Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

A napelemes rendszer telepítése a rendes gazdálkodás körébe tartozik-e?

2024. január 11.

Egy társasház a közös tulajdonú tetőre napelemes rendszer telepítését és üzemeltetését tervezi, a közös költség csökkentése céljából. Ez a beruházás jól láthatóan a társasházi törvény (Tht.) 56. § 3. pontja szerinti "rendes gazdálkodás körét meghaladó" kiadásokkal jár, így vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges (Tht. 38. § (3) bekezdés). A veszélyhelyzetre való hivatkozással megjelent 293/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint, viszont "a közös tulajdonban álló épületrészre napkollektor, napelemes rendszer telepítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti, legalább 75%-os többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet". Ám 2022. november 1-je óta ez az enyhítés megszűnt, az új szöveg: "A közös tulajdonban álló épületrészre - a társasházközösség közös költségének csökkentése érdekében telepítendő és üzemeltetendő - napkollektor, napelemes rendszer telepítését és üzemeltetését a közgyűlés, illetve a megismételt közgyűlés a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada több mint felének szavazatával megtilthatja." Jelenleg tehát, van egy tulajdoni hányad szerinti 100%-os előírás az elfogadásra és egy másik, akár egy tulajdonos által megvalósítható ~1%-os lehetőség a megtiltásra. Úgy látom, hogy ha egy közgyűlési határozati javaslat a tiltásra szól, és nem szavaz rá senki; vagy ha az elfogadásról szavazunk, akkor a Tht. szerinti egyhangú határozat szükséges. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Ez a cikk csak a THT előfizetők számára olvasható.

Fizessen elő mindössze havi 990 Ft-ért és aktiválja tagságát, melyhez teljes archívum hozzáférés, szakértői válaszadás, konferencia belépési lehetőség és kedvezményes szakkönyv is jár!

Ha egy évre előfizet, akkor megtakarít, ráadásul évi 9.900 Ft-ért előfizetéséhez egy 9.900 Ft értékű szakkönyvet kap ajándékba! Az előfizetéshez online szakcikkek elérése + 10 lapszám + 2 db díjmentes konferencia részvétel + THT szakértői válaszok + archívum hozzáférés is jár olvasóink számára.

További információk

Előfizetés megrendelése

Belépés előfizetőink számára

További híreink

Esettanulmány: A NAIH határozata egy társasházi kamerarendszer adatkezelési gyakorlatáról 2024. szeptember 9.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) határozatot hozott egy adatvédelmi ügyben, amelyben egy társasház kamerarendszerének adatkezelési gyakorlata került vizsgálat alá. Az eljárás során megállapítást nyert, hogy a Kérelmezett kamerákat helyezett el egy közös tulajdonban lévő ingatlanon, amelyek a közterületet és a közös tulajdonú udvart is megfigyelték. A NAIH határozata szerint a kamerás megfigyelés jogalapja nem volt megfelelő, és ezzel megsértették a GDPR 6. cikk (1) bekezdését, amely az adatkezelés jogszerűségét szabályozza.

