THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
A tisztább Budapestért: A tervek szerint 2025-től változik az eddigi lomtalanítási rendszer2024. december 17. |
|---|
 A lomtalanítás Budapest belső területein hamarosan alapvető változásokon megy keresztül. Az új rendszer a környezetvédelmi szempontok mellett a közterületek tisztaságát, a közlekedést és a parkolást is javítja várhatóan, miközben a városképet is megőrzi. A MOHU jelentős változtatásokat tervez a lomtalanítás rendszerében. Jó hír, hogy nem kell hosszú ideig óriási szemétkupacokat kerülgetnünk az ajtónk előtt, viszont rossz hír, hogy a saját lomunkat messzebb kell majd vinni. Az új rendszer a tervek szerint egyszerűsíti a lomtalanítást, csökkenti a közrendi problémákat, és tisztábbá teszi Budapestet. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb információkat és változásokat, amelyeket a társasházak közös képviselőinek is figyelembe kell venniük.
|
|
103 000 HUF
THS EXPANSION 2235 - BEJÁRATI ELŐTETŐ
 Érdekel → |
|
Új lomtalanítási rendszer a közterületek rendezett tartásáért A Szabad Európa információi szerint 2025-ben a MOHU átalakítja a lomtalanítást. A fővárosi lomtalanítás eddigi gyakorlata, amely során a lakosok a ház elé pakolják a kidobásra szánt lomot, rendetlenséget és közlekedési akadályokat okozott. Az új rendszer célja, hogy ezen problémák kiküszöbölésével a város tisztán tartása könnyebbé váljon, és a lomtalanítási folyamat környezettudatosabbá váljon. Az alábbi változások lépnek életbe:
A lomtalanítás ideje alatt is elérhető marad a házhoz menő szolgáltatás, amely továbbra is igénybe vehető az alábbi módokon:
Fenntarthatóság és környezetvédelem Az új lomtalanítási rendszer egyaránt támogatja a fenntartható hulladékgazdálkodási célokat és a környezetvédelmi elveket. Az alábbi előnyökkel jár a változtatás:
A városkép és közterületek védelme A lomtalanítási időszakok nemcsak a közterületek tisztaságát javítják, hanem segítenek a város esztétikai megjelenésének fenntartásában is. Az új rendszer biztosítja, hogy:
A kontrollált lomtalanítási rendszer nemcsak a fővárosban, hanem számos európai nagyvárosban és hazai vidéki városban is már sikeresen működik. Budapest, mint az egyik utolsó város, ahol a ház elé ömlesztett lomtalanítás a jellemző, végre a modern, környezetbarát megoldások irányába lép. Ez a változás összhangban van a körforgásos hulladékgazdálkodás elveivel, és segíti a főváros fenntartható fejlődését. A társasházak közös képviselőinek és lakóinak fontos, hogy tájékozódjanak az új lomtalanítási szabályokkal kapcsolatban. A gyűjtőpontok elérhetősége és a házhoz menő szolgáltatások igénybevétele egyszerűsíti majd a lomtalanítást, és segíti a lakókat a környezettudatosabb hulladékgazdálkodásban. A közös képviselők feladata, hogy tájékoztassák a lakókat a változásokról, és biztosítsák, hogy a társasház lakói könnyedén hozzáférjenek a különböző lomtalanítási lehetőségekhez. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit. 
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét. 
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja. 
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg. 
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz. 
A fűtési szezonban kevés kellemetlenebb dolog van annál, mint amikor a lakók arra panaszkodnak, hogy „nem melegek a radiátorok". A közös képviselő ilyenkor a frontvonalban találja magát, hiszen a probléma egyszerre technikai, kommunikációs és szervezési feladat is. Egy korszerű, hitelesített mérőműszer azonban nemcsak a hibák gyors beazonosításában segít, hanem abban is, hogy a képviselő hitelesen és hatékonyan képviselhesse a közösség érdekeit. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott. 
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség. 
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen. 
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség? 
A penész megjelenése sok háztartásban tapasztalható probléma, különösen ablakcsere és szigetelés után, de akár új építésű otthonokban is felütheti a fejét. Hogyan biztosítható a folyamatos minimális szellőzés és hogyan előzhető meg ezzel a penész kialakulása egyszerűen és megfizethetően? 
Milyen tájékoztatásokat kell kötelezően kifüggeszteni társasházakban, melyek azok, melyeket praktikus okból célszerű, és melyek azok, melyeket, ahogy mondani szokás: illik kitenni? 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
