THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
A közös képviselő elmulasztotta befizettetni a bérleti díjat - Kötelezhető-e kártérítésre?2012. február 6. |
|---|
| A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hirlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok részére ingyenes jogsegélyszolgálatot biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást. |
|
Kérdés Az épület földszintjén több olyan - a társasház tulajdonában lévő - „üzlethelyiség" található, melyet a közösség bérbeadással hasznosít. Ezt a tevékenységet is a közös képviselő végzi a vállalkozási szerződés keretében. Az ő feladata lenne - többek között - a bérleti díjak beszedése. A számvizsgáló bizottság ellenőrzéseinek köszönhetően derült rá fény, hogy egyes bérlők az esedékes bérleti díjak megfizetése nélkül távoznak, és ezeknek a kintlévőségeknek a behajtását a közös képviselő - a rendelkezésre álló adatok szerint - csak nagy késéssel, vagy egyáltalán nem szorgalmazta. Ez a társasháznak 2007-től 2011.12.31-ig 78 havi bérleti díj kiesést eredményezett! Legutóbb is az egyik bérlőt csak a számvizsgáló bizottság nyomására és felszólítására, kb. fél év elmúltával szólította fel. Ekkor telt be a pohár és a számvizsgáló bizottság bejelentette, hogy a vállalkozási szerződés vonatkozó részére való hivatkozással - „ 9. Ha a Megbízónak kára származik a Megbízott jelen szerződésben vállalt feladatainak végrehajtása során gondatlan, vagy hibás intézkedése, ill. intézkedésének elmaradása miatt, ennek elismert összegét Megbízott megtéríti 15 napon belül. "-kártérítési igénnyel fog élni. 1. A fentiek alapján jogosultak vagyunk-e a kártérítési igény benyújtására? A közös képviselő időközben - az események nyomására az év utolsó napján - rendes felmondással felbontotta a szerződést. 2. A felmondás a levél dátumától, vagy a levél átvételétől számít? Az új Társasházi törvény 28.§ (3) bekezdésében úgy fogalmaz, hogy „... a közgyűlés határozata alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében köteles az új közös képviselő (intéző bizottság) megválasztásáig, de legfeljebb a felmentéstől számított 90. nap leteltéig ügyvivőként ellátni a közösség ügyeinek intézését." 3. Esetünkben alkalmazható-e a fenti jogszabályi háttér? Tekintettel arra, hogy sajnos nincsenek jó tapasztalataink a külső vállalkozó képviselőkkel, intézőbizottság megalakítását tervezzük.4. Ilyen esetben kell-e az intézőbizottság tagjainak házkezelési jogosultsággal rendelkeznie, ill. milyen módon oldható meg a díjazásuk? Válasz 1. A megbízási szerződésben foglaltak szerint megnyílik a társasház joga a kártérítési igény benyújtására, de a társasháznak kell bizonyítania, hogy a kára kizárólag a közös képviselő jogellenes magatartása miatt, vagy mulasztása miatt keletkezett. (Pl. ha a bérlő felszámolás alá került, vagy fizetésképtelen volt, akkor nem biztos, hogy megáll a károkozás a közös képviselővel szemben, mert ezek nem az ő magatartásának a következménye.) 2. A felmondás a levél átvételétől számít. 3. Ezt a rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha nem választották meg az utódot - akár közös képviselőt, akár intéző bizottságot - és akkor legfeljebb 90 napig köteles ügyvivőként ellátni a közös képviselői feladatokat. (Nem lehet a társasházat olyan helyzetbe hagyni, hogy a számlákat ne fizessék ki és ne legyen senki, aki intézkedni tudjon veszélyhelyzet esetén!) 4. A tulajdonosoknak lehetőségük van intéző bizottságot választani, akik viszont kizárólag a társasház tulajdonosai közül választhatók. A díjazásuk megbízási szerződéssel történhet és a megbízási díj után az előírt járulékokat be kell fizetni. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A társasházi törvény hatályos módosításait a szakma túlnyomó része már ismeri: az alapító okirat közös tulajdont érintő változtatásaihoz immár kétharmados többség szükséges. A szabályozás azonban nem állt meg itt. A háttérben az ingatlan-nyilvántartási törvény is módosult, amely több ponton érinti a közös képviselők gyakorlati feladatait. Az alábbiakban a legfontosabb új rendelkezésekből válogatunk, közérthető magyarázatokkal. 
Az eINGATLAN 2025 webinar és konferencia nyitó előadását Lestyán Mária, építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke, a Rockwool Hungary Kft. szakmai kapcsolatokért felelős igazgatója tartotta. A lakás- és ingatlanpiac tűzvédelmi kihívásait tekintette át, különösen a bérbeadás és eladás során fennálló kötelezettségekre koncentrálva. 
