THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
A Kúria jogszerűnek mondta ki Terézváros Airbnb-tilalmát2025. november 18. |
|---|
 A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert.
|
|
42 100 HUF
Prémium minőségű NOTRAX Beltéri szennyfogó szőnyeg 90 x 150 cm
 Érdekel → |
|
A Kúria Önkormányzati Tanácsa meghozta Köf.5.023/2025/4. számú határozatát, melynek tárgya Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat 26/2024. (X. 31.) önkormányzati rendeletének más jogszabályba ütközésének vizsgálata volt. Az indítványozó, Budapest Főváros Kormányhivatala, azt kérte a Kúriától, hogy állapítsa meg az önkormányzati rendelet 2. §-ának törvényellenességét és mondja ki, hogy az nem léphet hatályba. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt elutasította, ezzel megerősítve a helyi szabályozás jogosságát. A „0" nap meghatározása és a vállalkozáshoz való jog korlátozása Az Önkormányzat rendeletét többek között a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) felhatalmazása alapján alkotta meg. A rendelet vitatott 2. §-a szerint a magánszálláshelyen és az egyéb szálláshelyen az egy naptári éven belül szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok száma „0". Az indítványozó álláspontja szerint ez a teljes tiltás ellentétes a Kertv. felhatalmazó rendelkezésével, valamint aránytalanul korlátozza az Alaptörvényben rögzített vállalkozás szabadságát. Az indítványozó hangsúlyozta, hogy a korlátozásnak a legenyhébb eszközök alkalmazásával kell végrehajthatónak lennie. Az Önkormányzat ezzel szemben azzal érvelt, hogy a rendelet a helyi lakosság növekvő konfliktusai és panaszai, a túlzott forgalom, a rongálás és a lakhatási válság kezelése miatt volt szükséges. Céljuk az volt, hogy az ingatlanok visszakerüljenek a lakáspiacra. Kifejtették, hogy a rendelet csak az egyéb és magánszálláshelyeket érinti, amelyek kedvezményes feltételekkel üzemelnek, és nem a szálláshely-szolgáltatás egészét. Mivel senkinek nincs alanyi joga egy meghatározott vállalkozási formában való működéshez, és a szálláshely-szolgáltatás (pl. szállodák, panziók, közösségi szálláshelyek) továbbra is elérhető Terézvárosban, a vállalkozóvá válás lehetősége nem szűnik meg. A Kúria álláspontja az alapjogokról és a jogalkotói hatáskörről A Kúria Önkormányzati Tanácsa a jogszabályokat az Alaptörvénnyel összhangban értelmezte. Megállapította, hogy az önkormányzati rendelet objektív korlátot tartalmaz, de mivel csak két szálláshelytípust érint (amelyek nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesültek), nem teszi lehetetlenné a szálláshely-szolgáltatóvá válást. A vállalkozáshoz való jog azt követeli meg, hogy az állam vagy az önkormányzat ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást, de nem garantálja egy adott vállalkozási jogi forma gyakorlását. A Kúria hangsúlyozta, hogy a már működő vállalkozások jogi környezete nem módosíthatatlan. A rendelet kihirdetése (2024. október 31.) és hatályba lépése (2026. január 1.) között eltelt 14 hónap elegendő felkészülési időt biztosít a vállalkozásoknak a jogi környezet változásához való alkalmazkodásra. A jogi környezet megváltozásának célja legitim: a helyi lakosok magán- és családi életének, otthonának tiszteletben tartása, amelyet az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése is véd. Összességében a Kúria úgy ítélte meg, hogy az Önkormányzat nem élt vissza jogalkotói hatalmával, és a helyi közügyek intézése céljából tett beavatkozása arányos. Az önkormányzati rendelet nem sérti sem a Kertv.-t, sem a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 9. §-ában rögzített rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Ez a döntés precedenst teremthet a helyi szabályozási jogkörök megerősítésében, amely nagyban befolyásolhatja a városi turizmus és lakáspiac jövőjét. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A társasházaknak komoly felkészülést jelent a távolról leolvasható költségmegosztók kötelező bevezetése a 2027-es határidőig. Olvasó kérdésekre válaszolva bemutatjuk a jogi felelősségi köröket. 
Évek óta nincs elfogadott beszámoló, a közös költséget több hónapra visszamenőleges hatállyal emelték meg - sok társasházban ismerősek lehetnek az ehhez hasonló, komoly vitákat szülő helyzetek. Mit tehet a tulajdonos, ha a vezetőség szabálytalan pénzügyi kimutatásokkal és jogszerűtlennek tűnő döntésekkel próbálja rendezni a ház ügyeit? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasház közgyűlése tiltó határozatot hozott egy veszélyt jelentő gázszivárgás bejelentésével szemben. Mit tehet a közös képviselő? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Ha egy tulajdonos saját, egyéni lakásbiztosítást köt, akkor mentesülhet a ház közös biztosítási díjának fizetése alól? Bár logikusnak tűnhet, hogy ne fizessünk kétszer ugyanazért, a társasházi törvények és a közös tulajdon védelme miatt a helyzet jogilag és gyakorlatilag is összetettebb. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A közös képviselő váltása ritkán zajlik zökkenőmentesen, az egyik legnagyobb feszültségforrást pedig a társasház adatai jelentik. Ki használhatja a nyilvántartást, mi történik a személyes adatokkal, és meddig mehet el a lakóközösség, ha nyilvánosan akarja rendezni a vitát? Az olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon. 
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik. 
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség. 
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni. 
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került. 
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Olvasónk két társasházi közgyűlésen is azt tapasztalta, hogy a közös képviselők nem terjesztik elő elfogadásra a számviteli törvény szerinti éves beszámolót. A mulasztásra olyan érveik voltak, miszerint a tulajdonosok „úgysem értik, felesleges", vagy a „közös képviselő által készített elszámolás amúgy is részletesebb". Olvasónk kérdésére jogi szakértőnk válaszol. 
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
