A szükséges jó – épületenergetikai korszerűsítés és felújítás (x)2024. szeptember 17. |
|---|
Földünk népessége az elmúlt 100 év alatt megnégyszereződött. Minden emberi tevékenység energiát igényel, a növekvő népesség pedig egyre többet. A szükséges energia előállítása káros környezeti hatásokkal jár, amit az energiatakarékossággal, energiahatékony eszközök használatával, és a megújuló energiaforrások bevonásával tudunk mérsékelni.
|
|
2 781 HUF
Biztonsági utánvilágító jelzés - emeletjelző/szintjelző/irányjelző biztonsági tábla
![]() Érdekel → |
|
Épületeink teszik ki a teljes energiafogyasztás 34%-át, és ők felelősek az összes CO2 kibocsátás 37%-áért, ezért energiatudatosság terén komoly feladat hárul az építőiparra. A KSH adatai szerint a 4,6 milliós magyarországi lakásállomány 80%-a az első energetikai szabályozás 2006-os bevezetése előtt épült, és ennek is csak egyharmadán találhatunk valamiféle hőszigetelést. A későbbi korok lakóépületeit már jóval gyakrabban (70-90%) szigetelték, de részarányuk mindössze a teljes állomány ötödét teszi ki. Elmondható tehát, hogy a teljes lakásállomány fele egyáltalán nem hőszigetelt, és a másik fele sem feltétlenül rendelkezik a jelenlegi követelményeknek eleget tevő hőszigeteléssel. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon legalább 2,3 millió, de inkább 3,0-3,5 millió lakás szorul energetikai korszerűsítésre. Ez a gépészti rendszer átalakítását, a nyílászárók cseréjét, megújuló energiahordozók bevonását, és nem utolsó sorban az épület hőszigetelését is jelenti. Az épület hőszigetelésével jelentősen csökkenthető a hőveszteség, a szigetelt épület télen bent tartja a meleget, nyáron pedig a hűvöset, ami növeli a lakók komfortérzetét, és egészségesebb belső környezetet teremt. Csökkenti továbbá a fűtési és hűtési energiaszükségletet, az energiafogyasztást, a rezsiszámla összegét és a környezetterhelést. További előnye, hogy egy energetikai felújításon átesett lakóépület a beavatkozás mértékétől függően 15-20, de akár 50%-kal is többet érhet az ingatlanpiacon, hiszen pl. egy AA, vagy AA+ besorolású épülethez képest egy átlagos, vagy gyenge minősítésű (FF, GG) energiafogyasztása akár 3-5-szörös is lehet. Épületeink esetében elsődleges feladat a homlokzatok hőszigetelése, ugyanis a többi épülethatároló szerkezethez képest ezek rendelkeznek a legnagyobb lehűlő felületekkel. A homlokzatok mellett a lábazati és pincefalak szigetelésének fontossága sem elhanyagolható. Mindazonáltal a hőenergia előszeretettel áramlik függőleges irányban (leginkább lentről felfelé), ezért a padlásfödémek, valamint magas- és lapostetős szerkezetek hőszigetelése szintén kulcskérdés. Nem szabad azonban az alulról hűlő felületekről sem megfeledkezni, így a pincefödémek és a talajon fekvő padlók szigetelése legalább ilyen fontossággal bír. Az Austrotherm Kft. termékei közül homlokzatok esetén az AT-H80 és GRAFIT REFLEX®, födémek és lapostetők esetén az AT-N100 és a GRAFIT 100, magastetők esetén a Manzárd GRAFIT, padlásfödém esetén a padlap, lábazatok és pincefalak esetén pedig az XPS termékcsalád és az Expert Fix® kínál biztos megoldást. Az egyéni előnyökön túlmenően épületeink hőszigetelése szélesebb körű társadalmi előnyökkel is jár. A csökkenő energiaszükséglet országos energiamegtakarítást eredményez, amelynek köszönhetően csökkenthető az energiaimport, valamint enyhíthető az ország energiafüggősége. Mindezen túl csökken az épületek károsanyag kibocsátása, valamint a lég- és környezetszennyezés, ami ugyancsak hozzájárul az egészségesebb életkörülményekhez, és kevésbé károsítja amúgy is túlterhelt környezetünket.
|
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Földünk népessége az elmúlt 100 év alatt megnégyszereződött. Minden emberi tevékenység energiát igényel, a növekvő népesség pedig egyre többet. A szükséges energia előállítása káros környezeti hatásokkal jár, amit az energiatakarékossággal, energiahatékony eszközök használatával, és a megújuló energiaforrások bevonásával tudunk mérsékelni.


Mihez kezd egy társasházi lakó, ha a fűtési szezon közepén hirtelen tönkremegy a régi, turbós gázkazánja? Valóban kénytelen az egész lakóközösség kéményfelújításba fogni csak azért, mert egyetlen lakásban kazánt kell cserélni? A THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" konferenciáján Szenkovszky István és Körtvélyesi Áron ügyvezetők mutatták be a Magyar Kéménygyártó Kft. innovatív technológiáját.
