A TSZOE egykapus, direkt uniós felújítási pályázati lehetőséget kér a hazai társasházaknak - Beszámoló a 2024. szeptember 19-ei TSZOE–UIPI Társasház Felújítási Szakmai Napról2024. szeptember 24. |
|---|
2024. szeptember 19-én lezajlott Budapesten a TSZOE (Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete) és az UIPI (International Union of Property Owners - Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Szövetsége) közös, 300 fős nemzetközi konferenciája, melyen az európai uniós társasházi felújítási lehetőségek mellett számos, társasházak mindennapjait meghatározó kérdésről szó esett.
|
|
8 230 HUF
T2 típusú NAGY Társasházi csomag 6 db - os tábla/matrica szett
![]() Érdekel → |
|
Európai kihívások és lehetőségek - Emmanuelle Causse, az UIPI főtitkára Emmanuelle Causse, az UIPI főtitkára átfogó előadást tartott a konferencián, ahol az európai ingatlanpiac előtt álló kihívásokkal foglalkozott, különös tekintettel a lakástulajdonosokra és társasházakra vonatkozó közelgő szabályozásokra. Európában a lakosság körülbelül 70%-a él saját tulajdonú ingatlanban, és ez az arány Kelet-Európában, így Magyarországon, Romániában és Bulgáriában még magasabb. Az előadás rámutatott, hogy az energiahatékonyság és a fenntarthatóság kérdése egyre nagyobb hangsúlyt kap a jogszabályokban, amelyek célja a klímaváltozás hatásainak mérséklése és az épületállomány karbonsemlegessé tétele. A zöld megállapodás és az energiahatékonyság Az Európai Zöld Megállapodás célja, hogy 2050-re karbonsemleges gazdaságot hozzanak létre. Ennek részeként számos, mintegy 10-15 uniós jogszabály közvetlenül érinti az épületek energiahatékonyságát. Az egyik legfontosabb ilyen szabályozás az Energy Performance of Buildings Directive (EPBD), amely előírja a legrosszabb energiahatékonyságú épületek - különösen az F és G kategóriás épületek - kötelező felújítását 2033-ig. A cél az, hogy minden épület legalább E kategóriás energiahatékonyságot érjen el. Causse elmagyarázta, hogy az EU tagállamoknak, így Magyarországnak is, lehetőségük van rugalmasan kezelni a felújítási kötelezettségeket. Az egyes épületeknek nem kell külön felújítási célokat teljesíteniük, de az országos átlagos energiahatékonysági célokat el kell érni. Emellett Causse hangsúlyozta a fűtési rendszerek dekarbonizációját, amely 2035-től tiltaná a fosszilis tüzelőanyaggal működő rendszerek használatát. Az elektromobilitás infrastruktúrája is kiemelt szerepet kap: új építkezések esetén kötelező lesz a parkolóhelyek 50%-ára elektromos töltőállomást telepíteni, míg jelentős felújításoknál szintén meg kell valósítani a töltési infrastruktúrát. Társasházkezelők és az egykapus rendszer A konferencia egyik kiemelt témája volt a „One Stop Shop" kezdeményezés, amely egyablakos ügyintézési rendszert vezetne be a felújítást tervező tulajdonosok számára. Ez a rendszer központi információs pontokat hozna létre, ahol a tulajdonosok minden szükséges információt és technikai támogatást megkapnának a felújításokkal kapcsolatban. Az EU célja, hogy minden 80.000 lakosra jusson egy ilyen központ, különösen ott, ahol az épületállomány elöregedett, vagy ahol magas az energiaszegénység. Emmanuelle Causse zárszavában hangsúlyozta, hogy a társasházkezelőknek és a
Példák a sikeres felújításokra - Erwin Mlecnik, a hollandiai Delft Műszaki Egyetem docense, a CondoReno projekt koordinátora Erwin Mlecnik, a hollandiai Delft Műszaki Egyetem docense és a CondoReno projekt koordinátora bemutatta, hogy az épületállomány szén-dioxid-kibocsátása az európai kibocsátások mintegy 40%-át teszi ki, különös tekintettel a fűtési energiafelhasználásra, amely kétharmad részben fosszilis tüzelőanyagoktól függ. Emiatt az energiahatékonysági szabályozások középpontjában az épületek szénlábnyomának csökkentése áll. Mlecnik különböző sikeres felújítási projekteket ismertetett. Példaként említette a dunaújvárosi panelház felújítását, amely közel 90%-os energiamegtakarítást eredményezett, és amely az egyik első „passzívház" filozófián alapuló projekt volt Kelet-Európában. Egy másik példa egy észtországi társasház felújítása volt, amely állami támogatással valósult meg, és ahol a beruházási költségek 22-33%-át adóbevételként nyerte vissza az állam. Hollandiában a cégek akár 30 éves energiamegtakarítási garanciát nyújtanak, ami lakásonként évente több mint ezer euró megtakarítást jelenthet. Mlecnik kiemelte, hogy a társasházi közösségek gyakran hezitálnak a felújítások elindításán, és akár 6-8 évig is tarthat, amíg döntés születik. Ezért kulcsfontosságú a döntéshozatal felgyorsítása és a műszaki szakértők bevonása, hogy a projektek hatékonyan és sikeresen valósulhassanak meg. Műszaki szakértők bevonása és digitalizáció - László Péter, az Atrix Kft. ügyvezetője László Péter, az Atrix Kft. ügyvezetője hangsúlyozta a társasházi felújítások során jelentkező technikai kihívásokat, mint a párásodás, hőszigetelési hiányosságok és gépészeti problémák. Ezek a problémák a lakók igényei és a jogszabályi követelmények miatt egyaránt figyelmet igényelnek. A szakértők bevonása - építész, gépész, energiaszakértő - elengedhetetlen a sikeres felújításhoz, mivel hiányuk hosszú távon jelentős költségeket és jogi problémákat okozhat. László Péter továbbá hangsúlyozta a digitalizáció fontosságát a társasházi projektek kezelésében. Modern projektmenedzsment szoftverekkel a tervek és dokumentációk nyomon követhetők, ami segít a problémák gyors és hatékony megoldásában. A nagyobb beruházások, például szállodák vagy társasházak esetében ez különösen fontos. Társasházi biztosítások és felelősségbiztosítás - Besnyő Márton, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója Besnyő Márton, a Netrisk képviselője kiemelte, hogy a társasházi biztosítások elengedhetetlenek, különösen a felújítási munkálatok során, ahol gyakoriak az építési hibák, anyaglopások és egyéb káresemények. A felújítások 10-15%-ában fordul elő valamilyen kár, ami miatt a biztosítások kulcsszerepet játszanak a károk enyhítésében. A biztosítótársaságok szerepe az ilyen helyzetekben kiemelkedő, de ahhoz, hogy a kártérítési igényeket gyorsan és sikeresen lehessen érvényesíteni, megfelelő dokumentációra van szükség. A kivitelezőknek rendelkezniük kell felelősségbiztosítással, hogy a felújítási munkák során bekövetkező balesetek, hibák vagy károk esetén a felelősség kérdése egyértelmű legyen. Az ilyen biztosítások hiánya komoly kockázatot jelenthet a társasházak számára. Besnyő arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasházaknak érdemes évente felülvizsgálniuk a biztosítási szerződéseiket, különösen akkor, ha nagyobb felújításokat terveznek, mint például tető- vagy homlokzatjavítás. A biztosítási piacon a transzparencia és az átláthatóság biztosítása a társasházak hosszú távú biztonságának érdekében kulcsfontosságú. A konferencián Besnyő Márton kiemelte, hogy a biztosítási összegeket rendszeresen frissíteni kell az építési árak emelkedésének megfelelően, hogy biztosítsák a társasházak megfelelő védelmét. Konklúziók és javaslatok A szakmai nap végén Dén Mátyás András, a TSZOE elnökségi tagja megvitatta a társasházak finanszírozásának jelenlegi kihívásait és a jövőbeli lehetőségeket. Javaslatot tett arra, hogy a társasházak és az önkormányzatok közvetlenül, közvetítő szervezetek nélkül pályázhassanak uniós forrásokra, az egyablakos rendszer keretében, amely megkönnyítené a felújítási projektek támogatását és finanszírozását. A konferencia rávilágított arra, hogy az európai társasházak felújítása előtt álló kihívások nagyrészt az energiahatékonyságra és a jogszabályok betartására koncentrálnak. Az EU-s szabályozások célja a fenntarthatóság és a karbonsemlegesség megvalósítása, amely a következő években kulcsszerepet fog játszani a társasházak életében. Az előadók egyhangúlag hangsúlyozták, hogy a felújításokhoz szükséges döntéshozatal gyorsítása, a megfelelő biztosítási háttér és a technikai szakértők bevonása nélkülözhetetlen a sikeres projektek megvalósításához. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



2024. szeptember 19-én lezajlott Budapesten a TSZOE (Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete) és az UIPI (International Union of Property Owners - Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Szövetsége) közös, 300 fős nemzetközi konferenciája, melyen az európai uniós társasházi felújítási lehetőségek mellett számos, társasházak mindennapjait meghatározó kérdésről szó esett.


A belvárosi ingatlanpiac egyik legvitatottabb esete bontakozott ki Budapest V. kerületében, egy Károlyi-kertre néző, nagy múltú társasházban. Az ingatlanban az elmúlt két évben jelentős tulajdonosi átrendeződés ment végbe. A lakók beszámolói alapján Lázár János miniszter, valamint egy hozzá köthető cég fokozatosan szerzett többségi tulajdont az épületben.
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig.
Egyes kerületekben csak nem rég nyíltak meg, és hamarosan zárulnak azok a pályázatok, amelyekből tetőfelújításra, hőszigetelésre vagy akár villámvédelemre is milliókat kaphatnak a lakóközösségek. Összegyűjtöttük a legfrissebb kiírásokat és a határidőket. 
A Magyar Posta frissítette díjszabását 2026. május 1-jei hatállyal. Az áremelés elsősorban a lakossági és üzleti csomagküldést, valamint a levélpostai szolgáltatásokat érinti.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a CérdusNet Szenior Tudáshasznosító Egyesület (CédrusNet) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy elősegítsék az idősebb lakástulajdonosok támogatását a hazai társasházi közösségekben.
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Felvételsorozat hatodik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Gáts Bence ügyvezető - KK Szoftver Megoldások Kft.
A társasházi szakmában ritkán kap hangsúlyt az, ami jól működik. Pedig minden sikeresen lezárt felújítás, minden rendezett közösségi helyzet, minden átgondolt döntés mögött olyan tapasztalat áll, amely mások számára is irányt mutathat. Ezt a munkát szeretnénk most láthatóvá tenni. Nem csupán elismerni, hanem lehetőséget adni arra is, hogy a jól működő megoldások példává váljanak a szakmán belül.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is.
Üdvözlünk újra Európában! – így kezdődött az az elektronikus levél, melyet április 13-án reggel az UIPI főtitkárától kaptam. Nem mondom, jó érzéssel töltött el a fogadtatás, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan eddig is Európában voltam, voltunk, fél lábbal legalábbis biztosan.
A társasházi iratkezelés tipikusan az a terület, amely addig láthatatlan marad, amíg minden rendben működik – majd egyetlen konfliktus, tulajdonosi kérés vagy hatósági vizsgálat pillanatok alatt felszínre hozza a hiányosságokat. Egy hiányzó jegyzőkönyv, egy nem visszakereshető szerződés vagy egy rendezetlen pénzügyi dokumentáció nemcsak kellemetlenséget, hanem konkrét jogi kockázatot is jelenthet. Éppen ezért az iratok kezelése nem egyszerű adminisztáció, hanem a társasházkezelési munka egyik alapja.
Ha nincs egyértelmű döntés a társasházban az autótöltésről, a lakók gyakran maguk próbálják megoldani a töltést: konnektorról töltenek, vagy a közös áramot használják engedély nélkül. Ez tűzvédelmi kockázatot, túlterhelést, áramszünetet és elszámolási vitákat is okozhat – amely problémákat végül a közös képviselőnek kell kezelnie. Ezért érdemes már most napirendként szerepeltetni a kérdést, és közgyűlésen dönteni a kiépítés lehetőségeiről.
A társasházak mindennapi működtetésében van néhány olyan feladat van, amikre évente többször is érdemes gondolni. Ilyen a társasházak kötelező tűzvédelmi feliratainak ügye. Egyszerű, olcsó, gyorsan megoldható – és mégis, sok társasházban hiányoznak vagy elhasználódtak a táblák. Pedig ezek nem formaságok: életet és vagyont menthetnek.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 







































