Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

A maximumra emelték a távhő hatósági árát 2012. január 21.
Szinte minden városban a távhőszolgáltató a maximális mértékben, 4,2 százalékkal emelte a távhőszolgáltatás nettó árát 2012. január elsején - derül ki abból a körképből, amelyet az MTI helyi tudósítói készítettek.
8 148 HUF Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag) Érdekel →
A nemzeti fejlesztési miniszter december végén hozott rendelete szerint a távhőszolgáltatásban az áremelés nem lehet nagyobb, mint a 2011. március 31-én alkalmazott, általános forgalmi adót nem tartalmazó, tehát nettó díj 4,2 százaléka. Ez minősül a legmagasabb hatósági árnak - áll a rendeletben. A távhőszolgáltatás díját 2011. március 31-én befagyasztották. A döntően önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltatók - amelyek választ adtak az MTI kérdésére - többnyire veszteségekről számoltak be a múlt évről, illetve azt mondták, hogy várhatóan 2012-ben is így lesz. A távhőszolgáltatás díja az alapdíjból és a hődíjból áll, és ahol van, ott meg kell fizetni a melegvíz-szolgáltatás árát is. A 4,2 százalékos áremelés Dunaújvárosban például azt jelenti, hogy egy átlagos, 52 négyzetméteres lakás éves távfűtési költsége 161.796 forintról 168.591 forintra emelkedett. Németh Tünde, a helyi önkormányzat szóvivője az MTI-nek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a költségeket csökkentheti ha - megfelelő berendezés esetén - a fogyasztó a felhasználás arányában fizet. Székesfehérvárott 4-5 ezer forinttal növekszik egy átlagos távfűtéses lakás költsége a 4,2 százalékos emelés miatt. A 20 ezer lakást és 630 közületet ellátó, az önkormányzat tulajdonában lévő Széphő Zrt. vezérigazgatója, Fónad Csaba az MTI-nek szólt arról, hogy az áremelés miatt várhatóan kismértékben nő a díjhátralék nagysága a jelenlegi mintegy 300-400 millió forinthoz képest. A miskolci Mihő, amely szintén önkormányzati tulajdonú cég, 32 ezer lakást és ezer közületi felhasználót lát el. A társaság ügyvezető igazgatója, Nyíri László közlése szerint egy átlagosnak mondható 137 légköbméteres lakás költsége 208.677 forintról 217.441 forintra emelkedik. Nyíregyházán a 16 ezer lakást figyelembe véve 5.719 forinttal, 199.801 forintra emelkedik egy átlagos távfűtéses lakás költsége. Ez 2,9 százaléknak felel meg, mert a távhőszolgáltató csak a hődíjat tervezi emelni, az alapdíjat nem. Mátészalkán éves szinten nyolcezer forintos többletköltséggel számolhatnak a távfűtést igénybe vevők a 4,2 százalékos áremelés miatt. Mátészalkán például az önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltató az előzetes adatok szerint nullszaldós gazdálkodást ért el 2011-ben - tájékoztatott Dankó Attila, a Mátészalkai Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetője. Szeged az áremelés mértékét tekintve kivétel, ott 4,1 százalékos emeléssel számolhatnak azok, akikre a hatósági ár érvényes. A használati meleg víz víz- és a csatornadíját nem számolva itt az átlagos lakás távfűtési költsége évi nettó 169.920 forint helyett 176.880 forint lesz az idén. Az 51 százalékban önkormányzati, 49 százalékban magyar szakmai befektetők tulajdonában lévő Szegedi Hőszolgáltató Kft. - az igazgató, Básthy Gábor közlése szerint - a múlt évet veszteséggel zárta, és a jelenlegi feltételek mellett az ideit is azzal fogja. Szentes más szempontból kivétel, mert a városban a távhőszolgáltatáshoz mindössze 3 százalékban használnak fel földgázt, 97 százalékban geotermikus energiát. A városban az átlagos lakás távfűtése és a melegvíz-szolgáltatás 106 ezer forintba kerül az idén, mindössze négyezer forinttal több a tavalyinál. Sopronban még nem döntöttek az árváltozásról. Győrben éves szinten 7.248 forinttal emelkedik a távhőért fizetendő díj egy átlagos méretű lakás esetében, de hogy mennyire, azt nem közölték. Az előzetes adatok szerint - a saját tulajdonú erőműnek köszönhetően - a távhőszolgáltató nem volt veszteséges Győrben. Pécsett a távhő-szolgáltató a hatósági árat 4,2 százalékkal emelte meg január elsején, az e körön kívüli fogyasztóknak pedig 10,2 százalékkal emelkedett a szolgáltatás díja. Ebben a városban az átlagos, 52 négyzetméteres lakás fűtési költsége 5.675 forinttal bruttó 141 ezer forintra emelkedik. Szombathelyen az átlagos lakás távhőszolgáltatási díja összesen 149.407 forint lesz az idén, szemben a múlt évi 143.748 forinttal. A 75 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltató 2011-ben jelentős veszteséget volt kénytelen elkönyvelni - mondta Harrach Tibor, a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetője az MTI-nek. Debrecen az a város, ahol a hatósági áras fogyasztóknak nagyobb mértékben emelkedett az ár, mint azoknak, akiknek nem hatósági áras a szolgáltatás - közölte Hernyák Imre, a Debreceni Távhőszolgáltató Zrt. értékesítési igazgatója az MTI-vel. A hőszolgáltató - az üzleti szféra felé történt nyitás miatt - évek óta nyereséges, de a 2012-ben bevezetett, a bruttó eszközérték két százalékát jelentő korlát miatt a múlt évi 400 millió forint profit helyett csak 200 millió forinttal számolhat. Tatabányán 186.782 forintról 194.626 forintra emelkedik az átlagos lakások éves távfűtési költsége. A szolgáltató, a Komtávhő Zrt. 51 százalékban önkormányzati tulajdonban van, s az előzetes adatok szerint 2011-ben nem volt veszteséges. Kecskeméten egy átlagos méretű lakás esetében a 4,2 százalékos emelés havi 500-1000 forint költségnövekedést jelent. Az önkormányzat kisebbségi és az EDF Démász többségi tulajdonában lévő Termostar Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy mindössze 5-10 millió forint nyereséggel zárja 2011-et a társaság. Kazincbarcikán a múlt évi bruttó 185.943 forintról 193.744 forintra emelkedik egy átlagos távfűtéses lakás költsége. Budapesten az átlagos lakásméretet tekintve nettó 197.037 forintról nettó 205.312 forintra nőtt a távfűtés díja. Ez áfával együtt 215.558 forintot jelent, míg tavaly a bruttó 206.888 forint volt az összes költség. Szűcs Panni, a Budapesti Városüzemeltetési Központ, a BVK Holding Zrt. szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az emelés éves szinten 8.688 forint terhet jelent az átlagos fogyasztónak.

