Új szakaszba léphet a rövid távú lakáskiadás szabályozása Angyalföldön, Újlipótvárosban és Vizafogón. A XIII. kerületi önkormányzat módosított rendelettervezete különbséget tesz a 2026 végéig nyilvántartásba vett, valamint a 2027. január 1-jétől létesülő magánszálláshelyek és egyéb szálláshelyek között.
A már működő szálláshelyek főszabály szerint továbbra is évi 365 napra kapnának működési lehetőséget. Ezt azonban a társasház vagy lakásszövetkezet szervezeti-működési szabályzata, illetve alapszabálya felülírhatná.
Amennyiben a lakóközösség kifejezetten megtiltja a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet, a jegyző a tiltás tudomására jutását követő 180. naptól évi nulla napban állapíthatná meg a szálláshely-szolgáltatásra felhasználható napok számát.
A tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy a tiltás nem kizárólag a bizonyíthatóan problémás vagy lakossági panaszokkal érintett szálláshelyekre vonatkozna. Az adott épületben érvényes közösségi szabályozás általánosan meghatározhatná a tevékenység megengedhetőségét.
Az új szálláshelyekre fordított szabály vonatkozna
A 2027. január 1-jétől nyilvántartásba vett szálláshelyek esetében megfordulna a jelenlegi logika.
A rendelettervezet alaphelyzetben évi nulla működési napot biztosítana. A lakás csak akkor működhetne turisztikai szálláshelyként, ha a társasház vagy lakásszövetkezet szabályzata ezt kifejezetten megengedi.
A kerületben az önkormányzati tájékoztatás szerint jelenleg körülbelül 1100–1200 lakás működik rövid távú szálláshelyként. A kerület vezetése attól is tart, hogy más budapesti városrészek szigorításai miatt a turisztikai lakáskiadás egy része Újlipótvárosba és Angyalföldre helyeződhet át.
A lakóközösségek új döntési helyzetbe kerülhetnek
Az új szabályozás a társasházi közgyűlések szerepét is felértékelheti.
A közös képviselőknek és a tulajdonostársaknak világosan meg kellene határozniuk, hogy az épületben engedélyezik-e a rövid távú szálláshely-szolgáltatást. A döntés az egyes lakások hasznosítási lehetőségeire és a tulajdonosok gazdasági érdekeire is közvetlenül hatással lehet.
A szálláshely-szolgáltatást ellenző lakók jellemzően a zajterhelést, a gyakori vendégváltást, a közös területek fokozott igénybevételét és az épület biztonságát említik problémaként. A szállásadók ugyanakkor a jogszerűen folytatott vállalkozási tevékenység kiszámíthatóságát és a tulajdonosi rendelkezési jog védelmét hangsúlyozzák.
A már működő szálláshelyekre javasolt 180 napos átmeneti időszak e két érdek közötti egyensúlyt próbálhatja megteremteni, ugyanakkor nem szünteti meg a szabályozás körül várható jogi és gazdasági vitákat.
A végleges rendelet még nem született meg
A tervezet társadalmi egyeztetési folyamaton ment keresztül, és az önkormányzati döntéshozatal során további módosításokra is sor kerülhet.
A közös képviselők számára ezért egyelőre az előkészítés és a lakástulajdonosok tájékoztatása lehet indokolt. A lakóközösségeknek a végleges szabályozás alapján kell majd megvizsgálniuk, szükséges-e szervezeti-működési szabályzatuk módosítása.
A XIII. kerületi kezdeményezés fontos kérdése, hogy a rövid távú lakáskiadásról szóló döntésekben milyen mértékben érvényesülhet a tulajdonosi közösség akarata, és hol húzódik a határ az egyéni tulajdonosi jogok és a lakóközösség nyugodt működéséhez fűződő érdek között.
Források
- Világgazdaság – XIII. kerületi rendelettervezet, 2026. november 15.
- Spabook – Módosított XIII. kerületi rendelettervezet
- XIII. kerületi önkormányzat – Rövid távú lakáskiadás
Címkék: Airbnb, társasház, XIII. kerület, rövid távú lakáskiadás





























