Egy átlagos társasházkezelő naponta akár több tucat e-mailt, hibabejelentést, számlát, tulajdonosi megkeresést és különféle dokumentumot kezel. Egyszerre kell pénzügyi, jogi, műszaki és kommunikációs feladatokat ellátnia, miközben folyamatosan figyelnie kell a határidőket, a jogszabályi változásokat és a tulajdonosi igényeket. A szakma digitalizációja az elmúlt évtizedben elsősorban azt jelentette, hogy a papíralapú nyilvántartásokat elektronikus rendszerek váltották fel. A mesterséges intelligencia megjelenésével azonban új korszak kezdődik: a szoftverek már nem csupán tárolják és rendszerezik az adatokat, hanem képesek értelmezni, összefüggéseket keresni, javaslatokat megfogalmazni, sőt bizonyos feladatokat önállóan előkészíteni vagy elvégezni. A változás lényege, hogy a társasházkezelőnek egyre kevesebb időt kell adminisztrációval töltenie, és egyre többet fordíthat valódi szakmai döntésekre, problémamegoldásra és a tulajdonosi közösségekkel való kapcsolattartásra. A mesterséges intelligencia ezért nem egyszerűen egy újabb informatikai eszköz, hanem a társasházkezelés munkaszervezésének lehetséges átalakítója.
Milyen feladatokat vehet át az AI a közös képviselőktől?
Az AI egyik legnagyobb előnye, hogy a nagy mennyiségű, ismétlődő és időigényes adminisztratív feladatokat képes felgyorsítani. A társasházkezelésben különösen sok ilyen munkafolyamat található. A jó gyakorlat azonban nem az, hogy minden feladatot azonnal automatizálunk.
Érdemes először olyan, alacsonyabb kockázatú folyamatokkal kezdeni, amelyek eredménye könnyen ellenőrizhető. Az automatizálás mértéke csak a megbízhatóság igazolása és a megfelelő kontrollok kialakítása után növelhető. Különösen nagy jelentősége lesz annak, hogy a különböző rendszerek képesek legyenek egymással kommunikálni: a könyvelés, a banki adatkapcsolatok, a számlakezelés, a feladatmenedzsment, a műszaki üzemeltetés és a közgyűlési dokumentációk integrációja nélkül ugyanis az AI lehetőségeinek jelentős része kihasználatlan maradhat.
A mesterséges intelligencia bevezetésével párhuzamosan a társasházkezelők felelőssége is új dimenziókat kap. Mi történik, ha az AI hibásan könyvel egy számlát? Ha téves jogszabályi információ alapján fogalmaz meg egy tulajdonosi tájékoztatást? Ha nem megfelelően azonosít egy sürgős műszaki hibát? Vagy ha egy automatizált ügyfélszolgálat illetéktelen személy számára közöl pénzügyi vagy személyes adatokat? Ezek nem elméleti problémák, hanem a technológia alkalmazásával együtt járó, valós kockázatok. A mesterséges intelligencia különösen veszélyes tulajdonsága, hogy a hibás válaszokat is képes rendkívül meggyőzően megfogalmazni. Egy AI által készített pénzügyi elemzés vagy jogi értelmezés ezért akkor sem tekinthető automatikusan helyesnek, ha szakmailag kifogástalannak tűnő nyelvezetet használ.
Az automatizálás nem jelenti a közös képviselő jogszabályban és szerződésben meghatározott kötelezettségeinek megszűnését. A rendszer alkalmazásának körülményeitől függően a szolgáltató, az alkalmazást bevezető vállalkozás és az egyes döntéseket meghozó személyek felelőssége is felmerülhet. A társasházkezelőknek tehát a jövőben nemcsak azt kell tudniuk, hogyan működtessenek egy AI-rendszert, hanem azt is, hogyan ellenőrizzék annak döntés-előkészítő munkáját, mikor szükséges emberi beavatkozás, és milyen feladatokat nem szabad teljesen automatizálni.
A mesterséges intelligencia terjedésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy hosszabb távon szükség lesz-e ugyanannyi társasházkezelőre és adminisztratív munkatársra. Bizonyos rutinfeladatok munkaerőigénye várhatóan csökkenhet. A számlaadatok rögzítése, az ismétlődő levelezés, az egyszerű adatkeresés és egyes dokumentációs tevékenységek egyre nagyobb része automatizálhatóvá válhat. A társasházkezelés azonban jóval több adminisztrációnál. Egy konfliktusos közgyűlés levezetése, egy sürgős műszaki probléma kezelése, a tulajdonosi érdekek összehangolása vagy egy több százmillió forintos felújítás előkészítése olyan összetett feladat, amelyben a szakmai tapasztalat, a bizalom, a személyes kommunikáció és a felelős döntéshozatal továbbra is meghatározó szerepet játszik.
A mesterséges intelligencia ezért nem feltétlenül a közös képviselő munkáját szünteti meg, hanem annak tartalmát változtatja meg.
A jövő sikeres társasházkezelője egyre inkább olyan szakember lehet, aki képes hatékonyan irányítani az automatizált folyamatokat, felismeri a technológia korlátait, és a felszabaduló kapacitásokat magasabb hozzáadott értékű szolgáltatásokra fordítja. A legfontosabb kérdés tehát nem az, hogy átveszi-e a mesterséges intelligencia a közös képviselők munkáját, hanem az, hogy milyen versenyhátrányba kerülhetnek azok, akik nem tanulják meg használni. A mesterséges intelligencia társasházkezelésben betöltött szerepe, az elérhető célalkalmazások, az automatizálás gyakorlati lehetőségei és az új felelősségi kérdések egyaránt terítékre kerülnek a 2026. október 29-én megrendezésre kerülő XVII. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO nyitóelőadásán. A 9:05-kor kezdődő, „A megújulás elkerülhetetlen: mesterséges intelligencia alkalmazások a társasházkezelésben, jó gyakorlatok bemutatása" című előadást Dén Mátyás András, a THT Társasházi és ingatlanpiaci szaklap főszerkesztője tartja. Az előadás azt járja körül, hogy milyen feladatokra használható már ma is a mesterséges intelligencia, milyen megoldásokkal növelhető a társasházkezelő vállalkozások hatékonysága, mely munkafolyamatokban számíthatunk további automatizálásra, és milyen szakmai, jogi, valamint adatvédelmi kihívásokra kell felkészülni.
A cél nem pusztán a technológiai lehetőségek bemutatása, hanem annak megértése, hogyan alakítható át a társasházkezelés úgy, hogy a gyorsabb munkavégzés mellett a szolgáltatások színvonala és az elszámoltathatóság is javuljon. A megújulás ugyanis már nem távoli lehetőség, hanem a szakma előtt álló egyik legfontosabb feladat.
Jelentkezés és a XVII. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO teljes programja
