A TSZOE egykapus, direkt uniós felújítási pályázati lehetőséget kér a hazai társasházaknak - Beszámoló a 2024. szeptember 19-ei TSZOE–UIPI Társasház Felújítási Szakmai Napról2024. szeptember 24. |
|---|
2024. szeptember 19-én lezajlott Budapesten a TSZOE (Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete) és az UIPI (International Union of Property Owners - Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Szövetsége) közös, 300 fős nemzetközi konferenciája, melyen az európai uniós társasházi felújítási lehetőségek mellett számos, társasházak mindennapjait meghatározó kérdésről szó esett.
|
|
6 790 HUF
Öntöttvas - egy ágú - zászlótartó bronz színű kivitelben
![]() Érdekel → |
|
Európai kihívások és lehetőségek - Emmanuelle Causse, az UIPI főtitkára Emmanuelle Causse, az UIPI főtitkára átfogó előadást tartott a konferencián, ahol az európai ingatlanpiac előtt álló kihívásokkal foglalkozott, különös tekintettel a lakástulajdonosokra és társasházakra vonatkozó közelgő szabályozásokra. Európában a lakosság körülbelül 70%-a él saját tulajdonú ingatlanban, és ez az arány Kelet-Európában, így Magyarországon, Romániában és Bulgáriában még magasabb. Az előadás rámutatott, hogy az energiahatékonyság és a fenntarthatóság kérdése egyre nagyobb hangsúlyt kap a jogszabályokban, amelyek célja a klímaváltozás hatásainak mérséklése és az épületállomány karbonsemlegessé tétele. A zöld megállapodás és az energiahatékonyság Az Európai Zöld Megállapodás célja, hogy 2050-re karbonsemleges gazdaságot hozzanak létre. Ennek részeként számos, mintegy 10-15 uniós jogszabály közvetlenül érinti az épületek energiahatékonyságát. Az egyik legfontosabb ilyen szabályozás az Energy Performance of Buildings Directive (EPBD), amely előírja a legrosszabb energiahatékonyságú épületek - különösen az F és G kategóriás épületek - kötelező felújítását 2033-ig. A cél az, hogy minden épület legalább E kategóriás energiahatékonyságot érjen el. Causse elmagyarázta, hogy az EU tagállamoknak, így Magyarországnak is, lehetőségük van rugalmasan kezelni a felújítási kötelezettségeket. Az egyes épületeknek nem kell külön felújítási célokat teljesíteniük, de az országos átlagos energiahatékonysági célokat el kell érni. Emellett Causse hangsúlyozta a fűtési rendszerek dekarbonizációját, amely 2035-től tiltaná a fosszilis tüzelőanyaggal működő rendszerek használatát. Az elektromobilitás infrastruktúrája is kiemelt szerepet kap: új építkezések esetén kötelező lesz a parkolóhelyek 50%-ára elektromos töltőállomást telepíteni, míg jelentős felújításoknál szintén meg kell valósítani a töltési infrastruktúrát. Társasházkezelők és az egykapus rendszer A konferencia egyik kiemelt témája volt a „One Stop Shop" kezdeményezés, amely egyablakos ügyintézési rendszert vezetne be a felújítást tervező tulajdonosok számára. Ez a rendszer központi információs pontokat hozna létre, ahol a tulajdonosok minden szükséges információt és technikai támogatást megkapnának a felújításokkal kapcsolatban. Az EU célja, hogy minden 80.000 lakosra jusson egy ilyen központ, különösen ott, ahol az épületállomány elöregedett, vagy ahol magas az energiaszegénység. Emmanuelle Causse zárszavában hangsúlyozta, hogy a társasházkezelőknek és a
Példák a sikeres felújításokra - Erwin Mlecnik, a hollandiai Delft Műszaki Egyetem docense, a CondoReno projekt koordinátora Erwin Mlecnik, a hollandiai Delft Műszaki Egyetem docense és a CondoReno projekt koordinátora bemutatta, hogy az épületállomány szén-dioxid-kibocsátása az európai kibocsátások mintegy 40%-át teszi ki, különös tekintettel a fűtési energiafelhasználásra, amely kétharmad részben fosszilis tüzelőanyagoktól függ. Emiatt az energiahatékonysági szabályozások középpontjában az épületek szénlábnyomának csökkentése áll. Mlecnik különböző sikeres felújítási projekteket ismertetett. Példaként említette a dunaújvárosi panelház felújítását, amely közel 90%-os energiamegtakarítást eredményezett, és amely az egyik első „passzívház" filozófián alapuló projekt volt Kelet-Európában. Egy másik példa egy észtországi társasház felújítása volt, amely állami támogatással valósult meg, és ahol a beruházási költségek 22-33%-át adóbevételként nyerte vissza az állam. Hollandiában a cégek akár 30 éves energiamegtakarítási garanciát nyújtanak, ami lakásonként évente több mint ezer euró megtakarítást jelenthet. Mlecnik kiemelte, hogy a társasházi közösségek gyakran hezitálnak a felújítások elindításán, és akár 6-8 évig is tarthat, amíg döntés születik. Ezért kulcsfontosságú a döntéshozatal felgyorsítása és a műszaki szakértők bevonása, hogy a projektek hatékonyan és