Ki intézi és fizeti az utólagos vízszigetelést? 2024. szeptember 4.
Ha a 10 lakásos társasház összes lakása penészesedik alulról, (mert régi a ház, kb. 80-100 éves) kinek a kötelessége és a költsége ennek a megoldása, hogy az utólagos vízszigetelés el legyen végezve? Nekem mint tulajdonosnak? Vagy ezt a Társasháznak kell intéznie és fizetnie? Ha nem hajlandó a közös képviselő cég intézni, pedig az ő dolguk, mit tudok tenni ez ügyben, hogy mégis intézzék? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A tulajdonosok elutasítják a beszámolók elfogadását 2024. augusztus 28.
Átvettem egy társasházat idén, ahol az előző évi beszámolókat (már 2019 óta) nem fogadta el a társasház, mert az előző közös képviselő beszámolóját nem tartották elfogadhatónak. A tulajdonosok szerint egyes korábbi vállalkozói kifizetések nem voltak jogosak. A tulajdonosok egy része közölte velem a közgyűlésen, hogy 2024-es évet sem kívánják majd elfogadni jövőre, mivel a korábbi évek sincsenek elfogadva. Mit tehet ilyenkor a közös képviselő? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Hogy működhet törvényesen egy hat lakásos társasház? 2024. augusztus 21.
Mit lehet tenni abban az esetben, ha egy hat lakásos társasházban nem tartják be a törvényt, ellehetetlenítik a közös képviselő munkáját? Sajnos van egy hangadó tulajdonos, aki a két idősebb tulajdonost befolyásolja, így 50% +1 szavazati joggal rendelkeznek és gyakorlatilag semmit nem szavaznak meg, így a társasház nem tud működni. Társasház mikor működhet Ptk. szerint? Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy minden közös lesz még a lakások is? Mi a feltétel egy alapító okirattal rendelkező Társasház esetében? Mert ők ezt akarják elérni. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.


Teendők az SZMSZ módosítása után 2024. augusztus 14.
Társasházunkban az SZMSZ módosításával kapcsolatban írásbeli szavazás került kiírásra. A szabályszerű szavazás eredményeként a tulajdonosok 90%-a a módosítást támogató "igen" szavazatot adott le. A Tht. 15. §-a értelmében az SZMSZ módosítását az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni. A kérdésem az, hogy az illetékes földhivatal részére elegendő megküldeni a módosított SZMSZ közös képviselő, valamint ellenjegyző ügyvéd által aláírt példányát, valamint egy olyan, a közös képviselő (és egy tulajdonos) által aláírt jegyzőkönyv kivonatot, mely tartalmazza a tulajdonosok szavazati arányát, plusz a módosítás elfogadásáról szóló határozatot? Ezen utóbbi dokumentum esetében elegendő, ha azt csak a közös képviselő és egy tulajdonos írja alá? Az SZMSZ módosításának benyújtására elő van írva objektív/szubjektív határidő? (pl.: eredményes írásbeli szavazás esetén a szavazás eredményéről szóló határozat meghozatalát követő 8 napon belül...). A földhivatalhoz történő benyújtás ingatlannyilvántartási kérelemnek minősül, mely után eljárási díjat (6 600,- Ft) kell megfizetni? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Földhivatali megosztás hitelfelvétel miatt 2024. augusztus 7.
Megtakarítási szerződést kívánunk kötni jövőbeni felújítás finanszírozására, majd lejáratkor még külön kölcsönt is terveztük igényelni. A társasház okmányainak átvizsgálása során azt a tájékoztatást kaptuk, hogy megtakarítás lehetséges, de külön kölcsönt az alábbiak miatt nem tudják majd biztosítani. A társasház 1980-ban épült 28 lakással - ami két lépcsőházat foglal magában - ez alapján történt az alapító okirat megszerkesztése is. A társasház egy helyrajzi számon van és a lépcsőházházak külön házszámot kaptak. A két lépcsőház működése az évek során a házszám alapján különvált. így a 14-14 db lakás önállóan kért adószámot, nyitott pénzintézeti számlát, készít elszámolást, kötött közüzemi szerződést, biztosítást stb. A pénzintézet a felsoroltak ellenére változatlanul egy egységnek kezeli a társasházat, mert a földhivatali nyilvántartás a helyrajzi számot veszi figyelembe, és a hitelfelvételkor az alapján kívánja a kötelezettek körét meghatározni. Lehetőségként a földhivatal a megosztást javasolta, de ennek tervezési és járulékos költségei messze meghaladják a társasház anyagi lehetőségeit. Van valamilyen megoldás a vázolt probléma megoldására? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Szervezeti-működési szabályzat vagy alapító okirat? 2024. július 31.
A napokban vettem át egy régi, 10 lakásos társasházat. Az iratokat átnézve vettem észre, hogy nem rendelkeznek SZMSZ-szel. Ugyanakkor azt látom,hogy az alapító okiratban szabályoznak szinte minden olyan kérdést, amit egyébként az SZMSZ-ben szokás. A kérdésem a következő: a törvény szerint kötelező az SZMSZ, tehát, ha készítünk egyet, annak több pontja ellentétes vagy más lesz, mint, ahogy jelenleg az Alapító okirat rendelkezik. Melyik az "erősebb" a két dokumentum közül? Mert, ha az alapító okirat, akkor teljesen felesleges SZMSZ-t készíteni, vagy csak ugyanazt írhatom bele, mint ami az alapító okiratban van. Ugyanakkor azok a rendelkezések már elavultak (kb. 40 éves). Tisztában vagyok vele, hogy módosítani kell az alapító okiratot, de azt is tudjuk, hogy az mennyire nehézkes. Van-e más megoldás? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Alkotmánybírósági döntés született, mivel jelenleg egy joghézag miatt nem törlik a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő vendégek adatait 2024. július 30.
Az Alkotmánybíróság friss határozata szerint az Országgyűlés komoly mulasztást követett el a Turisztikai törvényt vonatkozásában. A döntés szerint ugyanis jelenleg nem megfelelő a szálláshelyeken megszálló vendégek személyes adatkezelésének szabályozása. A szabályozás hiányosságára egy konkrét eset hívta fel a figyelmet, amelyben egy vendég hiába kérte adatai törlését a rendszerből, a szállásadó ezt nem tudta teljesíteni. A részleteket a cikkünkben olvashatják.

