A TSZOE egykapus, direkt uniós felújítási pályázati lehetőséget kér a hazai társasházaknak - Beszámoló a 2024. szeptember 19-ei TSZOE–UIPI Társasház Felújítási Szakmai Napról2024. szeptember 24. |
|---|
2024. szeptember 19-én lezajlott Budapesten a TSZOE (Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete) és az UIPI (International Union of Property Owners - Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Szövetsége) közös, 300 fős nemzetközi konferenciája, melyen az európai uniós társasházi felújítási lehetőségek mellett számos, társasházak mindennapjait meghatározó kérdésről szó esett.
|
|
20 190 HUF
Kültéri Postaláda - nemesacélból
![]() Érdekel → |
|
Európai kihívások és lehetőségek - Emmanuelle Causse, az UIPI főtitkára Emmanuelle Causse, az UIPI főtitkára átfogó előadást tartott a konferencián, ahol az európai ingatlanpiac előtt álló kihívásokkal foglalkozott, különös tekintettel a lakástulajdonosokra és társasházakra vonatkozó közelgő szabályozásokra. Európában a lakosság körülbelül 70%-a él saját tulajdonú ingatlanban, és ez az arány Kelet-Európában, így Magyarországon, Romániában és Bulgáriában még magasabb. Az előadás rámutatott, hogy az energiahatékonyság és a fenntarthatóság kérdése egyre nagyobb hangsúlyt kap a jogszabályokban, amelyek célja a klímaváltozás hatásainak mérséklése és az épületállomány karbonsemlegessé tétele. A zöld megállapodás és az energiahatékonyság Az Európai Zöld Megállapodás célja, hogy 2050-re karbonsemleges gazdaságot hozzanak létre. Ennek részeként számos, mintegy 10-15 uniós jogszabály közvetlenül érinti az épületek energiahatékonyságát. Az egyik legfontosabb ilyen szabályozás az Energy Performance of Buildings Directive (EPBD), amely előírja a legrosszabb energiahatékonyságú épületek - különösen az F és G kategóriás épületek - kötelező felújítását 2033-ig. A cél az, hogy minden épület legalább E kategóriás energiahatékonyságot érjen el. Causse elmagyarázta, hogy az EU tagállamoknak, így Magyarországnak is, lehetőségük van rugalmasan kezelni a felújítási kötelezettségeket. Az egyes épületeknek nem kell külön felújítási célokat teljesíteniük, de az országos átlagos energiahatékonysági célokat el kell érni. Emellett Causse hangsúlyozta a fűtési rendszerek dekarbonizációját, amely 2035-től tiltaná a fosszilis tüzelőanyaggal működő rendszerek használatát. Az elektromobilitás infrastruktúrája is kiemelt szerepet kap: új építkezések esetén kötelező lesz a parkolóhelyek 50%-ára elektromos töltőállomást telepíteni, míg jelentős felújításoknál szintén meg kell valósítani a töltési infrastruktúrát. Társasházkezelők és az egykapus rendszer A konferencia egyik kiemelt témája volt a „One Stop Shop" kezdeményezés, amely egyablakos ügyintézési rendszert vezetne be a felújítást tervező tulajdonosok számára. Ez a rendszer központi információs pontokat hozna létre, ahol a tulajdonosok minden szükséges információt és technikai támogatást megkapnának a felújításokkal kapcsolatban. Az EU célja, hogy minden 80.000 lakosra jusson egy ilyen központ, különösen ott, ahol az épületállomány elöregedett, vagy ahol magas az energiaszegénység. Emmanuelle Causse zárszavában hangsúlyozta, hogy a társasházkezelőknek és a
Példák a sikeres felújításokra - Erwin Mlecnik, a hollandiai Delft Műszaki Egyetem docense, a CondoReno projekt koordinátora Erwin Mlecnik, a hollandiai Delft Műszaki Egyetem docense és a CondoReno projekt koordinátora bemutatta, hogy az épületállomány szén-dioxid-kibocsátása az európai kibocsátások mintegy 40%-át teszi ki, különös tekintettel a fűtési energiafelhasználásra, amely kétharmad részben fosszilis tüzelőanyagoktól függ. Emiatt az energiahatékonysági szabályozások középpontjában az épületek szénlábnyomának csökkentése áll. Mlecnik különböző sikeres felújítási projekteket ismertetett. Példaként említette a dunaújvárosi panelház felújítását, amely közel 90%-os energiamegtakarítást eredményezett, és amely az egyik első „passzívház" filozófián alapuló projekt volt Kelet-Európában. Egy másik példa egy észtországi társasház felújítása volt, amely állami támogatással valósult meg, és ahol a beruházási költségek 22-33%-át adóbevételként nyerte vissza az állam. Hollandiában a cégek akár 30 éves energiamegtakarítási garanciát nyújtanak, ami lakásonként évente több mint ezer euró megtakarítást jelenthet. Mlecnik kiemelte, hogy a társasházi közösségek gyakran hezitálnak a felújítások elindításán, és akár 6-8 évig is tarthat, amíg döntés születik. Ezért kulcsfontosságú a döntéshozatal felgyorsítása és a műszaki szakértők bevonása, hogy a projektek hatékonyan és sikeresen valósulhassanak meg. Műszaki szakértők bevonása és digitalizáció - László Péter, az Atrix Kft. ügyvezetője László Péter, az Atrix Kft. ügyvezetője hangsúlyozta a társasházi felújítások során jelentkező technikai kihívásokat, mint a párásodás, hőszigetelési hiányosságok és gépészeti problémák. Ezek a problémák a lakók igényei és a jogszabályi követelmények miatt egyaránt figyelmet igényelnek. A szakértők bevonása - építész, gépész, energiaszakértő - elengedhetetlen a sikeres felújításhoz, mivel hiányuk hosszú távon jelentős költségeket és jogi problémákat okozhat. László Péter továbbá hangsúlyozta a digitalizáció fontosságát a társasházi projektek kezelésében. Modern projektmenedzsment szoftverekkel a tervek és dokumentációk nyomon követhetők, ami segít a problémák gyors és hatékony megoldásában. A nagyobb beruházások, például szállodák vagy társasházak esetében ez különösen fontos. Társasházi biztosítások és felelősségbiztosítás - Besnyő Márton, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója Besnyő Márton, a Netrisk képviselője kiemelte, hogy a társasházi biztosítások elengedhetetlenek, különösen a felújítási munkálatok során, ahol gyakoriak az építési hibák, anyaglopások és egyéb káresemények. A felújítások 10-15%-ában fordul elő valamilyen kár, ami miatt a biztosítások kulcsszerepet játszanak a károk enyhítésében. A biztosítótársaságok szerepe az ilyen helyzetekben kiemelkedő, de ahhoz, hogy a kártérítési igényeket gyorsan és sikeresen lehessen érvényesíteni, megfelelő dokumentációra van szükség. A kivitelezőknek rendelkezniük kell felelősségbiztosítással, hogy a felújítási munkák során bekövetkező balesetek, hibák vagy károk esetén a felelősség kérdése egyértelmű legyen. Az ilyen biztosítások hiánya komoly kockázatot jelenthet a társasházak számára. Besnyő arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasházaknak érdemes évente felülvizsgálniuk a biztosítási szerződéseiket, különösen akkor, ha nagyobb felújításokat terveznek, mint például tető- vagy homlokzatjavítás. A biztosítási piacon a transzparencia és az átláthatóság biztosítása a társasházak hosszú távú biztonságának érdekében kulcsfontosságú. A konferencián Besnyő Márton kiemelte, hogy a biztosítási összegeket rendszeresen frissíteni kell az építési árak emelkedésének megfelelően, hogy biztosítsák a társasházak megfelelő védelmét. Konklúziók és javaslatok A szakmai nap végén Dén Mátyás András, a TSZOE elnökségi tagja megvitatta a társasházak finanszírozásának jelenlegi kihívásait és a jövőbeli lehetőségeket. Javaslatot tett arra, hogy a társasházak és az önkormányzatok közvetlenül, közvetítő szervezetek nélkül pályázhassanak uniós forrásokra, az egyablakos rendszer keretében, amely megkönnyítené a felújítási projektek támogatását és finanszírozását. A konferencia rávilágított arra, hogy az európai társasházak felújítása előtt álló kihívások nagyrészt az energiahatékonyságra és a jogszabályok betartására koncentrálnak. Az EU-s szabályozások célja a fenntarthatóság és a karbonsemlegesség megvalósítása, amely a következő években kulcsszerepet fog játszani a társasházak életében. Az előadók egyhangúlag hangsúlyozták, hogy a felújításokhoz szükséges döntéshozatal gyorsítása, a megfelelő biztosítási háttér és a technikai szakértők bevonása nélkülözhetetlen a sikeres projektek megvalósításához. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



2024. szeptember 19-én lezajlott Budapesten a TSZOE (Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete) és az UIPI (International Union of Property Owners - Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Szövetsége) közös, 300 fős nemzetközi konferenciája, melyen az európai uniós társasházi felújítási lehetőségek mellett számos, társasházak mindennapjait meghatározó kérdésről szó esett.


Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben.
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt. 
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak. 
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 





































