Barion Pixel

A társasházi törvény egy darázsfészek, politikailag nagyon kockázatos hozzányúlni, nem véletlen az időhúzás

2023. szeptember 25.
interjuzas.jpgNem ok nélkül halogatja a kormányzat a társasházakkal kapcsolatos törvényalkotást: a jelenlegi recesszióban gazdasági előnyöket aligha, politikai kockázatokat azonban bőven hozhat az, ha az elmúlt évek törvényalkotási folyamataihoz hasonló módon, a rózsadombi villákból akarjuk kitalálni azt, hogy hogyan és miként éljen a plebsz a miskolci panelekben. Dén Mátyás András írása.

Borzasztó sok probléma van a társasházi törvénnyel, ezt mindenki tudja Magyarországon, aki társasházban él, vagy társasházat kezel, ez nem vitás. Nagyon sokat írtunk már arról is, hogy a covid-járvány miatti bezárások és az elmúlt években történt ad hoc rendeleti kormányzás milyen károkat okozott a társasházaknak, nem beszélve a rezsicsökkentés csökkentéséről, melynek köszönhetően ma már több esetben drágább társasházi lakásban élni, mint egy családi házban.

A társasházakban van csak igazán veszélyhelyzet

Arról is sokat írtunk már, hogy a társasházak időzített bombák, járókelőkre omló homlokzatok, leszakadó erkélyek, függőfolyosók kongatják a vészharangot a társasházak állapotát tekintve. Nem passzióból csináltunk, mint THT, még 2020-ban az MNB-vel felmérést a hazai társasházak állapotáról, melyből már akkor olyan riasztó számok derültek napvilágra, minthogy a társasházak fele az elmúlt 5 évben nem újított fel semmit, holott erre ugyanúgy a társasházak 50 százalékának nagyon nagy szüksége lenne.

Mindezek tudatában meglehetősen nehezen indokolható az a fajta társasházakkal szembeni mostoha bánásmód, vagy ha úgy tetszik kettős mérce, miszerint ha áfa visszaigénylésről van szó, akkor a társasház kvázi magánszemélynek minősül, de ha katás alvállalkozó akar számlázni a társasháznak, akkor azt már nem teheti meg, hiszen nem magánszemély, melynek köszönhetően az egekbe szöktek a karbantartási költségek.

Hol van a pénz?

A legnagyobb probléma tehát a pénzhiány: bár évek óta nagy a várakozás egy uniós társasházi felújítási program kapcsán, a jelenlegi nemzetközi politikai hangulat semmi jóval nem kecsegtet azt illetően, hogy a közeljövőben külső forráshoz jussanak a hazai társasházi közösségek. Pályázatok is elvétve állnak rendelkezésre, érdekes módon azok is inkább az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknál, vagy évente egyszer mintegy alamizsnaként az OTP-től, mely pénzintézet az éves bevételének (2022: 1656 milliárd Ft) ~0,002 százalékát osztja ki pályázati forrásként arra a piacra, ahol amúgy piacvezető. De legalább kiosztja, és évről évre nő a pályázati összeg, ennek lehet örülni.

De vegyük azt a szcenáriót, hogy nincs pénz és akarat sem a társasházak kormányzati támogatására. "Rendben van, fogadjuk el", öngondoskodásra kell nevelni a társadalmat, mindenkinek a saját dolga az, hogy a lakókörnyezete épségét, biztonságát, állapotát megőrizze. Teremtsenek elő pénzt a társasházak, mondjuk tetőtér, vagy közös területek - példál házmesteri lakás - eladásával. Mi kell ehhez? Alapító okirat módosítás, amihez a tulajdonosok 100%-a kell, hogy hozzájáruljon. Miközben a lakástulajdonosok egy jó része orosz, kínai, vietnámi, német, kb azt sem tudja, hogy van lakása. Nem ehhez kellene, kellett volna először hozzányúlni az elektronikus közgyűlések semmitmondó rendeleti lózungja, vagy a mára már teljesen felesleges rezsicsökkentési értesítő "innovációja" helyett? Vagy nem kellene esetleg a társasházi biztosítást kötelezővé tenni? Nem lenne itt feladat?