Mi a teendője a leköszönő közös képviselőnek? 2024. július 24.
Tájékoztatást kérek a közös képviselői tisztség felmondásával kapcsolatos teendőkről, eljárásról, ezirányú közgyűlést összehívó meghívó napirendjének, illetve a jegyzőkönyv tervezetének a konkrét szövegezéséről. Mi legyen benne feltétlenül, mi az, ami nagyon fontos? Potenciális közös képviselők keresése a tulajdonosok, vagy az én feladatom vagy közösen célszerűbb ezt mielőbb megoldani? A leendő közgyűlés levezénylését célszerű volna másra bízni? Ha igen, akkor kire? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Meghatalmazásokkal kapcsolatos javaslat 2024. július 17.
Azt hiszem mindenki által ismert probléma a társtulajdonosok közötti szabályos meghatalmazások beszerzése, ami sok esetben szinte lehetetlen. A feltétel az lenne, hogy legalább 4 fő azonos helyen és időben tartózkodjon és jegyezze a meghatalmazást. Ez a legtöbb esetben lehetetlen, amelynek következménye, hogy nagyon ritka az a meghatalmazás, amely minden szabálynak megfelelne. Van-e olyan jogilag támadhatatlan megoldás, amely kiküszöbölné a lehetetlent? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Egyre többen keresnek fel közjegyzőt lakásbérleti szerződéssel - Miért és hogyan kerülhet a képbe közjegyző a lakáskiadás, -bérlés esetén? 2024. július 15.
A pandémia időszaka óta egyre gyakoribb, hogy a magánszemélyek közjegyzőt is felkeresnek egy társasházi lakás bérbeadásakor. Utánajártunk, hogy miért gondolják úgy egyre többen, hogy szükség van ebben a közjegyzőre, ez milyen formában történhet meg és kinek az érdekeit szolgálja?

