A jogvita hátterében az Üllői Lövész Központ megvalósításáról szóló kormányrendelet áll. A Kormány a 671/2023. (XII. 29.) Korm. rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette az Üllő külterületén, konkrét helyrajzi számokon megvalósuló lőtérprojekthez kapcsolódó hatósági ügyeket. Ez a minősítés azt jelenti, hogy a beruházásra külön, gyorsítást és egyszerűsítést célzó eljárási és építési szabályok vonatkoznak, és a központi jogszabály településrendezési szempontból is keretet ad a megvalósításnak. A kormányrendelet kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az érintett telkek beépítésénél a kormányrendelet speciális szabályai az irányadók, és ha egy önkormányzati rendelet - vagy akár az általános országos építési előírás - ezzel ellentétes, akkor az nem alkalmazható.
Üllő nem kíván lőtérberuházást a város határain belül
Az önkormányzat a kormánydöntés után politikai és településpolitikai szinten is egyértelművé tette, hogy nem kíván lőtérberuházást a város határain belül. A képviselő-testület 2024 januárjában határozatot hozott arról, hogy Üllő közigazgatási területén ne legyen lőtér, majd a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosításának előkészítésével párhuzamosan kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a beruházással érintett ingatlanokat. Ezzel együtt megnyitotta az utat egy változtatási tilalom elrendelése előtt, amelynek célját a viták során maguk a helyi döntéshozók is abban jelölték meg, hogy így tudják megakadályozni a lőtér létesítését.
A következő lépés az volt, hogy az önkormányzat 8/2024. (II. 26.) rendeletével három évre szóló változtatási tilalmat rendelt el egy nagyobb, összefüggő külterületi tömbre, amelynek része volt a kiemelt beruházással érintett négy helyrajzi szám is. A változtatási tilalom lényege egyszerűen fogalmazva az, hogy az érintett területen az új beépítés, átalakítás, fejlesztés csak az önkormányzat által később elfogadott új szabályok szerint valósulhat meg, addig pedig lényegében „befagyasztja" a településrendezési állapotot. Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény valóban felhatalmazza a települési önkormányzatokat ilyen tilalom elrendelésére, de ez csak addig érvényes, amíg nem ütközik magasabb szintű, kifejezetten ugyanarra a területre vonatkozó központi szabályozással.
Az önkormányzat a kormányrendelet alkotmányosságát kérdőjelezte meg
A Pest Vármegyei Kormányhivatal törvényességi felhívásban jelezte, hogy álláspontja szerint a változtatási tilalom összeegyeztethetetlen a kiemelt beruházásról szóló kormányrendelettel. Az önkormányzat a felhívással nem értett egyet, és védiratában már nem is elsősorban a saját rendelete törvényessége mellett érvelt, hanem a kormányrendelet alkotmányosságát kérdőjelezte meg. Arra hivatkozott, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás eszközei nem használhatók tartós településrendezési és honvédelmi célokra, hogy a beruházás szerinte indokolatlan környezetterheléssel járna, és hogy sérül az önkormányzati autonómia, a környezethez való jog, valamint a nyilvánosság részvételi jogai. Az önkormányzat kifejezetten kérte, hogy a Kúria kezdeményezzen alkotmánybírósági normakontrollt a kormányrendelettel szemben.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.027/2025/4. számú határozatában ezzel szemben abból indult ki, hogy az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése egyértelmű: az önkormányzat nem alkothat olyan rendeletet, amely ellentmond egy magasabb szintű jogszabálynak. A döntés hangsúlyozza a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 9. §-át is, amely szerint az önkormányzati jogokat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés és a rendeltetésszerű joggyakorlás elve szerint kell gyakorolni.
A Kúria szerint Üllő esetében ez az elv sérült: a változtatási tilalom nem a település hosszú távú, általános rendezési érdekeit szolgálta, hanem kifejezetten a kiemelt beruházás akadályozását célozta.
Az önkormányzat kérésére a Kúria elvileg kezdeményezhette volna az Alkotmánybíróság eljárását is, de ezt nem tartotta indokoltnak. Indokai között szerepel, hogy feladata elsődlegesen az önkormányzati rendeletek más jogszabályokkal való összhangjának vizsgálata, nem pedig a kormányrendeletek alkotmányosságának általános felülvizsgálata. A testület azt is leszögezte, hogy ha kezdeményez is normakontrollt, azt a saját jogi meggyőződése alapján teszi, nem pusztán egy önkormányzati védirat „továbbküldéseként". Ebben az ügyben azonban a Kúria úgy ítélte meg, hogy a jogvita megítéléséhez elegendő a jogforrási hierarchiára, az önkormányzati jog gyakorlásának kereteire és a jóhiszeműség követelményére támaszkodnia.
A döntés gyakorlati következménye, hogy a változtatási tilalmat elrendelő önkormányzati rendeletet a Kúria a kezdő hatálynapjára visszamenőleg semmisítette meg. Ez nemcsak a kiemelt beruházással érintett négy ingatlanra vonatkozik, hanem a teljes telektömbre, mivel a településtervezési szabályok szerint egy területre egységes helyi építési szabályzat és egységes tilalom alkalmazható. Ezzel a lőtérberuházás előtt a változtatási tilalom mint akadály formálisan elhárult.
