Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

A NAV információs füzete szerint a társasház adózási szempontból magánszemélynek tekintendő - És a KATA szerint? 2022. július 14.
Záporoznak a megkeresések a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete tagjai és a THT olvasói részéről a kisadózó vállalkozások tételes adója a KATA tegnapi módosítása után, mely szinte biztosan minden társasházat érint majd valamilyen mértékben. A tisztánlátás érdekében az egyesület vezetői az alábbi levélben fordultak Varga Mihály pénzügyminiszterhez.
Tisztelt Miniszter Úr! A társasházkezelők, közös képviselők döntő többsége a kisadózó vállalkozók tételes adója (KATA) szerint adózik. Ezen tevékenység értelemszerűen kizárja a bújtatott munkaviszonyt, így fel sem merülhet adó-megkerülés e körben. A társasházkezelői, közös képviselői tevékenység ténylegesen a lakosság részére nyújtott szolgáltatás. A KATA törvény módosítása - értelmezésünk szerint - nem feltétlenül kell, hogy érintse a társasházkezelői tevékenységet. A 479/2016.(XII.28.) korm.rendeletben a társasházak, mint egyéb szervezetek szerepelnek, a NAV 28. számú, "Társasházak adózása 2022" című, januári információs füzete pedig több helyen is rögzíti, hogy a társasházak magánszemélynek tekintendők. Egyesületünk a társasházak ügyeit üzletszerűen vagy józan megfontolásból, önkéntesen végzők és az „egyszerű" tulajdonosok érdekében tevékenykedik. Több mint egy millió társasházi lakásban élő, több mint három millió embert érintenek a jogszabályok, ill. azok módosításai - a társasházak vagyoni értéke a nemzeti vagyon igen jelentős hányadát testesíti meg. A társasházak általában egyéni vállalkozókat vesznek igénybe, például a takarítás, kertészet, lakatos, víz- és villanyszerelő tevékenységre. Ha mindezen vállalkozók kiesnének a KATA hatálya alól, ha nem számlázhatnának a továbbiakban a társasháznak mint magánszemélynek, akkor a következmény elkerülhetetlenül, érdemi áremelés és rezsi költség emelkedés lenne a lakosság jelentős hányada számára. Kérjük, hogy legyen lehetőségünk azon indoklás bemutatására mely szerint indokolt, hogy a társasházkezelők, közös képviselők valamint az általuk megbízott egyéni vállalkozók továbbra is a KATA szerint adózhassanak. Indokaink az esetleges értelmezési problémákat feloldhatják, s továbbra is lehetséges lesz az eddigi szolid díjazásnak megfelelően folytatni ezen tevékenységeket. Elkerülhető lesz a jelentős adminisztratív és könyvelési költség beépülése is, így megelőzhető lesz a több millió társasházban élő számára a közös költség ezen változások miatti emelése. Tisztelt Miniszter Úr! Kérjük, biztosítsanak lehetőséget számunkra arra, hogy a jogszabály értelmezés érdekében a megfelelő szakterülettel fel tudjuk venni a kapcsolatot. Felelősségteljes munkájához további sikereket kívánva, üdvözlettel: dr. Gyárfás Róbert elnök Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete dr. Bék Ágnes alapító elnök Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete

A NAV információs füzete szerint a társasház adózási szempontból magánszemélynek tekintendő - És a KATA szerint?

2022. július 14.

Záporoznak a megkeresések a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete tagjai és a THT olvasói részéről a kisadózó vállalkozások tételes adója a KATA tegnapi módosítása után, mely szinte biztosan minden társasházat érint majd valamilyen mértékben. A tisztánlátás érdekében az egyesület vezetői az alábbi levélben fordultak Varga Mihály pénzügyminiszterhez.

Tisztelt Miniszter Úr!

A társasházkezelők, közös képviselők döntő többsége a kisadózó vállalkozók tételes adója (KATA) szerint adózik. Ezen tevékenység értelemszerűen kizárja a bújtatott munkaviszonyt, így fel sem merülhet adó-megkerülés e körben. A társasházkezelői, közös képviselői tevékenység ténylegesen a lakosság részére nyújtott szolgáltatás.

A KATA törvény módosítása - értelmezésünk szerint - nem feltétlenül kell, hogy érintse a társasházkezelői tevékenységet. A 479/2016.(XII.28.) korm.rendeletben a társasházak, mint egyéb szervezetek szerepelnek, a NAV 28. számú, "Társasházak adózása 2022" című, januári információs füzete pedig több helyen is rögzíti, hogy a társasházak magánszemélynek tekintendők.

