THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
A Kúria tisztázta az alapító okirat és a működési szabályzat viszonyát2026. július 20. |
|---|
 A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül.
|
|
7 690 HUF
Társasházi Postaláda több színben
 Érdekel → |
|
A legfőbb bírói fórum egyértelműen a hatáskörök tiszta elválasztása mellett foglalt állást, ami jelentősen megkönnyíti a társasházak életét, és gátat szab a mindennapi működést megbénító vitáknak. A Kúria döntésének első fontos pillére a 2003-as társasházi törvény hatálybalépése után alapított házakra vonatkozik. A határozat kimondja, hogy az újabb társasházak alapító okirata - a közösség közös nevén túl - főszabály szerint a tulajdonjogi helyzetet és az ahhoz kapcsolódó ingatlan-nyilvántartási adatokat, jogokat és tényeket rögzítheti, kiegészülve a törvény által kifejezetten megengedett speciális rendelkezésekkel (például elővásárlási joggal). Az alapító okiratba nem lehet belefoglalni olyan működési vagy költségviselési szabályokat, amelyek szabályozása a törvény szerint kifejezetten a közgyűlés, illetve az SZMSZ hatáskörébe tartozik. Ez a szigorú elhatárolás garantálja, hogy a tulajdonjogi kérdések és a mindennapi életviteli szabályok ne mosódjanak össze. A komolyabb gyakorlati problémát eddig a régebbi, 2004 előtt bejegyzett társasházak jelentették, amelyek alapító okirata a korábbi jogszabályok miatt szinte minden működési részletre kiterjedt. A Kúria most tisztázta, hogy ha egy ilyen régi alapító okirat olyan rendelkezést tartalmaz, amely egyenesen ütközik a jelenlegi társasházi törvény valamely kötelező előírásával, az a szabály automatikusan, a törvény erejénél fogva érvényét vesztette. Ilyenkor a jogszabály szövege lép a helyébe, az alapító okiratot pedig a legelső egyéb okból történő módosítás alkalmával egyszerűen ki kell javítani. A határozat leginkább várt és legpraktikusabb része a párhuzamos szabályozások feloldásáról szól, ami a leggyakrabban a közös költség felosztása körül okozott konfliktust. Korábban a bírói gyakorlatban élt egy olyan felfogás, hogy ha a közös költség fizetésének módját a régi alapító okirat rögzítette, akkor azt csak a tulajdonosok százszázalékos, egyhangú hozzájárulásával lehetett megváltoztatni, és a lakók többsége által megszavazott SZMSZ nem írhatta felül. A Kúria most felülbírálta ezt a korábbi gyakorlatot, és kimondta, hogy az alapító okirat és az SZMSZ között nincs alá-fölé rendeltségi viszony. Ha egy régi alapító okirat olyan működési kérdést rendez, ami ma már az SZMSZ-re vagy a közgyűlésre tartozik, ez a régi szabály csupán addig marad érvényben - mint egyfajta biztonsági háló -, amíg a lakóközösség meg nem hozza a saját döntését. Amint a társasház közgyűlése az összes tulajdoni hányad szerinti egyszerű szavazattöbbséggel (vagyis a teljes ház tulajdonosainak több mint 50%-os támogatásával) elfogad egy új SZMSZ-t vagy módosítja a meglévőt - például a tulajdoni hányad alapú közös költséget átváltja négyzetméter alapúra -, a régi alapító okirat erre vonatkozó passzusa azonnal hatályát veszti, és helyébe az új szabályzat lép. Nem szükséges tehát a teljes tulajdonosi kör százszázalékos, egyhangú beleegyezése a mindennapi életet érintő gazdasági vagy működési változtatásokhoz. Ezzel a döntéssel a Kúria megerősítette a demokratikus, többségi elvű döntéshozatalt, így a társasházak rugalmasan, a többség érdekeinek megfelelően tudnak alkalmazkodni a jelen kor kihívásaihoz. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Kormány 2026. szeptember 1-jén nyújtotta be az Országgyűlésnek a T/572. számú törvényjavaslatot, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) átfogó korrekciójára tesz javaslatot. A módosítás célja az Európai Unió Bíróságának ítéletéből fakadó kötelezettségek teljesítése, a kiemelt beruházások környezeti kontrolljának megerősítése, az állami lakásépítési stratégiák összehangolása, valamint az ágazati szereplőket terhelő adminisztratív kötelezettségek csökkentése. 
