A szükséges jó – épületenergetikai korszerűsítés és felújítás (x)2024. szeptember 17. |
|---|
Földünk népessége az elmúlt 100 év alatt megnégyszereződött. Minden emberi tevékenység energiát igényel, a növekvő népesség pedig egyre többet. A szükséges energia előállítása káros környezeti hatásokkal jár, amit az energiatakarékossággal, energiahatékony eszközök használatával, és a megújuló energiaforrások bevonásával tudunk mérsékelni.
|
|
17 690 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
Épületeink teszik ki a teljes energiafogyasztás 34%-át, és ők felelősek az összes CO2 kibocsátás 37%-áért, ezért energiatudatosság terén komoly feladat hárul az építőiparra. A KSH adatai szerint a 4,6 milliós magyarországi lakásállomány 80%-a az első energetikai szabályozás 2006-os bevezetése előtt épült, és ennek is csak egyharmadán találhatunk valamiféle hőszigetelést. A későbbi korok lakóépületeit már jóval gyakrabban (70-90%) szigetelték, de részarányuk mindössze a teljes állomány ötödét teszi ki. Elmondható tehát, hogy a teljes lakásállomány fele egyáltalán nem hőszigetelt, és a másik fele sem feltétlenül rendelkezik a jelenlegi követelményeknek eleget tevő hőszigeteléssel. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon legalább 2,3 millió, de inkább 3,0-3,5 millió lakás szorul energetikai korszerűsítésre. Ez a gépészti rendszer átalakítását, a nyílászárók cseréjét, megújuló energiahordozók bevonását, és nem utolsó sorban az épület hőszigetelését is jelenti. Az épület hőszigetelésével jelentősen csökkenthető a hőveszteség, a szigetelt épület télen bent tartja a meleget, nyáron pedig a hűvöset, ami növeli a lakók komfortérzetét, és egészségesebb belső környezetet teremt. Csökkenti továbbá a fűtési és hűtési energiaszükségletet, az energiafogyasztást, a rezsiszámla összegét és a környezetterhelést. További előnye, hogy egy energetikai felújításon átesett lakóépület a beavatkozás mértékétől függően 15-20, de akár 50%-kal is többet érhet az ingatlanpiacon, hiszen pl. egy AA, vagy AA+ besorolású épülethez képest egy átlagos, vagy gyenge minősítésű (FF, GG) energiafogyasztása akár 3-5-szörös is lehet. Épületeink esetében elsődleges feladat a homlokzatok hőszigetelése, ugyanis a többi épülethatároló szerkezethez képest ezek rendelkeznek a legnagyobb lehűlő felületekkel. A homlokzatok mellett a lábazati és pincefalak szigetelésének fontossága sem elhanyagolható. Mindazonáltal a hőenergia előszeretettel áramlik függőleges irányban (leginkább lentről felfelé), ezért a padlásfödémek, valamint magas- és lapostetős szerkezetek hőszigetelése szintén kulcskérdés. Nem szabad azonban az alulról hűlő felületekről sem megfeledkezni, így a pincefödémek és a talajon fekvő padlók szigetelése legalább ilyen fontossággal bír. Az Austrotherm Kft. termékei közül homlokzatok esetén az AT-H80 és GRAFIT REFLEX®, födémek és lapostetők esetén az AT-N100 és a GRAFIT 100, magastetők esetén a Manzárd GRAFIT, padlásfödém esetén a padlap, lábazatok és pincefalak esetén pedig az XPS termékcsalád és az Expert Fix® kínál biztos megoldást. Az egyéni előnyökön túlmenően épületeink hőszigetelése szélesebb körű társadalmi előnyökkel is jár. A csökkenő energiaszükséglet országos energiamegtakarítást eredményez, amelynek köszönhetően csökkenthető az energiaimport, valamint enyhíthető az ország energiafüggősége. Mindezen túl csökken az épületek károsanyag kibocsátása, valamint a lég- és környezetszennyezés, ami ugyancsak hozzájárul az egészségesebb életkörülményekhez, és kevésbé károsítja amúgy is túlterhelt környezetünket.
|
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Földünk népessége az elmúlt 100 év alatt megnégyszereződött. Minden emberi tevékenység energiát igényel, a növekvő népesség pedig egyre többet. A szükséges energia előállítása káros környezeti hatásokkal jár, amit az energiatakarékossággal, energiahatékony eszközök használatával, és a megújuló energiaforrások bevonásával tudunk mérsékelni.


Felvételsorozat tizedik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, pénzmosás elleni eljárások szakértője (AML) - Smartfill Legal Kft.
A modern európai várostervezésben egyre inkább a gyalogos, kerékpáros és közösségi közlekedést előtérbe helyező megközelítések nyernek teret. Koppenhága önkormányzata ezen stratégiai irányvonal mentén indította el a Vesterbro Passage kísérleti projektet. A kezdeményezés célja, hogy a dán főváros egyik legsűrűbb átmenő tengelyén átmenetileg zöld közösségi teret hozzon létre, és a tapasztalatokat felhasználva készítse elő a terület végleges átalakítását.
A központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet alkalmazhatósága eltér a saját hőtermelő berendezéssel rendelkező és a távhőszolgáltatásba bekapcsolt épületek esetében. Az alábbiakban a rendelet hatályával kapcsolatos olvasói észrevétel és az arra adott szakértői válasz olvasható. 
Az őszi időszak beálltával a társasházak és lakásszövetkezetek épületeiben megnövekszik a közös használatú terek környezeti terhelése. A bejárati terekbe kerülő nedvesség és szilárd hordalék az esztétikai kényelmetlenségek mellett akár biztonsági kockázatot is jelenthet, valamint csökkenti a burkolatok élettartamát.