Egyesületünk a társasházak ügyeit üzletszerűen vagy józan megfontolásból, önkéntesen végzők és az „egyszerű" tulajdonosok érdekében tevékenykedik. Több mint egy millió társasházi lakásban élő, több mint három millió embert érintenek a jogszabályok, ill. azok módosításai - a társasházak vagyoni értéke a nemzeti vagyon igen jelentős hányadát testesíti meg.

A társasházak általában egyéni vállalkozókat vesznek igénybe, például a takarítás, kertészet, lakatos, víz- és villanyszerelő tevékenységre. Ha mindezen vállalkozók kiesnének a KATA hatálya alól, ha nem számlázhatnának a továbbiakban a társasháznak mint magánszemélynek, akkor a következmény elkerülhetetlenül, érdemi áremelés és rezsi költség emelkedés lenne a lakosság jelentős hányada számára.

Kérjük, hogy legyen lehetőségünk azon indoklás bemutatására mely szerint indokolt, hogy a társasházkezelők, közös képviselők valamint az általuk megbízott egyéni vállalkozók továbbra is a KATA szerint adózhassanak.

Indokaink az esetleges értelmezési problémákat feloldhatják, s továbbra is lehetséges lesz az eddigi szolid díjazásnak megfelelően folytatni ezen tevékenységeket. Elkerülhető lesz a jelentős adminisztratív és könyvelési költség beépülése is, így megelőzhető lesz a több millió társasházban élő számára a közös költség ezen változások miatti emelése.

Tisztelt Miniszter Úr!
Kérjük, biztosítsanak lehetőséget számunkra arra, hogy a jogszabály értelmezés érdekében a megfelelő szakterülettel fel tudjuk venni a kapcsolatot.

Felelősségteljes munkájához további sikereket kívánva,
üdvözlettel:

dr. Gyárfás Róbert

elnök
Társasházak és Társasházkezelők
Országos Egyesülete

dr. Bék Ágnes
alapító elnök
Társasházak és Társasházkezelők
Országos Egyesülete

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

Külön gazdálkodó lépcsőházak a társasházban 2025. június 13.
Több lépcsőházból álló társasház esetén jogszerű, ha a lépcsőházak külön gazdálkodnak, miközben a társasház szervezetileg és számvitelileg egységet alkot? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Kéményproblémák a társasházban – mit tehet a közös képviselő? 2025. június 12.
A társasházi épületekben közös tulajdonban álló rendszerek - így a kémények - fenntartása gyakran okoz vitás helyzeteket, különösen akkor, ha azok állapota leromlik, de a használatuk csak néhány lakástulajdonos érdekeit szolgálja. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Elfogadták a távhőszolgáltatásról szóló törvény módosítását 2025. június 3.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi XLV. törvényt, amely a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény átfogó módosítását tartalmazza. Az új szabályozás célja a megújuló energiaforrások és a maradékhő szélesebb körű felhasználásának ösztönzése, a távhőellátás biztonságának növelése, valamint a jogi és működési keretek pontosítása.

Háztartási gépek zajszintje – szabályozás a házirendben 2025. június 3.
Olvasónk arra volt kíváncsi, hogyan egyeztethetők össze a háztartási gépek működése során keletkező zajok a csendrendeletben rögzített határértékekkel, különös tekintettel a társasházi házirend szabályozási lehetőségeire. Jogi szakértőnk az alábbiakban válaszol a felvetésre.


Új lista a „kivett” rendeltetésű ingatlanokról – Frissítés a Földhivatali Portálon 2025. május 28.
2025. május 27-étől új hivatalos lista érvényes a „kivett" jogcímű és rendeltetésű ingatlanokra vonatkozóan. A Földhivatali Portálon elérhető táblázat részletesen tartalmazza, milyen megnevezések alkalmazhatók az ingatlan-nyilvántartásban.

Ismételni kell időszakonként a regisztrációt? 2025. május 26.
A törvény által elvárt regisztrációt, két évente újra és újra meg kell ismételni, még abban az esetben is, ha a közös képviselőt újra választják, azaz a személye nem változik? - az olvasói kérdésre szakértőnk válaszol.

Pontosítások az ingatlan-nyilvántartásban – A társasházi tulajdonosokat és a hitelezőket is érinti a legújabb kormányrendelet-módosítás 2025. május 20.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtását szabályozó 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása a jogalkalmazás során felmerült kérdésekre reagál. A változások célja, hogy pontosabb eligazodást nyújtsanak a közös tulajdon használatának bejegyzésétől kezdve a társasházi alapító okirat módosításán át egészen a végrehajtási jogok bejegyzéséig. A módosítás egyúttal összhangot teremt a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szabályaival is.