A maximumra emelték a távhő hatósági árát

2012. január 21.

Szinte minden városban a távhőszolgáltató a maximális mértékben, 4,2 százalékkal emelte a távhőszolgáltatás nettó árát 2012. január elsején - derül ki abból a körképből, amelyet az MTI helyi tudósítói készítettek.

8 148 HUF

Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)

Érdekel →

A nemzeti fejlesztési miniszter december végén hozott rendelete szerint a távhőszolgáltatásban az áremelés nem lehet nagyobb, mint a 2011. március 31-én alkalmazott, általános forgalmi adót nem tartalmazó, tehát nettó díj 4,2 százaléka. Ez minősül a legmagasabb hatósági árnak - áll a rendeletben. A távhőszolgáltatás díját 2011. március 31-én befagyasztották.

A döntően önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltatók - amelyek választ adtak az MTI kérdésére - többnyire veszteségekről számoltak be a múlt évről, illetve azt mondták, hogy várhatóan 2012-ben is így lesz.

A távhőszolgáltatás díja az alapdíjból és a hődíjból áll, és ahol van, ott meg kell fizetni a melegvíz-szolgáltatás árát is.

A 4,2 százalékos áremelés Dunaújvárosban például azt jelenti, hogy egy átlagos, 52 négyzetméteres lakás éves távfűtési költsége 161.796 forintról 168.591 forintra emelkedett. Németh Tünde, a helyi önkormányzat szóvivője az MTI-nek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a költségeket csökkentheti ha - megfelelő berendezés esetén - a fogyasztó a felhasználás arányában fizet.

