THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
A Kúria megsemmisítette Üllő változtatási tilalmát2025. december 8. |
|---|
 A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet.
|
|
202 468 HUF
THSHOME - 150x200 cm - beltéri logós szennyfogó egyedi HD nyomtatású szennyfogó -
 Érdekel → |
|
A jogvita hátterében az Üllői Lövész Központ megvalósításáról szóló kormányrendelet áll. A Kormány a 671/2023. (XII. 29.) Korm. rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette az Üllő külterületén, konkrét helyrajzi számokon megvalósuló lőtérprojekthez kapcsolódó hatósági ügyeket. Ez a minősítés azt jelenti, hogy a beruházásra külön, gyorsítást és egyszerűsítést célzó eljárási és építési szabályok vonatkoznak, és a központi jogszabály településrendezési szempontból is keretet ad a megvalósításnak. A kormányrendelet kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az érintett telkek beépítésénél a kormányrendelet speciális szabályai az irányadók, és ha egy önkormányzati rendelet - vagy akár az általános országos építési előírás - ezzel ellentétes, akkor az nem alkalmazható. Üllő nem kíván lőtérberuházást a város határain belül Az önkormányzat a kormánydöntés után politikai és településpolitikai szinten is egyértelművé tette, hogy nem kíván lőtérberuházást a város határain belül. A képviselő-testület 2024 januárjában határozatot hozott arról, hogy Üllő közigazgatási területén ne legyen lőtér, majd a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosításának előkészítésével párhuzamosan kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a beruházással érintett ingatlanokat. Ezzel együtt megnyitotta az utat egy változtatási tilalom elrendelése előtt, amelynek célját a viták során maguk a helyi döntéshozók is abban jelölték meg, hogy így tudják megakadályozni a lőtér létesítését. A következő lépés az volt, hogy az önkormányzat 8/2024. (II. 26.) rendeletével három évre szóló változtatási tilalmat rendelt el egy nagyobb, összefüggő külterületi tömbre, amelynek része volt a kiemelt beruházással érintett négy helyrajzi szám is. A változtatási tilalom lényege egyszerűen fogalmazva az, hogy az érintett területen az új beépítés, átalakítás, fejlesztés csak az önkormányzat által később elfogadott új szabályok szerint valósulhat meg, addig pedig lényegében „befagyasztja" a településrendezési állapotot. Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény valóban felhatalmazza a települési önkormányzatokat ilyen tilalom elrendelésére, de ez csak addig érvényes, amíg nem ütközik magasabb szintű, kifejezetten ugyanarra a területre vonatkozó központi szabályozással. Az önkormányzat a kormányrendelet alkotmányosságát kérdőjelezte meg A Pest Vármegyei Kormányhivatal törvényességi felhívásban jelezte, hogy álláspontja szerint a változtatási tilalom összeegyeztethetetlen a kiemelt beruházásról szóló kormányrendelettel. Az önkormányzat a felhívással nem értett egyet, és védiratában már nem is elsősorban a saját rendelete törvényessége mellett érvelt, hanem a kormányrendelet alkotmányosságát kérdőjelezte meg. Arra hivatkozott, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás eszközei nem használhatók tartós településrendezési és honvédelmi célokra, hogy a beruházás szerinte indokolatlan környezetterheléssel járna, és hogy sérül az önkormányzati autonómia, a környezethez való jog, valamint a nyilvánosság részvételi jogai. Az önkormányzat kifejezetten kérte, hogy a Kúria kezdeményezzen alkotmánybírósági normakontrollt a kormányrendelettel szemben. A Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.027/2025/4. számú határozatában ezzel szemben abból indult ki, hogy az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése egyértelmű: az önkormányzat nem alkothat olyan rendeletet, amely ellentmond egy magasabb szintű jogszabálynak. A döntés hangsúlyozza a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 9. §-át is, amely szerint az önkormányzati jogokat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés és a rendeltetésszerű joggyakorlás elve szerint kell gyakorolni. A Kúria szerint Üllő esetében ez az elv sérült: a változtatási tilalom nem a település hosszú távú, általános rendezési érdekeit szolgálta, hanem kifejezetten a kiemelt beruházás akadályozását célozta. Az önkormányzat kérésére a Kúria elvileg kezdeményezhette volna az Alkotmánybíróság eljárását is, de ezt nem tartotta indokoltnak. Indokai között szerepel, hogy feladata elsődlegesen az önkormányzati rendeletek más jogszabályokkal való összhangjának vizsgálata, nem pedig a kormányrendeletek alkotmányosságának általános felülvizsgálata. A testület azt is leszögezte, hogy ha kezdeményez is normakontrollt, azt a saját jogi meggyőződése alapján teszi, nem pusztán egy önkormányzati védirat „továbbküldéseként". Ebben az ügyben azonban a Kúria úgy ítélte meg, hogy a jogvita megítéléséhez elegendő a jogforrási hierarchiára, az önkormányzati jog gyakorlásának kereteire és a jóhiszeműség követelményére támaszkodnia. A döntés gyakorlati következménye, hogy a változtatási tilalmat elrendelő önkormányzati rendeletet a Kúria a kezdő hatálynapjára visszamenőleg semmisítette meg. Ez nemcsak a kiemelt beruházással érintett négy ingatlanra vonatkozik, hanem a teljes telektömbre, mivel a településtervezési szabályok szerint egy területre egységes helyi építési szabályzat és egységes tilalom alkalmazható. Ezzel a lőtérberuházás előtt a változtatási tilalom mint akadály formálisan elhárult. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan? 
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft. 
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