Ezen a ponton tehát megkísérelném levonni a tanulságot: a társasházak és a társasházakban élők tényleg nem érdeklik az aktuális kormányzatot. Nagy kár ez, mert ma Magyarország lakosságának fele társasházakban él, és egy idő után hiába kapják meg a napi betevő cirkusz és kenyér kombót, a cirkusz egyre unalmasabb, a kenyér pedig egyre kisebb és rosszabb minőségű, melyen egyre többen osztoznak, egyre nagyobb feszültséget generálva ezzel egymás között. Sokkal jobban oda kéne figyelni a társasházakra, mi szóltunk.

További híreink


Külön gazdálkodó lépcsőházak a társasházban 2025. június 13.
Több lépcsőházból álló társasház esetén jogszerű, ha a lépcsőházak külön gazdálkodnak, miközben a társasház szervezetileg és számvitelileg egységet alkot? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Kéményproblémák a társasházban – mit tehet a közös képviselő? 2025. június 12.
A társasházi épületekben közös tulajdonban álló rendszerek - így a kémények - fenntartása gyakran okoz vitás helyzeteket, különösen akkor, ha azok állapota leromlik, de a használatuk csak néhány lakástulajdonos érdekeit szolgálja. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Elfogadták a távhőszolgáltatásról szóló törvény módosítását 2025. június 3.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi XLV. törvényt, amely a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény átfogó módosítását tartalmazza. Az új szabályozás célja a megújuló energiaforrások és a maradékhő szélesebb körű felhasználásának ösztönzése, a távhőellátás biztonságának növelése, valamint a jogi és működési keretek pontosítása.

Háztartási gépek zajszintje – szabályozás a házirendben 2025. június 3.
Olvasónk arra volt kíváncsi, hogyan egyeztethetők össze a háztartási gépek működése során keletkező zajok a csendrendeletben rögzített határértékekkel, különös tekintettel a társasházi házirend szabályozási lehetőségeire. Jogi szakértőnk az alábbiakban válaszol a felvetésre.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Új lista a „kivett” rendeltetésű ingatlanokról – Frissítés a Földhivatali Portálon 2025. május 28.
2025. május 27-étől új hivatalos lista érvényes a „kivett" jogcímű és rendeltetésű ingatlanokra vonatkozóan. A Földhivatali Portálon elérhető táblázat részletesen tartalmazza, milyen megnevezések alkalmazhatók az ingatlan-nyilvántartásban.

Ismételni kell időszakonként a regisztrációt? 2025. május 26.
A törvény által elvárt regisztrációt, két évente újra és újra meg kell ismételni, még abban az esetben is, ha a közös képviselőt újra választják, azaz a személye nem változik? - az olvasói kérdésre szakértőnk válaszol.

Pontosítások az ingatlan-nyilvántartásban – A társasházi tulajdonosokat és a hitelezőket is érinti a legújabb kormányrendelet-módosítás 2025. május 20.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtását szabályozó 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása a jogalkalmazás során felmerült kérdésekre reagál. A változások célja, hogy pontosabb eligazodást nyújtsanak a közös tulajdon használatának bejegyzésétől kezdve a társasházi alapító okirat módosításán át egészen a végrehajtási jogok bejegyzéséig. A módosítás egyúttal összhangot teremt a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szabályaival is.

Lehet SZMSZ-ben szabályozni a társasházban nyíló üzleteket? - szakértőnk válaszol 2025. május 19.
Az SZMSZ-ben általános szabályokon túl van arra lehetőség, hogy a házban lévő üzletek esetében (melyek nem a társasház tulajdonában vannak) meghatározásra kerüljön, hogy pl. alkoholt is forgalmazó üzlet nem nyitható? A lakások esetében lehetséges olyan szabályt hozni, hogy airbnb-hez a közgyűlés hozzájárulása szükséges?

Benyújtották a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslatot 2025. május 14.
Már a Parlament előtt van az a jogszabálytervezet, amely új alapokra helyezheti a településkép és a közösségi érdekek védelmét. Az indítvány lehetőséget teremtene arra, hogy az önkormányzatok korlátozhassák bizonyos lakóingatlanok megszerzését, illetve felléphessenek a helyi karaktert veszélyeztető beruházásokkal szemben.

