THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
A közös tulajdon és társasházi alapító okiratok bejegyzése – Változások az ingatlan-nyilvántartásban2025. június 23. |
|---|
 A Kormány 153/2025. (VI. 19.) rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló végrehajtási rendelet több pontját is módosítja. Az új szabályok célja az ingatlanforgalom biztonságának növelése és az egységes jogalkalmazás biztosítása. A változások közvetlenül érintik a közös tulajdon használatára vonatkozó jogok bejegyzését, a közgyűlési határozatok alapján módosított alapító okiratokat, valamint a közjegyzői eljárásokat is.
|
|
25 184 HUF
Monitorállvány Fellowes® Office Suites Standard
 Érdekel → |
|
Pontosan meghatározott használati jog bejegyzése A közös tulajdon használatára vonatkozó jogot ezentúl nemcsak az egész ingatlanra lehet bejegyezni, hanem a természetben körülhatárolt vagy területnagyságban megjelölt részre is. Ez különösen hasznos lehet például akkor, ha a társasház egyes helyiségeinek kizárólagos használatát kívánják jogilag rendezni. A bejegyzési kérelmet társasház esetén elegendő, ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke nyújtja be, feltéve, hogy a társasház szervezeti formája ezt lehetővé teszi. Egyszerűsített alapító okirat-módosítás A közgyűlési határozatok alapján történő alapító okirat-módosítások is könnyebben beépíthetők lesznek a nyilvántartásba. A jövőben ugyanis lehetőség lesz arra, hogy az alapító okirat tartalmazza azokat a módosításokat, amelyeket a tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselő tulajdonostársak fogadtak el. Ez vonatkozik a közös tulajdon értékesítésére, valamint az olyan építkezések miatti változtatásokra is, amelyek újabb ingatlanrész bejegyzését vagy a meglévő tulajdoni viszonyok módosítását teszik szükségessé. Új szabályok a közjegyzői meghatalmazásra Újdonság, hogy ha a kérelem nem a hivatalos elektronikus űrlapon történik, a közjegyzőnek a képviseleti jogát írásban kell igazolnia. Ez történhet papíralapú vagy elektronikus felhatalmazással, de mindenképpen szükséges dokumentált megbízás a társasház részéről. Ez a szabály elsősorban a nem digitális ügyintézést választó társasházakat érinti. A lakásszövetkezeti használati jog kimarad Fontos változás, hogy a lakásszövetkezeti tagokat megillető állandó használati jog nem képezi részét az ingatlan-nyilvántartási adatszolgáltatásnak, amikor az illetékes hatóság adatokat továbbít a Nemzeti Földügyi Központ felé. Ez a módosítás kizárja az ilyen jogviszonyokat az automatizált adatkörből, így azok továbbra is sajátos szabályozás alatt maradnak. Technikai pontosítások a zálogjogokra vonatkozóan A rendelet több technikai pontosítást is tartalmaz, elsősorban a különböző zálogjogi formák megnevezésében és kezelésében. Ezek nem változtatják meg alapjaiban a társasházak működését, de a jogi képviselők és az ingatlan-nyilvántartási szakemberek számára fontosak lehetnek az egyértelműbb megfogalmazás miatt. Hatálybalépés és gyakorlati teendők A módosítások a kihirdetést követő tizedik napon, vagyis június 29-én lépnek hatályba. A közös képviselőknek és társasházkezelőknek érdemes áttekinteniük a folyamatban lévő ügyeket és szerződésmintákat, hogy a bejegyzési kérelmek megfeleljenek az új szabályozásnak. Forrás: A Kormány 153/2025. (VI. 19.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2025. évi 73. szám) https://magyarkozlony.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is. 
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