Lehet SZMSZ-ben szabályozni a társasházban nyíló üzleteket? - szakértőnk válaszol 2025. május 19.
Az SZMSZ-ben általános szabályokon túl van arra lehetőség, hogy a házban lévő üzletek esetében (melyek nem a társasház tulajdonában vannak) meghatározásra kerüljön, hogy pl. alkoholt is forgalmazó üzlet nem nyitható? A lakások esetében lehetséges olyan szabályt hozni, hogy airbnb-hez a közgyűlés hozzájárulása szükséges?

Benyújtották a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslatot 2025. május 14.
Már a Parlament előtt van az a jogszabálytervezet, amely új alapokra helyezheti a településkép és a közösségi érdekek védelmét. Az indítvány lehetőséget teremtene arra, hogy az önkormányzatok korlátozhassák bizonyos lakóingatlanok megszerzését, illetve felléphessenek a helyi karaktert veszélyeztető beruházásokkal szemben.

Lakásszövetkezet működéséhez szükséges szabályzatok 2025. május 12.
A lakásszövetkezetben az Alapszabályon kívül csak Házirend, Tűzvédelmi Szabályzat és Kameraszabályzat van. Szükséges a működéshez ezeken kívül más szabályzatok megalkotása is? Olvasói kérdésre szakértőnk válaszol.

Hivatalosan is meghosszabbításra került a közös képviselők regisztrációjának határideje 2025. május 12.
A május 12-i Magyar Közlönyben megjelent a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása.

Mit tartalmazzon a regisztrációs eljáráshoz szükséges jegyzőkönyv? 2025. május 9.
Mit kell pontosan tartalmaznia annak a közgyűlési határozatnak, amellyel a közös képviselő jogosult lesz regisztrálni a Földhivatalnál? A THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre.

Földhivatali regisztráció – hol tartunk most? 2025. május 6.
Lejárt a korábban kiírt május 1-i határidő. A regisztrációs kötelezettség aktuális helyzetéről a THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly adott tájékoztatást.

Be kell számolnia a leköszönő közös képviselőnek? 2025. április 29.
A társasház közgyűlése 2025. január 01. hatállyal választott új közös képviselőt. A beszámoló közgyűlést, az előírt határidő tartásával, már az új közös képviselő hívja össze. A THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre.

Csak a határidő után regisztrálhatok - szakértő válaszol 2025. április 25.
A Társasházam nem erősítette meg az előző közös képviselőt tisztségében, engem szeretnének megválasztani de a közös képviselő a megválasztás lehetőségét adó közgyűlés idejét nem hajlandó a regisztráció határidejének betartásához szükséges időre kiírni az idevonatkozó /30 napos/határidő törvény alapján. Így az április 30.-i határidő után tudok csak beregisztrálni. Milyen szankcióra számíthatok? Olvasói kérdésre szakértő válaszol.

Digitális állampolgárság és adatkezelés – Mit kell tudnunk ezekről a fogalmakról és a mögöttes tartalomról? 2025. április 24.
Dr. Arató Márk, a Havas-Sághy és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében tartott előadásában részletesen ismertette a digitális állampolgárság és az adatkezelés alapfogalmait, valamint a kapcsolódó jogi környezetet.

Földhivatali regisztráció: elhalasztva? 2025. április 22.
Úgy tűnik, újabb fordulatot vett a társasházi közös képviselők földhivatali regisztrációjának ügye: a kormány által benyújtott igazságügyi salátatörvény-tervezet szerint 2026. október 31-ig - azaz több mint másfél évvel későbbre - tolnák ki a regisztrációs kötelezettség határidejét.

Új törvénytervezet a betelepülések szabályozására 2025. április 22.
A kormány törvénytervezetet nyújtott be a helyi önazonosság védelméről, amely a települési közösségek számára biztosítana új jogosítványokat a lakosságszám növekedésének szabályozására. A kezdeményezés alapját az Alaptörvény legutóbbi módosítása adja, amely kimondja, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog nem sértheti a helyi közösségek önazonossághoz való jogát.

Alaptörvénybe került a települések önvédelmi joga 2025. április 14.
Az Országgyűlés 2025. április 14-én elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amely lehetőséget biztosít a települések számára, hogy megvédjék közösségi identitásukat a túlnépesedéssel szemben.

Kétharmados hozzájárulás kéne, de a tulajdonostárs passzív - szakértő válaszol 2025. április 14.
A házmesteri lakást szeretnénk értékesíteni és az érte kapott pénzt szeretnénk a társasház felújítására fordítani. Az adás-vételi szerződésben az eladó részéről elégséges a 2/3-os tulajdonosi hozzájárulás? Továbbá mi a teendő, ha passzív, a szavazáson részt nem vevő tulajdonostársak miatt nem valósulhat meg a 2/3?