THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
A közös tulajdon és társasházi alapító okiratok bejegyzése – Változások az ingatlan-nyilvántartásban2025. június 23. |
|---|
 A Kormány 153/2025. (VI. 19.) rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló végrehajtási rendelet több pontját is módosítja. Az új szabályok célja az ingatlanforgalom biztonságának növelése és az egységes jogalkalmazás biztosítása. A változások közvetlenül érintik a közös tulajdon használatára vonatkozó jogok bejegyzését, a közgyűlési határozatok alapján módosított alapító okiratokat, valamint a közjegyzői eljárásokat is.
|
|
6 030 HUF
A1 típusú Intézményi figyelmeztető csomag 4 db - os tábla/matrica szett - több színben
 Érdekel → |
|
Pontosan meghatározott használati jog bejegyzése A közös tulajdon használatára vonatkozó jogot ezentúl nemcsak az egész ingatlanra lehet bejegyezni, hanem a természetben körülhatárolt vagy területnagyságban megjelölt részre is. Ez különösen hasznos lehet például akkor, ha a társasház egyes helyiségeinek kizárólagos használatát kívánják jogilag rendezni. A bejegyzési kérelmet társasház esetén elegendő, ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke nyújtja be, feltéve, hogy a társasház szervezeti formája ezt lehetővé teszi. Egyszerűsített alapító okirat-módosítás A közgyűlési határozatok alapján történő alapító okirat-módosítások is könnyebben beépíthetők lesznek a nyilvántartásba. A jövőben ugyanis lehetőség lesz arra, hogy az alapító okirat tartalmazza azokat a módosításokat, amelyeket a tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselő tulajdonostársak fogadtak el. Ez vonatkozik a közös tulajdon értékesítésére, valamint az olyan építkezések miatti változtatásokra is, amelyek újabb ingatlanrész bejegyzését vagy a meglévő tulajdoni viszonyok módosítását teszik szükségessé. Új szabályok a közjegyzői meghatalmazásra Újdonság, hogy ha a kérelem nem a hivatalos elektronikus űrlapon történik, a közjegyzőnek a képviseleti jogát írásban kell igazolnia. Ez történhet papíralapú vagy elektronikus felhatalmazással, de mindenképpen szükséges dokumentált megbízás a társasház részéről. Ez a szabály elsősorban a nem digitális ügyintézést választó társasházakat érinti. A lakásszövetkezeti használati jog kimarad Fontos változás, hogy a lakásszövetkezeti tagokat megillető állandó használati jog nem képezi részét az ingatlan-nyilvántartási adatszolgáltatásnak, amikor az illetékes hatóság adatokat továbbít a Nemzeti Földügyi Központ felé. Ez a módosítás kizárja az ilyen jogviszonyokat az automatizált adatkörből, így azok továbbra is sajátos szabályozás alatt maradnak. Technikai pontosítások a zálogjogokra vonatkozóan A rendelet több technikai pontosítást is tartalmaz, elsősorban a különböző zálogjogi formák megnevezésében és kezelésében. Ezek nem változtatják meg alapjaiban a társasházak működését, de a jogi képviselők és az ingatlan-nyilvántartási szakemberek számára fontosak lehetnek az egyértelműbb megfogalmazás miatt. Hatálybalépés és gyakorlati teendők A módosítások a kihirdetést követő tizedik napon, vagyis június 29-én lépnek hatályba. A közös képviselőknek és társasházkezelőknek érdemes áttekinteniük a folyamatban lévő ügyeket és szerződésmintákat, hogy a bejegyzési kérelmek megfeleljenek az új szabályozásnak. Forrás: A Kormány 153/2025. (VI. 19.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2025. évi 73. szám) https://magyarkozlony.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit. 
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert. 
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba. 
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 14-én ismét megszervezte pro bono napját, amelynek célja, hogy anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen a jogi segítség. A kezdeményezéshez idén is közel száz ügyvéd csatlakozott, akik a nap folyamán díjmentes tanácsadást nyújtottak a jelentkezőknek. 
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen. 
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár. 
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség? 
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza. 
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik. 
Megjelent egy kormányrendelet, amely új keretet ad a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló lakhatási programoknak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint civil szervezetek ingyenesen felajánlott ingatlanjai is bekapcsolódhatnak a településeken induló integrációs lakhatási konstrukcióba. Kedvezményes bérleti lehetőségek, szociális támogatás. 
Mekkora szavazati arány szükséges a célbefizetés elfogadásához? Mi minősül a rendes gazdálkodást meghaladó kiadásnak? 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
