A társasházi törvény egy darázsfészek, politikailag nagyon kockázatos hozzányúlni, nem véletlen az időhúzás2023. szeptember 25. |
|---|
Nem ok nélkül halogatja a kormányzat a társasházakkal kapcsolatos törvényalkotást: a jelenlegi recesszióban gazdasági előnyöket aligha, politikai kockázatokat azonban bőven hozhat az, ha az elmúlt évek törvényalkotási folyamataihoz hasonló módon, a rózsadombi villákból akarjuk kitalálni azt, hogy hogyan és miként éljen a plebsz a miskolci panelekben. Dén Mátyás András írása.
|
|
2 355 HUF
T5 típusú Társasházi Érintésvédelmi 400 V - os csomag 4 db - os matrica szett
![]() Érdekel → |
|
Borzasztó sok probléma van a társasházi törvénnyel, ezt mindenki tudja Magyarországon, aki társasházban él, vagy társasházat kezel, ez nem vitás. Nagyon sokat írtunk már arról is, hogy a covid-járvány miatti bezárások és az elmúlt években történt ad hoc rendeleti kormányzás milyen károkat okozott a társasházaknak, nem beszélve a rezsicsökkentés csökkentéséről, melynek köszönhetően ma már több esetben drágább társasházi lakásban élni, mint egy családi házban. A társasházakban van csak igazán veszélyhelyzet Arról is sokat írtunk már, hogy a társasházak időzített bombák, járókelőkre omló homlokzatok, leszakadó erkélyek, függőfolyosók kongatják a vészharangot a társasházak állapotát tekintve. Nem passzióból csináltunk, mint THT, még 2020-ban az MNB-vel felmérést a hazai társasházak állapotáról, melyből már akkor olyan riasztó számok derültek napvilágra, minthogy a társasházak fele az elmúlt 5 évben nem újított fel semmit, holott erre ugyanúgy a társasházak 50 százalékának nagyon nagy szüksége lenne. Mindezek tudatában meglehetősen nehezen indokolható az a fajta társasházakkal szembeni mostoha bánásmód, vagy ha úgy tetszik kettős mérce, miszerint ha áfa visszaigénylésről van szó, akkor a társasház kvázi magánszemélynek minősül, de ha katás alvállalkozó akar számlázni a társasháznak, akkor azt már nem teheti meg, hiszen nem magánszemély, melynek köszönhetően az egekbe szöktek a karbantartási költségek. Hol van a pénz? A legnagyobb probléma tehát a pénzhiány: bár évek óta nagy a várakozás egy uniós társasházi felújítási program kapcsán, a jelenlegi nemzetközi politikai hangulat semmi jóval nem kecsegtet azt illetően, hogy a közeljövőben külső forráshoz jussanak a hazai társasházi közösségek. Pályázatok is elvétve állnak rendelkezésre, érdekes módon azok is inkább az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknál, vagy évente egyszer mintegy alamizsnaként az OTP-től, mely pénzintézet az éves bevételének (2022: 1656 milliárd Ft) ~0,002 százalékát osztja ki pályázati forrásként arra a piacra, ahol amúgy piacvezető. De legalább kiosztja, és évről évre nő a pályázati összeg, ennek lehet örülni. De vegyük azt a szcenáriót, hogy nincs pénz és akarat sem a társasházak kormányzati támogatására. "Rendben van, fogadjuk el", öngondoskodásra kell nevelni a társadalmat, mindenkinek a saját dolga az, hogy a lakókörnyezete épségét, biztonságát, állapotát megőrizze. Teremtsenek elő pénzt a társasházak, mondjuk tetőtér, vagy közös területek - példál házmesteri lakás - eladásával. Mi kell ehhez? Alapító okirat módosítás, amihez a tulajdonosok 100%-a kell, hogy hozzájáruljon. Miközben a lakástulajdonosok egy jó része orosz, kínai, vietnámi, német, kb azt sem tudja, hogy van lakása. Nem ehhez kellene, kellett volna először hozzányúlni az elektronikus közgyűlések semmitmondó rendeleti lózungja, vagy a mára már teljesen felesleges rezsicsökkentési értesítő "innovációja" helyett? Vagy nem kellene esetleg a társasházi biztosítást kötelezővé tenni? Nem lenne itt feladat? Ezen a ponton tehát megkísérelném levonni a tanulságot: a társasházak és a társasházakban élők tényleg nem érdeklik az aktuális kormányzatot. Nagy kár ez, mert ma Magyarország lakosságának fele társasházakban él, és egy idő után hiába kapják meg a napi betevő cirkusz és kenyér kombót, a cirkusz egyre unalmasabb, a kenyér pedig egyre kisebb és rosszabb minőségű, melyen egyre többen osztoznak, egyre nagyobb feszültséget generálva ezzel egymás között. Sokkal jobban oda kéne figyelni a társasházakra, mi szóltunk. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Nem ok nélkül halogatja a kormányzat a társasházakkal kapcsolatos törvényalkotást: a jelenlegi recesszióban gazdasági előnyöket aligha, politikai kockázatokat azonban bőven hozhat az, ha az elmúlt évek törvényalkotási folyamataihoz hasonló módon, a rózsadombi villákból akarjuk kitalálni azt, hogy hogyan és miként éljen a plebsz a miskolci panelekben. Dén Mátyás András írása.

A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat.
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került.
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket.
2026. május 14-én hivatalosan is megszűnt a veszélyhelyzet Magyarországon. Az áprilisi választások nyomán felálló új Országgyűlés első intézkedéseinek egyike a rendeleti kormányzás lezárása volt. Az átmenet folyamatossága, valamint a gazdasági és szervezeti stabilitás biztosítása érdekében a parlament törvényi szintre emelte a legfontosabb veszélyhelyzeti intézkedéseket.
Olvasónk két társasházi közgyűlésen is azt tapasztalta, hogy a közös képviselők nem terjesztik elő elfogadásra a számviteli törvény szerinti éves beszámolót. A mulasztásra olyan érveik voltak, miszerint a tulajdonosok „úgysem értik, felesleges", vagy a „közös képviselő által készített elszámolás amúgy is részletesebb". Olvasónk kérdésére jogi szakértőnk válaszol. 
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 







