Székesfehérvárott 4-5 ezer forinttal növekszik egy átlagos távfűtéses lakás költsége a 4,2 százalékos emelés miatt. A 20 ezer lakást és 630 közületet ellátó, az önkormányzat tulajdonában lévő Széphő Zrt. vezérigazgatója, Fónad Csaba az MTI-nek szólt arról, hogy az áremelés miatt várhatóan kismértékben nő a díjhátralék nagysága a jelenlegi mintegy 300-400 millió forinthoz képest.

A miskolci Mihő, amely szintén önkormányzati tulajdonú cég, 32 ezer lakást és ezer közületi felhasználót lát el. A társaság ügyvezető igazgatója, Nyíri László közlése szerint egy átlagosnak mondható 137 légköbméteres lakás költsége 208.677 forintról 217.441 forintra emelkedik.

Nyíregyházán a 16 ezer lakást figyelembe véve 5.719 forinttal, 199.801 forintra emelkedik egy átlagos távfűtéses lakás költsége. Ez 2,9 százaléknak felel meg, mert a távhőszolgáltató csak a hődíjat tervezi emelni, az alapdíjat nem.

Mátészalkán éves szinten nyolcezer forintos többletköltséggel számolhatnak a távfűtést igénybe vevők a 4,2 százalékos áremelés miatt. Mátészalkán például az önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltató az előzetes adatok szerint nullszaldós gazdálkodást ért el 2011-ben - tájékoztatott Dankó Attila, a Mátészalkai Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetője.

Szeged az áremelés mértékét tekintve kivétel, ott 4,1 százalékos emeléssel számolhatnak azok, akikre a hatósági ár érvényes. A használati meleg víz víz- és a csatornadíját nem számolva itt az átlagos lakás távfűtési költsége évi nettó 169.920 forint helyett 176.880 forint lesz az idén. Az 51 százalékban önkormányzati, 49 százalékban magyar szakmai befektetők tulajdonában lévő Szegedi Hőszolgáltató Kft. - az igazgató, Básthy Gábor közlése szerint - a múlt évet veszteséggel zárta, és a jelenlegi feltételek mellett az ideit is azzal fogja.

Szentes más szempontból kivétel, mert a városban a távhőszolgáltatáshoz mindössze 3 százalékban használnak fel földgázt, 97 százalékban geotermikus energiát. A városban az átlagos lakás távfűtése és a melegvíz-szolgáltatás 106 ezer forintba kerül az idén, mindössze négyezer forinttal több a tavalyinál.

Sopronban még nem döntöttek az árváltozásról.

Győrben éves szinten 7.248 forinttal emelkedik a távhőért fizetendő díj egy átlagos méretű lakás esetében, de hogy mennyire, azt nem közölték. Az előzetes adatok szerint - a saját tulajdonú erőműnek köszönhetően - a távhőszolgáltató nem volt veszteséges Győrben.

Pécsett a távhő-szolgáltató a hatósági árat 4,2 százalékkal emelte meg január elsején, az e körön kívüli fogyasztóknak pedig 10,2 százalékkal emelkedett a szolgáltatás díja. Ebben a városban az átlagos, 52 négyzetméteres lakás fűtési költsége 5.675 forinttal bruttó 141 ezer forintra emelkedik.

Szombathelyen az átlagos lakás távhőszolgáltatási díja összesen 149.407 forint lesz az idén, szemben a múlt évi 143.748 forinttal. A 75 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltató 2011-ben jelentős veszteséget volt kénytelen elkönyvelni - mondta Harrach Tibor, a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetője az MTI-nek.

Debrecen az a város, ahol a hatósági áras fogyasztóknak nagyobb mértékben emelkedett az ár, mint azoknak, akiknek nem hatósági áras a szolgáltatás - közölte Hernyák Imre, a Debreceni Távhőszolgáltató Zrt. értékesítési igazgatója az MTI-vel. A hőszolgáltató - az üzleti szféra felé történt nyitás miatt - évek óta nyereséges, de a 2012-ben bevezetett, a bruttó eszközérték két százalékát jelentő korlát miatt a múlt évi 400 millió forint profit helyett csak 200 millió forinttal számolhat.