Le kell cserélni a még érvényes hitelességi idejű, de hagyományos (nem távleolvasható) melegvízmérőket kötelezően a határidő előtt, és pontosan melyik jogszabály vonatkozik az egyedi kazán nélküli, tisztán távhős épületekre? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium által előterjesztett jogszabálytervezet alapvető célja, hogy megteremtse az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó energetikai reformok és mérföldkövek jogi feltételeit. A rendelet több miniszteri rendelet módosításán keresztül koordinálja a magyar villamosenergia-rendszer modernizációját, a lakossági és mikrovállalkozási piaci rugalmasság növelését, valamint a megújuló energiaforrások, kiemelten a szélenergia hálózati integrációját és társadalmi elfogadottságát. 
A társasházi közös költség tartozások behajtása gyakran okoz fejtörést a közös képviselőknek, különösen akkor, ha a tulajdonos együttműködéstől elzárkózó, vitatkozó vagy elérhetetlen. Az olvasói kérdésre adott szakértői válasz tisztázza a fizetési meghagyásos eljárás és a jelzálogjog bejegyzésének menetét. 
Az utóbbi években az agglomerációs településeken és a nagyvárosok kertvárosi részein elterjedt az a gyakorlat, amely során a beruházók meglévő családi házakat vagy telkeket vásárolnak meg, majd azokat a helyi építési szabályzatot kijátszva több önálló lakrésszé alakítják át és értékesítik. A helyzet jogilag egyes esetekben megoldhatatlan maradhat, és az ingatlan végleg forgalomképtelenné válhat. 
Régi nagypolgári lakásokból kialakított miniapartmanok, vitatott közműbekötések és túlterhelt társasházi infrastruktúra - országszerte egyre több konfliktust okoznak a szabálytalan lakásfelosztások. A hatóságok és az önkormányzatok egyre szigorúbban lépnek fel a jogsértő átalakításokkal szemben, de hogyan kezelhetik a problémát társasházak és a közös képviselők a mindennapokban? A THT társasházi és ingatlan jogi szakértőjét Dr. Kiss Balázs Károlyt kérdeztük a probléma hátteréről és a megoldási lehetőségekről. 
Életveszélyes, amikor egy épület homlokzatáról burkolatdarab hullik le, különösen olyan helyeken, ahol közvetlenül a homlokzati sík előtt gyalogos közforgalom van. Ez a jelenség egyáltalán nem technológiafüggő, és nem is egy-egy településre vagy épülettípusra jellemző. Egy azonban minden esetben közös: a veszélyeztetés a tulajdonos vagy a tulajdonosi közösség karbantartási kötelezettségének elmulasztására vezethető vissza. 
Szigorúbb feltételekkel, negyedszintű és társasházi korlátokkal, valamint a lakóközösségek jogainak megerősítésével lép fel Józsefváros a rövid távú lakáskiadás terjedése ellen. A Képviselő-testület döntése alapján a szabályozás a kormányzati moratórium lejártát követően lép életbe. 
A társasházaknak komoly felkészülést jelent a távolról leolvasható költségmegosztók kötelező bevezetése a 2027-es határidőig. Olvasó kérdésekre válaszolva bemutatjuk a jogi felelősségi köröket. 
Évek óta nincs elfogadott beszámoló, a közös költséget több hónapra visszamenőleges hatállyal emelték meg - sok társasházban ismerősek lehetnek az ehhez hasonló, komoly vitákat szülő helyzetek. Mit tehet a tulajdonos, ha a vezetőség szabálytalan pénzügyi kimutatásokkal és jogszerűtlennek tűnő döntésekkel próbálja rendezni a ház ügyeit? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasház közgyűlése tiltó határozatot hozott egy veszélyt jelentő gázszivárgás bejelentésével szemben. Mit tehet a közös képviselő? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Ha egy tulajdonos saját, egyéni lakásbiztosítást köt, akkor mentesülhet a ház közös biztosítási díjának fizetése alól? Bár logikusnak tűnhet, hogy ne fizessünk kétszer ugyanazért, a társasházi törvények és a közös tulajdon védelme miatt a helyzet jogilag és gyakorlatilag is összetettebb. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A közös képviselő váltása ritkán zajlik zökkenőmentesen, az egyik legnagyobb feszültségforrást pedig a társasház adatai jelentik. Ki használhatja a nyilvántartást, mi történik a személyes adatokkal, és meddig mehet el a lakóközösség, ha nyilvánosan akarja rendezni a vitát? Az olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon. 
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik. 
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség. 
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni. 
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