Büntetés a szemetelőknek 2024. július 10.
260 albetétes társasházunk éves közgyűlésén napirend volt az SZMSZ módosítása. Legfontosabb része az lett volna, hogy a lépcsőházi kamerarendszer segítségével extra takarítási díjat (20.000 Ft-ot) tudjon megállapítani a közös képviselő azon lakóknak, akik a lépcsőházban szemetelnek, illemhelyiségnek használják, vagy például hogyha a kutyájuk piszkít be. A módosítási tervezet ügyvéd által ellenjegyzett volt, a közgyűlésen viszont már úgy nyilatkozott erről a pontról személyesen, hogy jogszabályi úton a közös képviselő ilyen extra díjat nem számlázhat ki, nem büntethet meg senkit. Más társasházakban tudjuk, hogy létezik ez a rendszer. Hol van az igazság? Van e lehetőség bármilyen szankció bevezetésére? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Ki szavaz az elhunyt tulajdonos helyett? 2024. július 3.
Halálesettel kapcsolatban szeretném megtudni, hogy közgyűlési szavazás esetén az elhunyt tulajdonostárs szavazati jogával mi történik? Ha minősített többségű négyötödös döntésre van szükség, elképzelhető, hogy senki nem szavazhat az elhunyt tulajdoni hányada nevében, amíg az örökös tulajdonjoga bejegyzésre nem kerül? Ugyanígy, ha osztatlan közös (garázstulajdon) miatt elővásárlási joga is volt az elhunytnak és harmadik személy kívánja megvásárolni az ingatlant, akkor meg kell-e várni a hagyatéki eljárás végét? Ebben az esetben akár egy évig is elhúzódhat az adásvétel. Mi erre a földhivatali gyakorlat? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A közgyűlési meghívóban nem szerepelnek a felvenni kért napirendi pontok 2024. június 26.
A tulajdonosok több, mint 20 %-ának aláírásával kérvényt nyújtottunk be a közös képviselő és számvizsgáló bizottság részére, melyben kértük három napirendi pont (indoklással és határozati javaslattal) hozzáadását a következő közgyűlés (a most esedékes éves beszámoló) napirendjéhez. A közgyűlést 61 nappal az ajánlott levelünk kézhezvétele után fogja megtartani, azonban a meghívón nem szerepel a kért napirendi pontok egyike sem. Ilyen esetben: 1. Összehívható-e és összehívandó-e egy újabb közgyűlés (amire sajnos emiatt kényszerülnénk, tekintve, hogy az éves beszámoló napirendjén nem szereplő kérdésekben határozat nem hozható) egy nem tisztségviselő tulajdonos által? 2. Ha igen, arra a külsőleg szerződött (nem tulajdonos) közös képviselő/társasházkezelő meghívása kötelező-e? 3. Illetve azon közgyűlésen hozott és jegyzőkönyvbe foglalt határozatok végrehajtásáért majd a közös képviselő felelős-e? Ha a végrehajtásért ő a felelős de megtagadja, ill. nem cselekedne, mit tehetnénk majd? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Megint halasztják az E-ingatlan-nyilvántartás bevezetését 2024. június 14.
A parlament elfogadta az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetéséhez kapcsolódó átmeneti szabályokat, amelyek értelmében az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény hatályba lépése ismét csúszik. Az eredetileg 2024. október 1-jére tervezett bevezetés helyett az új szabályokat csak a 2025. január 15-én és az azt követően indított ingatlan-nyilvántartási eljárásokban kell majd alkalmazni.