Tatabányán 186.782 forintról 194.626 forintra emelkedik az átlagos lakások éves távfűtési költsége. A szolgáltató, a Komtávhő Zrt. 51 százalékban önkormányzati tulajdonban van, s az előzetes adatok szerint 2011-ben nem volt veszteséges.

Kecskeméten egy átlagos méretű lakás esetében a 4,2 százalékos emelés havi 500-1000 forint költségnövekedést jelent. Az önkormányzat kisebbségi és az EDF Démász többségi tulajdonában lévő Termostar Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy mindössze 5-10 millió forint nyereséggel zárja 2011-et a társaság.

Kazincbarcikán a múlt évi bruttó 185.943 forintról 193.744 forintra emelkedik egy átlagos távfűtéses lakás költsége.

Budapesten az átlagos lakásméretet tekintve nettó 197.037 forintról nettó 205.312 forintra nőtt a távfűtés díja. Ez áfával együtt 215.558 forintot jelent, míg tavaly a bruttó 206.888 forint volt az összes költség. Szűcs Panni, a Budapesti Városüzemeltetési Központ, a BVK Holding Zrt. szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az emelés éves szinten 8.688 forint terhet jelent az átlagos fogyasztónak.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

1 685 HUF

T1 típusú Társasházi csomag 4 db - os matrica szett

Érdekel →

További híreink

Közös képviselőt keres egy társasház Budapesten 2026. június 19.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.

Varsó a jövő városa 2026. június 19.
Kevés európai főváros változott olyan gyorsan az elmúlt három évtizedben, mint Varsó, sokan mégis úgy vélik, hogy a legnagyobb átalakulás még csak most áll előtte. A Future of Real Estate 2026 konferencián felszólaló iparági vezetők kifejtették, hogy a város a fejlődés új szakaszába lép, amelyet a technológia, a tehetség, az infrastrukturális beruházások és a nagyszabású, vegyes funkciójú negyedek fejlődése hajt. Bár a tervezéssel, a szabályozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, Varsó hosszú távú kilátásai elsöprően pozitívak.

Elindult az Önkéntes Vízadó program 2026. június 18.
A rendkívüli aszályos időszakok és a városi környezet okozta stressz egyre komolyabb kihívás elé állítják a fővárosi növényzetet. Budapest Főváros Önkormányzata, a FŐKERT, a 10 millió Fa Alapítvány, valamint a Beeco ökoapplikáció fejlesztői ezért idén is meghirdetik az Önkéntes Vízadó kampányt, amely lehetőséget biztosít a lakosságnak és a helyi közösségeknek, hogy aktív szerepet vállaljanak a környezetükben lévő, sérülékeny fák gondozásában és megóvásában.


Hátráltatja a bank a társasházi bankszámla megszüntetését? 2026. június 17.
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált.

Szigorúbb keretek közé szorítaná a kormány a villamos biztonsági felülvizsgálatokat 2026. június 16.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon.

Új tulajdonosok az eHÁZnál 2026. június 16.
Idén év elejétől új tulajdonosok csatlakoztak az eHÁZ csapatához, akik segítségével új dimenziókba emelkedhet a piacvezető hazai társasházi szoftver további fejlődése.


Átállás az okos vízmérőkre a társasházban 2026. június 15.
Az új energiahatékonysági szabályok miatt a társasházakban egyre sürgetőbbé válik a távleolvasós vízmérők bevezetése. Hogyan érdemes elindulni az eltérő hitelességi idők mellett, és pontosan mekkora szavazati arány kell a döntéshez? Két konkrét olvasói kérdés kapcsán mutatunk be néhány fontos jogi és gyakorlati kiindulópontot, amelyek segíthetnek elindítani a lakóközösséget a folyamatban.

Szeptember végéig kaptak haladékot az elakadt lakossági napelemes beruházások 2026. június 12.
Haladékot kaptak az RRF-6.2.1 lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat nyertesei és a kivitelezők. A Magyar Közlönyben megjelent 1193/2026. (VI. 11.) Korm. határozat értelmében a végső elszámolási határidőt 2026. június 15-ről 2026. szeptember 30-ra tolták ki.

