THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
A Kúria jogszerűnek mondta ki Terézváros Airbnb-tilalmát2025. november 18. |
|---|
 A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert.
|
|
17 690 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
A Kúria Önkormányzati Tanácsa meghozta Köf.5.023/2025/4. számú határozatát, melynek tárgya Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat 26/2024. (X. 31.) önkormányzati rendeletének más jogszabályba ütközésének vizsgálata volt. Az indítványozó, Budapest Főváros Kormányhivatala, azt kérte a Kúriától, hogy állapítsa meg az önkormányzati rendelet 2. §-ának törvényellenességét és mondja ki, hogy az nem léphet hatályba. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt elutasította, ezzel megerősítve a helyi szabályozás jogosságát. A „0" nap meghatározása és a vállalkozáshoz való jog korlátozása Az Önkormányzat rendeletét többek között a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) felhatalmazása alapján alkotta meg. A rendelet vitatott 2. §-a szerint a magánszálláshelyen és az egyéb szálláshelyen az egy naptári éven belül szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok száma „0". Az indítványozó álláspontja szerint ez a teljes tiltás ellentétes a Kertv. felhatalmazó rendelkezésével, valamint aránytalanul korlátozza az Alaptörvényben rögzített vállalkozás szabadságát. Az indítványozó hangsúlyozta, hogy a korlátozásnak a legenyhébb eszközök alkalmazásával kell végrehajthatónak lennie. Az Önkormányzat ezzel szemben azzal érvelt, hogy a rendelet a helyi lakosság növekvő konfliktusai és panaszai, a túlzott forgalom, a rongálás és a lakhatási válság kezelése miatt volt szükséges. Céljuk az volt, hogy az ingatlanok visszakerüljenek a lakáspiacra. Kifejtették, hogy a rendelet csak az egyéb és magánszálláshelyeket érinti, amelyek kedvezményes feltételekkel üzemelnek, és nem a szálláshely-szolgáltatás egészét. Mivel senkinek nincs alanyi joga egy meghatározott vállalkozási formában való működéshez, és a szálláshely-szolgáltatás (pl. szállodák, panziók, közösségi szálláshelyek) továbbra is elérhető Terézvárosban, a vállalkozóvá válás lehetősége nem szűnik meg. A Kúria álláspontja az alapjogokról és a jogalkotói hatáskörről A Kúria Önkormányzati Tanácsa a jogszabályokat az Alaptörvénnyel összhangban értelmezte. Megállapította, hogy az önkormányzati rendelet objektív korlátot tartalmaz, de mivel csak két szálláshelytípust érint (amelyek nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesültek), nem teszi lehetetlenné a szálláshely-szolgáltatóvá válást. A vállalkozáshoz való jog azt követeli meg, hogy az állam vagy az önkormányzat ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást, de nem garantálja egy adott vállalkozási jogi forma gyakorlását. A Kúria hangsúlyozta, hogy a már működő vállalkozások jogi környezete nem módosíthatatlan. A rendelet kihirdetése (2024. október 31.) és hatályba lépése (2026. január 1.) között eltelt 14 hónap elegendő felkészülési időt biztosít a vállalkozásoknak a jogi környezet változásához való alkalmazkodásra. A jogi környezet megváltozásának célja legitim: a helyi lakosok magán- és családi életének, otthonának tiszteletben tartása, amelyet az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése is véd. Összességében a Kúria úgy ítélte meg, hogy az Önkormányzat nem élt vissza jogalkotói hatalmával, és a helyi közügyek intézése céljából tett beavatkozása arányos. Az önkormányzati rendelet nem sérti sem a Kertv.-t, sem a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 9. §-ában rögzített rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Ez a döntés precedenst teremthet a helyi szabályozási jogkörök megerősítésében, amely nagyban befolyásolhatja a városi turizmus és lakáspiac jövőjét. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került. 
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Olvasónk két társasházi közgyűlésen is azt tapasztalta, hogy a közös képviselők nem terjesztik elő elfogadásra a számviteli törvény szerinti éves beszámolót. A mulasztásra olyan érveik voltak, miszerint a tulajdonosok „úgysem értik, felesleges", vagy a „közös képviselő által készített elszámolás amúgy is részletesebb". Olvasónk kérdésére jogi szakértőnk válaszol. 
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