Zavaró fa kivágása 2024. június 12.
A társasházunknál egy nagy fa található a kerítéshez nagyon közel, ami az egyik lakóingatlant teljesen besötétíti. Elsősorban ennek az ingatlannak a tulajdonosait zavarja ez a fa, amit évek óta szeretnének kivágattatni. A kertszomszéd még nem jelezte ezt az igényét, pedig ugyanez a fa odaszemetel, illetve annak ágai is nagyon átnyúlnak hozzá. A fa karbantartása is költséges egyébként. Hogyan tudnám megoldani ezt a fakivágást?Közgyűlés elé is fogom vinni a kérdést, azonban ehhez erős érvekre van szükségem, szeretnék felkészülni. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Sérelmezik a kisebb lakások az egyenlő mértékű célbefizetést 2024. május 15.
Egy 91 lakásos társasház képviselőjeként írok. A hideg víz strangok cseréjének költsége ügyén a közgyűlés úgy határozott (2/3-os többséggel), hogy mivel minden lakót egyformán érint (ugyanakkorra csőszakasz, ugyanolyan mérőóra) egyöntetűen mindenkitől, azaz hideg víz óránként 150.000 ft célbefizetést kérünk a társasház számlájára befizetni. Az ellen oldali tulajdonosok nyilván a kisebb lakások tulajdonosai akik azt szeretnék, hogy ez is - mint minden felújítási és karbantartási költség - a tulajdoni hányadok arányában legyen felosztva. Ha a közgyűlés megszavazta az egyenlő mértékű 150.000 ft-os célbefizetést erre a célra, jogában áll-e megvétóznia (mondjuk egyetlen tulajdonosnak) ezt a közgyűlési döntést? Jogszerűen jártunk-e el a közgyűlésen, amikor az egyenlő mértékű befizetés mellett döntöttünk? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Antenna-probléma 2024. május 8.
Budapest II. kerületében lakom a családommal, egy nyolclakásos társasházban negyven éve. Kb. harmincöt éve a szomszédunk, aki fuvarozó volt, a tetőre CB antennát szereltetett, amit néhány évig használt, majd elköltözött. A lakást a privatizáció során megvette valaki, majd tőle mi vettük meg, és ezzel együtt az antenna is hozzánk került. A CB antennát azóta nem használta senki. Korábban minden lakáshoz közös padlásantenna volt kialakítva a TV adáshoz, majd 1997-ben beépítették a tetőteret, így ez a lehetőség megszűnt. A miénket erre a magas antennatartóra szerelt TV antennával oldották meg. Az egyik lakó parabolát szerelt az tartóoszlopra, majd kábel tv-re váltott. Jelenleg senki sem használja a tetőn lévő antennákat, már csak mi maradtunk az ingyenes csatornánkkal. Most a tetőtéri lakó, aki tizennyolc éve lakik itt, úgy gondolja, hogy az antennánk sugárzik, amitől fáj a feje. Így nem járul hozzá, hogy az antenna továbbra is fennmaradjon. Szereltessük le, és ha nem tesszük meg, ő fogja leszerelni! Mi semmit nem akartunk megváltoztatni, és nem is kértünk tőle engedélyt. Az lenne a kérdésem, hogy mi a megoldás, kinek mihez van joga, kell-e kérni hatóságtól, vagy bárkitől engedélyt, ahhoz, hogy továbbra is a régi antennával nézhessük az ingyenes TV csatornát. Dr. Havas-Sághy Gábor, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Köteles-e a közös képviselő a tulajdonos által igazoltan elküldött napirendi pont javaslatot napirendre venni? 2024. május 2.
Szeretném megtudni, hogy jogosan járt-e el a közös képviselőnk, amikor a hozzá előzetesen, ajánlott levélben is elküldött napirendi pont javaslatot nem hirdette meg a taggyűlési meghívóban? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Közös tulajdonú gépkocsibeálló használati jogának megszerzése 2024. április 24.
A társasház közös tulajdonában lévő udvaron van egy fedett gépkocsibeálló. Ez a beálló az Alapító Okiratban, helyszínrajzban nem szerepel. A társasház fizetős parkolóövezetben fekszik, így felmerül a több napra érkező vendégek társasház udvarára történő beállásának problémája. A társasház egyik tulajdonosa részéről felmerült, hogy a lakásában lakó gyermeke - aki egyébként jelenleg is használja a beállót - kifestené a társasház lépcsőházát, a felújítás fejében pedig a társasháztól megkapná a gépkocsibeálló örökös használati jogát. A fenti formában kivitelezhető-e az örökös használati jog? A NAV szempontjából nem aggályos ez az ügylet? Társasház tulajdonosai nem szeretnének Alapító Okiratot módosítani. Dr. Havas-Sághy Gábor, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.