THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
A lakossági fűtés mérgezi leginkább a levegőt2026. január 9. |
|---|
 Magyarországon a téli szmog nem elsősorban a gyárak vagy az autók miatt alakul ki. A rossz energiahatékonyságú épületekben, elavult berendezésekkel, gyakran nedves fával vagy hulladékkal történő fűtés a szállópor-kibocsátás egyik fő okozója. A probléma kezelése ezért legalább annyira lakhatási és felújítási kérdés, mint környezetvédelmi.
|
|
8 148 HUF
Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
A levegőszennyezésről sokaknak a városi forgalom jut eszébe, miközben országos léptékben a legrosszabb levegőminőségi helyzet gyakran a falusias térségekben áll elő a hideg hónapokban. Ilyenkor a szállópor (PM10 és még inkább a finomabb PM2,5) dominál, és a mintázat egyértelműen a lakossági fűtés felé mutat: szilárd tüzelés, rossz állapotú készülékek, hőszigetelés nélküli vagy gyenge nyílászárókkal rendelkező épületek, illetve alacsony hatásfokú égés. A PM10 inkább a felsőbb légutakat irritálja, a PM2,5 viszont a véráramba is bekerülhet, növelve többek között a szív-érrendszeri és daganatos kockázatokat. Hazai adatok szerint a háztartások a PM10-kibocsátás körülbelül 60, a PM2,5-kibocsátás mintegy 80 százalékáért felelősek, ami jól mutatja, miért nem lehet a lakóépületek kérdését megkerülni. Egészségügyi következmények, energiaszegénység Magyarországon a légszennyezéshez köthető idő előtti halálozás becslések szerint évente több ezer embert érint; a hivatkozott hazai értékelések 8-12 ezer fős nagyságrendet említenek. A kockázatot súlyosbítja, hogy a PM2,5 éves átlagos koncentrációja a WHO ajánlásához képest magas, és a javulás érdemben életéveket „adna vissza" társadalmi szinten. Ingatlanpiaci és épületüzemeltetési nézőpontból a történet kulcsa az, hogy a szennyezés „belül" keletkezik, és sokszor épp azoknál a háztartásoknál, amelyeknek a legkevesebb mozgásterük van. A tűzifa a földgáz után a második leggyakoribb fűtési energiahordozó, a háztartások jelentős része használja, jellemzően rossz energiahatékonyságú, nagyobb alapterületű családi házakban. Amikor a fűtési költség a jövedelemhez képest túl nagy, megjelenik az energiaszegénység: az emberek vagy nem tudnak megfelelően fűteni, vagy úgy tudnak, hogy közben más alapvető kiadásokról mondanak le. Ilyen helyzetben a „tiszta" fűtés gyakran nem döntés kérdése, hanem lehetőség hiánya. Százezres lehet azoknak a háztartásoknak a száma, ahol a hulladékégetés is megjelenik A rossz gyakorlatoknak több, jól azonosítható, mégis nehezen kezelhető eleme van. A nedves fa tipikus példa: a frissen vásárolt tűzifa nedvességtartalma sokszor magas, miközben a tisztább égéshez a megfelelően kiszárított tüzelő lenne szükséges, ami tárolóhelyet, időt és sok esetben „két szezonra" elegendő készlet egyszeri finanszírozását igényelné. Ennél is súlyosabb, amikor a háztartási hulladék együtt ég el a fával vagy akár helyettesíti azt: ez nemcsak jogsértő, hanem a szállópor mellett különösen veszélyes vegyületeket is a levegőbe juttathat. Kutatások szerint nagyságrendileg százezres lehet azoknak a háztartásoknak a száma, ahol a hulladékégetés is megjelenik, ami egyben szociálpolitikai jelzés is: ott történik, ahol a legszűkebb a mozgástér. A leginkább érintett épületek felújítása sokaknak elérhetetlen A tartós megoldás nem merülhet ki kampányokban vagy alkalmi intézkedésekben. A levegőminőség érdemi javulása nagy tömegű energiahatékonysági beavatkozást igényel: szigetelést, nyílászárócserét, fűtéskorszerűsítést, és ahol műszakilag és gazdaságilag indokolt, technológiaváltást. Ez egyszerre közegészségügyi, lakásminőségi és rezsikockázati kérdés: a hatékonyabb épület kevesebb tüzelőt kér, így olcsóbb és tisztább üzemeltetést tesz lehetővé. A gond az, hogy a leginkább érintett épületek felújítása sokaknak elérhetetlen; ezért lenne szükség hosszú távú, kiszámítható, célzott programokra, amelyek nemcsak támogatást, hanem tervezhetőséget és végrehajtási kapacitást is adnak. A korszerű, jó állapotú ingatlanok esetében a szabályozott árjelzések és a kiszámítható támogatási rendszerek valóban képesek beruházási döntéseket indukálni, és hosszabb távon elmozdítani a tulajdonosokat a hatékonyabb, alacsony kibocsátású technológiák felé. Ezzel szemben a legrosszabb állapotú épületállományban nem energetikai, hanem lakhatási válságról beszélünk: ezeknél az ingatlanoknál a „felújítás" sokszor csak elméleti lehetőség, a gyakorlatban a lakásminőség és az egészséges környezet biztosítása csak lakáscsere, új bérlakás vagy célzott szociális lakhatási program révén érhető el. A kettő közötti átmeneti szegmensben pedig kulcsszerepe lehet a települési szintű, megújuló alapú közösségi fűtési rendszereknek, amelyek nemcsak a szállópor-kibocsátást csökkentik, hanem hosszú távon stabilabb és kiszámíthatóbb energiaellátást is nyújtanak az érintett térségekben. Forrás: masfelfok.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft. 
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházkezelők többsége ma még Excel-táblák, e-mailek és telefonok között próbál rendet tartani. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. ügyvezetője - a MITOE elnökségi tagja - ennek a káosznak kínál alternatívát a TSH Manager online feladatkezelő rendszerrel. Az előadás egy gyakorlati szemléletű bemutató volt arról, hogyan lehet egyetlen felületen átlátni az iroda és a terep teljes munkafolyamatát, társasházról társasházra haladva. 
Még csak március van, de már túl vagyunk hét társasházi konferencián, melyeken aktuálisabbnál aktuálisabb témák kerültek felszínre minden városban. Szerencsére, vagy nem szerencsére idén sem volt olyan város, ahol ne merült volna fel olyan - társasházi, pénzügyi, tűzvédelmi, jogi - kérdés, probléma, mely további utánajárást igényel a részünkről. Ígéretünknek eleget téve a következő hetekben a tht.hu online felületein ezeket a témákat feldolgozzuk, az érintett hivatalokat, szerveket felkeressük és addig nem eresztjük őket, amíg nem kapunk választ a társasházakat érintő égető kérdésekre. 
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