Kiszivároghatnak a belső információk? – Az olcsó szoftverért az adatainkkal fizetünk 2026. június 12.
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Tervezési alaptérképekkel kapcsolatos tájékoztatás jelent meg a Földhivatal oldalán 2026. június 11.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Mérnöki Kamara közös iránymutatást adott ki a tervezési alaptérképek és a telekhatár-kitűzések szabályairól. A 2026. június 9-én megjelent hivatalos tájékoztató célja a korábbi bizonytalanságok tisztázása, a hatósági ellenőrzések szigorítása és a jogszabályok egységes alkalmazása.

Svéd és izlandi szervezettel bővült a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség 2026. június 10.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI). A brüsszeli székhelyű szervezet nemrégiben hivatalosan is köszöntötte legújabb tagjait, a svéd Bostadsrätterna és az izlandi Húseigendafélagið egyesületeket. Ezzel a lépéssel az UIPI jelentősen megerősítette a skandináv térségben való jelenlétét, és még hatékonyabban tudja képviselni a magáningatlan-tulajdonosok érdekeit egész Európában.

Kié a folyosó vége? 2026. június 10.
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Hogyan fognak a fiatalok lakást venni? 2026. június 9.
A lakhatási helyzet kezelése kiemelt helyet foglal el az európai döntéshozók napirendjén. A hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen a legújabb fejlemények nyomon követése és a valós társadalmi igények megismerése. Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) által indított kutatás, ami a fiatal európaiak ingatlanszerzési igényeit méri fel, és amelyhez kapcsolódó kérdőív magyar nyelven is elérhető.

Egyhangúlag megszavazta a parlament a devizahiteles perek és végrehajtások átmeneti felfüggesztését 2026. június 9.
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik.

Hogyan békíthető ki a rezsicsökkentés és az uniós klímavédelem? 2026. június 8.
Az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS2) és a hazai rezsicsökkentés elsőre tűz és víz. Egy friss szakpolitikai elemzés szerint azonban a látszólagos ellentét feloldható: okos szabályozással és az évi közel 500 milliárd forintnyi uniós forrás célzott felhasználásával Magyarország nemcsak teljesítheti a klímacélokat, de védelmet is nyújthat a sérülékeny háztartásoknak.

Stratégiai együttműködésre lép a MIOSZ és a MITOE 2026. június 5.
A Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége (MIOSZ) és a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy az ingatlanszektor különböző szereplőit - az ingatlantulajdonosokat, társasházkezelőket, ingatlankezelőket és ingatlanközvetítőket - közös szakmai és társadalmi érdekek mentén közelebb hozzák egymáshoz.

Rendkívül dinamikus áremelkedés és hitelpiaci élénkülés – megjelent az MNB Lakáspiaci jelentése 2026. június 4.
A hazai lakáspiac rendkívül intenzív évet zárt: 2025-ben a lakásár-növekedés országosan reálértelemben elérte a 19,0%-ot, ami az elmúlt negyedszázad legjelentősebb áremelkedési üteme. A Magyar Nemzeti Bank 2026. májusi Lakáspiaci jelentéséből kiderül, hogy a dinamikus drágulás mögött komoly feszültségek húzódnak, és a piac 2026 elejére a lassulás jeleit mutatja.

Kik finanszírozzák a lakáspiaci szárnyalást? – megjelent az MNB Pénzügyi stabilitási jelentése 2026. június 4.
A hazai lakáspiac tovább élénkült, a legfrissebb jegybanki adatok szerint a kedvezményes hitelkihelyezések előnyei jelentős részben egy jól körülhatárolható, magasabb jövedelmű adósi körhöz kerültek.

Elindul a bérlakás- és kollégiumfejlesztési program 2026. június 3.
Lezárult a helyreállítási terv tartalmi újratárgyalása az Európai Bizottsággal, amelynek köszönhetően nagyszabású lakhatási program veszi kezdetét. Az uniós forrás közvetlenül a bérlakáspiac és a kollégiumi hálózat bővítését célozza.

Az ingatlantulajdonosok szövetsége könnyítéseket követel az első ingatlanra 2026. június 3.
A Haus & Grund Német Ingatlantulajdonosok Szövetsége pénzügyi ösztönzőket javasol a szövetségi kormánynak, különösen a fiatal, első lakásvásárlók és a bérbeadók számára, hogy több embert bátorítson a saját otthon teremtésére.