A társasházaknak komoly felkészülést jelent a távolról leolvasható költségmegosztók kötelező bevezetése a 2027-es határidőig. Olvasó kérdésekre válaszolva bemutatjuk a jogi felelősségi köröket.
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata ambiciózus fenntarthatósági célokat fogalmazott meg a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP), melyek eléréséhez egy kulcsfontosságú mintaprojekt beruházás előkészítését kezdte meg. Az önkormányzat újraélesztené a helyi energetikai tanácsadást. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar harmadik kerekasztal-beszélgetése egy sokak által félreértett területet, az ingatlankezelést vette górcső alá. Az ingatlankezelő nem egyszerűen egy „másik nevű közös képviselő", hanem egy olyan profi vagyonkezelő, akinek a megbízó nevében, tulajdonosi szemlélettel kell eljárnia, miközben napi szinten egyensúlyozik az emberi sorsok és a műszaki kihívások között.
A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül.
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzata 2026-ban két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházak és azok lakói számára kínálnak fejlesztési lehetőséget. Az egyik kiírás a belső udvarok, kertek és zöldhomlokzatok kialakítását, illetve fejlesztését támogatja, míg a másik az energiahatékonyság javítását célzó lakáskorszerűsítésekhez nyújt vissza nem térítendő támogatást. 
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata átfogó beruházási koncepciót készített a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP) vállalt célok megvalósítására. Az Európai Városfejlesztési Alap (EUCF) támogatásával kidolgozott program négy egymásra épülő projektet foglal magában, amelyek az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítésére, valamint a társasházi felújításokat ösztönző támogatási rendszer megújítására irányulnak.
A Budapest Főváros Önkormányzata által közzétett összesítés szerint az elmúlt években több száz budapesti fejlesztés kapott kiemelt beruházási státuszt. Erő Zoltán budapesti főépítész éles kritikával illette ezt a kormányzati gyakorlatot, amelyet a modern városfejlesztés egyik legkártékonyabb eszközének tart.
Budapest XV. Kerületi Önkormányzata két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházakat és lakásszövetkezeteket érintik. Az egyik a helyi építészeti értékek megőrzését támogatja, míg a másik a társasházi előkertek és belső udvarok zöldítésére, fejlesztésére biztosít forrást.
Évek óta nincs elfogadott beszámoló, a közös költséget több hónapra visszamenőleges hatállyal emelték meg - sok társasházban ismerősek lehetnek az ehhez hasonló, komoly vitákat szülő helyzetek. Mit tehet a tulajdonos, ha a vezetőség szabálytalan pénzügyi kimutatásokkal és jogszerűtlennek tűnő döntésekkel próbálja rendezni a ház ügyeit? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A hazai társasházaknak és lakásszövetkezeteknek - bizonyos feltételek teljesülése esetén - gondoskodniuk kell a távjeladós mérőeszközök felszereléséről, használatáról és a távjeladós rendszer kiépítéséről, a törvényi határidők betartása pedig kritikus fontosságúvá vált az épületek jogszerű üzemeltetéséhez. A legfontosabb jogszabályi kötelezettségekről, a mulasztás esetén alkalmazandó szankciókról, valamint a támogatási programok gyakorlati tapasztalatairól Németh Szabolcs, az MT Méréstechnika Kft. cégvezetője tartott átfogó előadást a THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" konferenciáján.
Budapesten a XVIII. kerületi Önkormányzat támogatást nyújt a társasházak és lakásszövetkezetek közös tulajdonában lévő gázhálózatok felújítására és korszerűsítésére. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság felszámolt egy olyan csoportot, amely a gyanú szerint interneten hirdetett duguláselhárítási szolgáltatásokkal károsította meg ügyfeleit. A rendőrség most azok jelentkezését is várja, akiket hasonló módon érhetett kár.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot".
Budapest II. Kerületi Önkormányzata pályázatot hirdetett: A kezdeményezés célja, hogy vissza nem térítendő pénzbeli támogatással segítse a helyi ingatlanok biztonságosabbá tételét, energiahatékonyságának növelését, valamint az akadálymentesítést.
A nyári időszak a legalkalmasabb a társasházi lakások fűtésrendszerének korszerűsítésére vagy átalakítására, azonban a munkálatok nem kezdhetők el bejelentés nélkül. Erre figyelmeztet a Budapesti Közművek.
A társasház közgyűlése tiltó határozatot hozott egy veszélyt jelentő gázszivárgás bejelentésével szemben. Mit tehet a közös képviselő? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A tavaszi lakásbiztosítási kampány és az egyéves díjkorlátozások együttesen kedvező strukturális változásokat idéztek elő a hazai biztosítási piacon. Miközben az átlagos lakossági éves díjak enyhe mérséklődést mutattak, a biztosítók által vállalt maximális kárkifizetések mértéke érdemben növekedett. Ez az ár-érték arány folyamatos javulását, az alulbiztosítottság mérséklődését és a piaci verseny éleződését eredményezte, különösen a kisebb piaci szereplők javára.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár. 





