A társasházak üzemeltetésében egyszerre kell kezelni a napi hibabejelentéseket, a karbantartásokat, a beruházásokat, a vállalkozókkal való együttműködést és az ezekhez kapcsolódó dokumentációt. A THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése " konferenciáján Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. ügyvezetője előadásában egy olyan társasházi feladatkezelő rendszert mutatott be, amely ezeket a folyamatokat egyetlen digitális felületen teszi nyomon követhetővé.
A magyar építőipari és ingatlanfejlesztési szektor meghatározó szereplője, a Bayer Construct Zrt., valamint a Bosnyák téri kormányzati irodanegyed kivitelezéséért felelős projektcég, a ZVK Development Kft. csődeljárás lefolytatását kezdeményezte saját magával szemben. 
Az Európai Unió klíma- és energiapolitikai célkitűzéseinek elérésében kiemelt szerepet kap a meglévő épületállomány energiahatékonysági korszerűsítése. A rendezvényen a szakpolitika, a finanszírozási szektor és az építőipari szereplők képviselői elemzik a jelenlegi szabályozási és piaci környezetet.
Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. 2026. szeptember 1-jétől tette elérhetővé az egyetemes szolgáltatásban részesülő lakossági és nem lakossági ügyfelek számára a D árszabást, vagyis a dinamikus tarifát. A 2027. január 1-jétől életbe lépő konstrukció önkéntes alapon igényelhető.
A Kormány 2026. szeptember 1-jén nyújtotta be az Országgyűlésnek a T/572. számú törvényjavaslatot, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) átfogó korrekciójára tesz javaslatot. A módosítás célja az Európai Unió Bíróságának ítéletéből fakadó kötelezettségek teljesítése, a kiemelt beruházások környezeti kontrolljának megerősítése, az állami lakásépítési stratégiák összehangolása, valamint az ágazati szereplőket terhelő adminisztratív kötelezettségek csökkentése.
Új hirdetések jelentek meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A Budavári Önkormányzat online véleménynyilvánító szavazást indított az I. kerületi rövid távú lakáskiadás (Airbnb) jövőbeli szabályozásáról, amelyben a kerületi lakosok 2026. szeptember 30-ig mondhatják el véleményüket.
2026. szeptember 18-án újra lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére. Az esemény során személyes konzultációra is lesz alkalom. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A Kormány a lakásépítések ösztönzését, a lakáskínálat bővítését és a megfizethető lakhatás feltételeinek javítását célzó intézkedésekről döntött. Az 1275/2026. (VIII. 31.) Korm. határozat alapján szeptember végéig elő kell készíteni a Wekerle Lakásépítési Programot, emellett felülvizsgálják a lakáscélú kiemelt beruházások szakmai feltételeit is.
A hazai lakóépület-állomány szerkezete és energetikai állapota olyan mélyreható strukturális válságot tükröz, amely megkérdőjelezi a magyar klímatranzíció és az energiabiztonság megvalósíthatóságát. Az Európai Unió felülvizsgált Épületenergetikai Irányelve (EPBD) szigorú kötelezettségként írja elő a legrosszabb energiahatékonyságú épületek prioritásos korszerűsítését. A JustReno projekt keretében elvégzett átfogó elemzés alapján a hazai épületállomány energetikai lemaradása nem csupán technológiai deficit, hanem mélyen beágyazott területi és társadalmi egyenlőtlenségek következménye.
Nem egyszerűen az látszik a közös képviselői díjakból, hogy Budapesten drágább, vidéken pedig olcsóbb a szolgáltatás. A MITOE és a THT 2026 eleji felmérésének részletesebb elemzése ennél jóval érdekesebb képet mutat: Magyarországon több, egymástól látványosan eltérő közös képviselői működési modell él egymás mellett. Van közöttük olyan, amelyből professzionális szolgáltatói piac kezd kialakulni, és olyan is, amelynek hosszú távú fennmaradása már kérdésesnek látszik.
A távleolvasható mérőeszközök 2027. január 1-jei kötelező bevezetése a társasházak széles körét érinti. Az alábbi olvasói kérésre adott szakértői összefoglaló pontról pontra rendszerezi, hogy mely ingatlanokban kötelező az átállás, milyen mérőkre terjed ki a jogszabály, és hogyan kell eljárni a helyi önkormányzatoknál a vizsgálatok benyújtásakor.
A társasházbiztosítások díjának emelkedése, az alulbiztosítottság, a lakások és a társasház biztosításának elhatárolása, valamint az egyre újabb kockázatok is szóba kerültek a THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése " konferenciájának kerekasztal beszélgetésén. A résztvevők a közös képviselőknek és a tulajdonosoknak is adtak gyakorlati tanácsokat a biztosítások kiválasztásához és a károk bejelentéséhez.
Lenner Dorottya csaknem 10 éve, 2017-ben csatlakozott az eHÁZ csapatához, mint ügyfélszolgálatos munkatárs, és 2026 júliusától ő tölti be az eHÁZ termékfelelősi pozícióját. Dorottyát a THT az elmúlt évekről és az eHÁZ várható újdonságairól kérdezte.
Le kell cserélni a még érvényes hitelességi idejű, de hagyományos (nem távleolvasható) melegvízmérőket kötelezően a határidő előtt, és pontosan melyik jogszabály vonatkozik az egyedi kazán nélküli, tisztán távhős épületekre? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 





