Lakásszövetkezet működéséhez szükséges szabályzatok 2025. május 12.
A lakásszövetkezetben az Alapszabályon kívül csak Házirend, Tűzvédelmi Szabályzat és Kameraszabályzat van. Szükséges a működéshez ezeken kívül más szabályzatok megalkotása is? Olvasói kérdésre szakértőnk válaszol.

Hivatalosan is meghosszabbításra került a közös képviselők regisztrációjának határideje 2025. május 12.
A május 12-i Magyar Közlönyben megjelent a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása.

Mit tartalmazzon a regisztrációs eljáráshoz szükséges jegyzőkönyv? 2025. május 9.
Mit kell pontosan tartalmaznia annak a közgyűlési határozatnak, amellyel a közös képviselő jogosult lesz regisztrálni a Földhivatalnál? A THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre.

Földhivatali regisztráció – hol tartunk most? 2025. május 6.
Lejárt a korábban kiírt május 1-i határidő. A regisztrációs kötelezettség aktuális helyzetéről a THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly adott tájékoztatást.

Be kell számolnia a leköszönő közös képviselőnek? 2025. április 29.
A társasház közgyűlése 2025. január 01. hatállyal választott új közös képviselőt. A beszámoló közgyűlést, az előírt határidő tartásával, már az új közös képviselő hívja össze. A THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre.

Csak a határidő után regisztrálhatok - szakértő válaszol 2025. április 25.
Dr. Havas-Sághy GáborA Társasházam nem erősítette meg az előző közös képviselőt tisztségében, engem szeretnének megválasztani de a közös képviselő a megválasztás lehetőségét adó közgyűlés idejét nem hajlandó a regisztráció határidejének betartásához szükséges időre kiírni az idevonatkozó /30 napos/határidő törvény alapján. Így az április 30.-i határidő után tudok csak beregisztrálni. Milyen szankcióra számíthatok? Olvasói kérdésre szakértő válaszol.

Digitális állampolgárság és adatkezelés – Mit kell tudnunk ezekről a fogalmakról és a mögöttes tartalomról? 2025. április 24.
dr. Arató MárkDr. Arató Márk, a Havas-Sághy és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében tartott előadásában részletesen ismertette a digitális állampolgárság és az adatkezelés alapfogalmait, valamint a kapcsolódó jogi környezetet.

Földhivatali regisztráció: elhalasztva? 2025. április 22.
Úgy tűnik, újabb fordulatot vett a társasházi közös képviselők földhivatali regisztrációjának ügye: a kormány által benyújtott igazságügyi salátatörvény-tervezet szerint 2026. október 31-ig - azaz több mint másfél évvel későbbre - tolnák ki a regisztrációs kötelezettség határidejét.

Új törvénytervezet a betelepülések szabályozására 2025. április 22.
A kormány törvénytervezetet nyújtott be a helyi önazonosság védelméről, amely a települési közösségek számára biztosítana új jogosítványokat a lakosságszám növekedésének szabályozására. A kezdeményezés alapját az Alaptörvény legutóbbi módosítása adja, amely kimondja, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog nem sértheti a helyi közösségek önazonossághoz való jogát.

Alaptörvénybe került a települések önvédelmi joga 2025. április 14.
jogAz Országgyűlés 2025. április 14-én elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amely lehetőséget biztosít a települések számára, hogy megvédjék közösségi identitásukat a túlnépesedéssel szemben.

Kétharmados hozzájárulás kéne, de a tulajdonostárs passzív - szakértő válaszol 2025. április 14.
dr. Havas-Sághy GáborA házmesteri lakást szeretnénk értékesíteni és az érte kapott pénzt szeretnénk a társasház felújítására fordítani. Az adás-vételi szerződésben az eladó részéről elégséges a 2/3-os tulajdonosi hozzájárulás? Továbbá mi a teendő, ha passzív, a szavazáson részt nem vevő tulajdonostársak miatt nem valósulhat meg a 2/3?

(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások