A TSZOE egykapus, direkt uniós felújítási pályázati lehetőséget kér a hazai társasházaknak - Beszámoló a 2024. szeptember 19-ei TSZOE–UIPI Társasház Felújítási Szakmai Napról2024. szeptember 24. |
|---|
2024. szeptember 19-én lezajlott Budapesten a TSZOE (Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete) és az UIPI (International Union of Property Owners - Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Szövetsége) közös, 300 fős nemzetközi konferenciája, melyen az európai uniós társasházi felújítási lehetőségek mellett számos, társasházak mindennapjait meghatározó kérdésről szó esett.
|
|
42 100 HUF
Prémium minőségű NOTRAX Beltéri szennyfogó szőnyeg 90 x 150 cm
![]() Érdekel → |
|
Európai kihívások és lehetőségek - Emmanuelle Causse, az UIPI főtitkára Emmanuelle Causse, az UIPI főtitkára átfogó előadást tartott a konferencián, ahol az európai ingatlanpiac előtt álló kihívásokkal foglalkozott, különös tekintettel a lakástulajdonosokra és társasházakra vonatkozó közelgő szabályozásokra. Európában a lakosság körülbelül 70%-a él saját tulajdonú ingatlanban, és ez az arány Kelet-Európában, így Magyarországon, Romániában és Bulgáriában még magasabb. Az előadás rámutatott, hogy az energiahatékonyság és a fenntarthatóság kérdése egyre nagyobb hangsúlyt kap a jogszabályokban, amelyek célja a klímaváltozás hatásainak mérséklése és az épületállomány karbonsemlegessé tétele. A zöld megállapodás és az energiahatékonyság Az Európai Zöld Megállapodás célja, hogy 2050-re karbonsemleges gazdaságot hozzanak létre. Ennek részeként számos, mintegy 10-15 uniós jogszabály közvetlenül érinti az épületek energiahatékonyságát. Az egyik legfontosabb ilyen szabályozás az Energy Performance of Buildings Directive (EPBD), amely előírja a legrosszabb energiahatékonyságú épületek - különösen az F és G kategóriás épületek - kötelező felújítását 2033-ig. A cél az, hogy minden épület legalább E kategóriás energiahatékonyságot érjen el. Causse elmagyarázta, hogy az EU tagállamoknak, így Magyarországnak is, lehetőségük van rugalmasan kezelni a felújítási kötelezettségeket. Az egyes épületeknek nem kell külön felújítási célokat teljesíteniük, de az országos átlagos energiahatékonysági célokat el kell érni. Emellett Causse hangsúlyozta a fűtési rendszerek dekarbonizációját, amely 2035-től tiltaná a fosszilis tüzelőanyaggal működő rendszerek használatát. Az elektromobilitás infrastruktúrája is kiemelt szerepet kap: új építkezések esetén kötelező lesz a parkolóhelyek 50%-ára elektromos töltőállomást telepíteni, míg jelentős felújításoknál szintén meg kell valósítani a töltési infrastruktúrát. Társasházkezelők és az egykapus rendszer A konferencia egyik kiemelt témája volt a „One Stop Shop" kezdeményezés, amely egyablakos ügyintézési rendszert vezetne be a felújítást tervező tulajdonosok számára. Ez a rendszer központi információs pontokat hozna létre, ahol a tulajdonosok minden szükséges információt és technikai támogatást megkapnának a felújításokkal kapcsolatban. Az EU célja, hogy minden 80.000 lakosra jusson egy ilyen központ, különösen ott, ahol az épületállomány elöregedett, vagy ahol magas az energiaszegénység. Emmanuelle Causse zárszavában hangsúlyozta, hogy a társasházkezelőknek és a
Példák a sikeres felújításokra - Erwin Mlecnik, a hollandiai Delft Műszaki Egyetem docense, a CondoReno projekt koordinátora Erwin Mlecnik, a hollandiai Delft Műszaki Egyetem docense és a CondoReno projekt koordinátora bemutatta, hogy az épületállomány szén-dioxid-kibocsátása az európai kibocsátások mintegy 40%-át teszi ki, különös tekintettel a fűtési energiafelhasználásra, amely kétharmad részben fosszilis tüzelőanyagoktól függ. Emiatt az energiahatékonysági szabályozások középpontjában az épületek szénlábnyomának csökkentése áll. Mlecnik különböző sikeres felújítási projekteket ismertetett. Példaként említette a dunaújvárosi panelház felújítását, amely közel 90%-os energiamegtakarítást eredményezett, és amely az egyik első „passzívház" filozófián alapuló projekt volt Kelet-Európában. Egy másik példa egy észtországi társasház felújítása volt, amely állami támogatással valósult meg, és ahol a beruházási költségek 22-33%-át adóbevételként nyerte vissza az állam. Hollandiában a cégek akár 30 éves energiamegtakarítási garanciát nyújtanak, ami lakásonként évente több mint ezer euró megtakarítást jelenthet. Mlecnik kiemelte, hogy a társasházi közösségek gyakran hezitálnak a felújítások elindításán, és akár 6-8 évig is tarthat, amíg döntés születik. Ezért kulcsfontosságú a döntéshozatal felgyorsítása és a műszaki szakértők bevonása, hogy a projektek hatékonyan és sikeresen valósulhassanak meg. Műszaki szakértők bevonása és digitalizáció - László Péter, az Atrix Kft. ügyvezetője László Péter, az Atrix Kft. ügyvezetője hangsúlyozta a társasházi felújítások során jelentkező technikai kihívásokat, mint a párásodás, hőszigetelési hiányosságok és gépészeti problémák. Ezek a problémák a lakók igényei és a jogszabályi követelmények miatt egyaránt figyelmet igényelnek. A szakértők bevonása - építész, gépész, energiaszakértő - elengedhetetlen a sikeres felújításhoz, mivel hiányuk hosszú távon jelentős költségeket és jogi problémákat okozhat. László Péter továbbá hangsúlyozta a digitalizáció fontosságát a társasházi projektek kezelésében. Modern projektmenedzsment szoftverekkel a tervek és dokumentációk nyomon követhetők, ami segít a problémák gyors és hatékony megoldásában. A nagyobb beruházások, például szállodák vagy társasházak esetében ez különösen fontos. Társasházi biztosítások és felelősségbiztosítás - Besnyő Márton, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója Besnyő Márton, a Netrisk képviselője kiemelte, hogy a társasházi biztosítások elengedhetetlenek, különösen a felújítási munkálatok során, ahol gyakoriak az építési hibák, anyaglopások és egyéb káresemények. A felújítások 10-15%-ában fordul elő valamilyen kár, ami miatt a biztosítások kulcsszerepet játszanak a károk enyhítésében. A biztosítótársaságok szerepe az ilyen helyzetekben kiemelkedő, de ahhoz, hogy a kártérítési igényeket gyorsan és sikeresen lehessen érvényesíteni, megfelelő dokumentációra van szükség. A kivitelezőknek rendelkezniük kell felelősségbiztosítással, hogy a felújítási munkák során bekövetkező balesetek, hibák vagy károk esetén a felelősség kérdése egyértelmű legyen. Az ilyen biztosítások hiánya komoly kockázatot jelenthet a társasházak számára. Besnyő arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasházaknak érdemes évente felülvizsgálniuk a biztosítási szerződéseiket, különösen akkor, ha nagyobb felújításokat terveznek, mint például tető- vagy homlokzatjavítás. A biztosítási piacon a transzparencia és az átláthatóság biztosítása a társasházak hosszú távú biztonságának érdekében kulcsfontosságú. A konferencián Besnyő Márton kiemelte, hogy a biztosítási összegeket rendszeresen frissíteni kell az építési árak emelkedésének megfelelően, hogy biztosítsák a társasházak megfelelő védelmét. Konklúziók és javaslatok A szakmai nap végén Dén Mátyás András, a TSZOE elnökségi tagja megvitatta a társasházak finanszírozásának jelenlegi kihívásait és a jövőbeli lehetőségeket. Javaslatot tett arra, hogy a társasházak és az önkormányzatok közvetlenül, közvetítő szervezetek nélkül pályázhassanak uniós forrásokra, az egyablakos rendszer keretében, amely megkönnyítené a felújítási projektek támogatását és finanszírozását. A konferencia rávilágított arra, hogy az európai társasházak felújítása előtt álló kihívások nagyrészt az energiahatékonyságra és a jogszabályok betartására koncentrálnak. Az EU-s szabályozások célja a fenntarthatóság és a karbonsemlegesség megvalósítása, amely a következő években kulcsszerepet fog játszani a társasházak életében. Az előadók egyhangúlag hangsúlyozták, hogy a felújításokhoz szükséges döntéshozatal gyorsítása, a megfelelő biztosítási háttér és a technikai szakértők bevonása nélkülözhetetlen a sikeres projektek megvalósításához. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



2024. szeptember 19-én lezajlott Budapesten a TSZOE (Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete) és az UIPI (International Union of Property Owners - Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Szövetsége) közös, 300 fős nemzetközi konferenciája, melyen az európai uniós társasházi felújítási lehetőségek mellett számos, társasházak mindennapjait meghatározó kérdésről szó esett.


Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik.
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit.
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül. 
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek.
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni.
2026-ban a fővárosi és több kerületi önkormányzat is kínál vissza nem térítendő, illetve részben kamatmentes kölcsönnel kombinált támogatásokat társasházak számára. Az alábbiakban összegyűjtöttük a budapesti társasházakat közvetlenül érintő pályázatokat, a legfontosabb tudnivalókkal és elérhetőségekkel.
Felvételsorozat negyedik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Szilber Szilvia ingatlankezelő, társasházi szakértő - Szilber Házak Ingatlankezelő Kft.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe.
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk.
Tartalmas program és a THT új, nagy érdeklődéssel várt szakkönyve, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetéseKarbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" várja az előfizetőket a THT konferencián 2026.03.12-én a Lurdy Konferencia és Rendezvényközpontban. A vidéki rendezvényeken már három város konferencia résztvevői forgathatják haszonnal ezt a hiánypótló kiadványt. 







