A társasházunk közös képviseletét ellátó X Kft.-t a társasház helye szerint illetékes Jegyző - tulajdonostárs által indított törvényességi és felügyeleti eljárás eredményeként - ún. törvényességi felhívásban intézkedésekre szólította fel. A Kft. a felhívás kibocsátásának napján 30 napos határidővel felmondta a társasház közös képviseletét. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Bár a társasházi képviselők regisztrációjára megszabott május 1-jei határidőt végül meghosszabbították, ez nem jelenti azt, hogy a társasházi törvény új előírásai háttérbe szorultak volna. A regisztrációs kötelezettség minden társasházra vonatkozik, és a hatósági ügyintézés során már most is számos esetben elvárás a regisztrált státusz igazolása. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője konferencia-előadásában a közös képviselők nyilvántartásba vételének célját, jogi hátterét és gyakorlati lebonyolítását ismertette, kiemelve azokat a szempontokat, amelyek a határidő meghosszabbítása után is változatlanul érvényesek. 
Az energiahatékonysági beruházásokat ösztönző szabályok a társasházi lakástulajdonosoknak is kedvezhetnek. Mostantól kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá válik, hogy mennyi pénzbeli ellenszolgáltatás járhat egy-egy jól dokumentált, hitelesített lakásfelújítás után. Ráadásul a nagyvállalatoknak előírt energiamegtakarítás egy jelentős részét kötelező lesz lakóépületek felújítása révén elérni - ami tovább növelheti a lakossági érdekeltséget. 
A Pest Vármegyei Főügyészség kilenc ingatlanközvetítő céggel szemben indított közérdekű pert a fogyasztói jogokat sértő, tisztességtelen szerződési feltételek miatt. A perek tétje nem csupán az érintett vállalkozások gyakorlata, hanem a jövőben alkalmazható szerződésminták jogszerűsége is. 
Kevés olyan pénzügyi esemény volt a rendszerváltás utáni Magyarországon, amely akkora társadalmi feszültséget és hosszú távú következményeket okozott volna, mint a devizahitelek kérdése. A 2000-es évek elején és közepén a lakosság tömegesen fordult az akkor vonzónak tűnő svájci frank és euró alapú kölcsönök felé. 
2025. július 1-jétől életbe lép a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény. Az új szabályozás hátterében az a társadalmi és politikai szándék áll, hogy a települések - különösen a túlzott népszerűség miatt átalakuló üdülőövezetek - saját hatáskörben dönthessenek a fejlődés üteméről és irányáról, sőt akár arról is, ki költözhet be és ki nem. 
Több lépcsőházból álló társasház esetén jogszerű, ha a lépcsőházak külön gazdálkodnak, miközben a társasház szervezetileg és számvitelileg egységet alkot? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházi épületekben közös tulajdonban álló rendszerek - így a kémények - fenntartása gyakran okoz vitás helyzeteket, különösen akkor, ha azok állapota leromlik, de a használatuk csak néhány lakástulajdonos érdekeit szolgálja. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
2025. május 27-étől új hivatalos lista érvényes a „kivett" jogcímű és rendeltetésű ingatlanokra vonatkozóan. A Földhivatali Portálon elérhető táblázat részletesen tartalmazza, milyen megnevezések alkalmazhatók az ingatlan-nyilvántartásban. 
A törvény által elvárt regisztrációt, két évente újra és újra meg kell ismételni, még abban az esetben is, ha a közös képviselőt újra választják, azaz a személye nem változik? - az olvasói kérdésre szakértőnk válaszol. 
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtását szabályozó 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása a jogalkalmazás során felmerült kérdésekre reagál. A változások célja, hogy pontosabb eligazodást nyújtsanak a közös tulajdon használatának bejegyzésétől kezdve a társasházi alapító okirat módosításán át egészen a végrehajtási jogok bejegyzéséig. A módosítás egyúttal összhangot teremt a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szabályaival is. 
Az SZMSZ-ben általános szabályokon túl van arra lehetőség, hogy a házban lévő üzletek esetében (melyek nem a társasház tulajdonában vannak) meghatározásra kerüljön, hogy pl. alkoholt is forgalmazó üzlet nem nyitható? A lakások esetében lehetséges olyan szabályt hozni, hogy airbnb-hez a közgyűlés hozzájárulása szükséges? 
Már a Parlament előtt van az a jogszabálytervezet, amely új alapokra helyezheti a településkép és a közösségi érdekek védelmét. Az indítvány lehetőséget teremtene arra, hogy az önkormányzatok korlátozhassák bizonyos lakóingatlanok megszerzését, illetve felléphessenek a helyi karaktert veszélyeztető beruházásokkal szemben. 
A lakásszövetkezetben az Alapszabályon kívül csak Házirend, Tűzvédelmi Szabályzat és Kameraszabályzat van. Szükséges a működéshez ezeken kívül más szabályzatok megalkotása is? Olvasói kérdésre szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
