogram jogszabálytervezetét, amely a lakáspolitika új irányait vetíti elő. Az első lakástulajdon megszerzését támogató konstrukció javaslata július 29-ig véleményezhető.

Egyszerűbb lett a napelemtelepítés és az online közgyűlés 2025. július 19.
2025. július 20-án hatályba lép a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása, amely két fontos újítást vezet be a társasházi közösségek számára. A jövőben egyszerűbbé válik a közös napelemes rendszerek telepítése, és hivatalosan is lehetőség nyílik a közgyűlésen való online részvételre.

Rendeltetésváltás a társasházban – A lakóközösség érdeke elsőbbséget élvezhet 2025. július 16.
Két párizsi ingatlantulajdonos pert indított a városvezetés ellen, miután nem kaptak engedélyt üzlethelyiségeik lakáscélú vagy turisztikai hasznosítására. Az ügy tanulságos lehet minden társasházi közösség számára, ahol felmerül a rendeltetésmódosítás kérdése.