sikeresen valósulhassanak meg. Műszaki szakértők bevonása és digitalizáció - László Péter, az Atrix Kft. ügyvezetője László Péter, az Atrix Kft. ügyvezetője hangsúlyozta a társasházi felújítások során jelentkező technikai kihívásokat, mint a párásodás, hőszigetelési hiányosságok és gépészeti problémák. Ezek a problémák a lakók igényei és a jogszabályi követelmények miatt egyaránt figyelmet igényelnek. A szakértők bevonása - építész, gépész, energiaszakértő - elengedhetetlen a sikeres felújításhoz, mivel hiányuk hosszú távon jelentős költségeket és jogi problémákat okozhat. László Péter továbbá hangsúlyozta a digitalizáció fontosságát a társasházi projektek kezelésében. Modern projektmenedzsment szoftverekkel a tervek és dokumentációk nyomon követhetők, ami segít a problémák gyors és hatékony megoldásában. A nagyobb beruházások, például szállodák vagy társasházak esetében ez különösen fontos. Társasházi biztosítások és felelősségbiztosítás - Besnyő Márton, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója Besnyő Márton, a Netrisk képviselője kiemelte, hogy a társasházi biztosítások elengedhetetlenek, különösen a felújítási munkálatok során, ahol gyakoriak az építési hibák, anyaglopások és egyéb káresemények. A felújítások 10-15%-ában fordul elő valamilyen kár, ami miatt a biztosítások kulcsszerepet játszanak a károk enyhítésében. A biztosítótársaságok szerepe az ilyen helyzetekben kiemelkedő, de ahhoz, hogy a kártérítési igényeket gyorsan és sikeresen lehessen érvényesíteni, megfelelő dokumentációra van szükség. A kivitelezőknek rendelkezniük kell felelősségbiztosítással, hogy a felújítási munkák során bekövetkező balesetek, hibák vagy károk esetén a felelősség kérdése egyértelmű legyen. Az ilyen biztosítások hiánya komoly kockázatot jelenthet a társasházak számára. Besnyő arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasházaknak érdemes évente felülvizsgálniuk a biztosítási szerződéseiket, különösen akkor, ha nagyobb felújításokat terveznek, mint például tető- vagy homlokzatjavítás. A biztosítási piacon a transzparencia és az átláthatóság biztosítása a társasházak hosszú távú biztonságának érdekében kulcsfontosságú. A konferencián Besnyő Márton kiemelte, hogy a biztosítási összegeket rendszeresen frissíteni kell az építési árak emelkedésének megfelelően, hogy biztosítsák a társasházak megfelelő védelmét. Konklúziók és javaslatok A szakmai nap végén Dén Mátyás András, a TSZOE elnökségi tagja megvitatta a társasházak finanszírozásának jelenlegi kihívásait és a jövőbeli lehetőségeket. Javaslatot tett arra, hogy a társasházak és az önkormányzatok közvetlenül, közvetítő szervezetek nélkül pályázhassanak uniós forrásokra, az egyablakos rendszer keretében, amely megkönnyítené a felújítási projektek támogatását és finanszírozását. A konferencia rávilágított arra, hogy az európai társasházak felújítása előtt álló kihívások nagyrészt az energiahatékonyságra és a jogszabályok betartására koncentrálnak. Az EU-s szabályozások célja a fenntarthatóság és a karbonsemlegesség megvalósítása, amely a következő években kulcsszerepet fog játszani a társasházak életében. Az előadók egyhangúlag hangsúlyozták, hogy a felújításokhoz szükséges döntéshozatal gyorsítása, a megfelelő biztosítási háttér és a technikai szakértők bevonása nélkülözhetetlen a sikeres projektek megvalósításához. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



2024. szeptember 19-én lezajlott Budapesten a TSZOE (Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete) és az UIPI (International Union of Property Owners - Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Szövetsége) közös, 300 fős nemzetközi konferenciája, melyen az európai uniós társasházi felújítási lehetőségek mellett számos, társasházak mindennapjait meghatározó kérdésről szó esett.


A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert.
A fűtési szezonban kevés kellemetlenebb dolog van annál, mint amikor a lakók arra panaszkodnak, hogy „nem melegek a radiátorok". A közös képviselő ilyenkor a frontvonalban találja magát, hiszen a probléma egyszerre technikai, kommunikációs és szervezési feladat is. Egy korszerű, hitelesített mérőműszer azonban nemcsak a hibák gyors beazonosításában segít, hanem abban is, hogy a képviselő hitelesen és hatékonyan képviselhesse a közösség érdekeit. 
A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Petor Anita, az OTP Bank társasházi szakértője mutatta be, hogyan segíti a bank a lakóközösségeket a mindennapi számlavezetéstől a felújítások finanszírozásáig. Az előadás közérthetően ismertette a legfrissebb akciókat, megtakarítási formákat és hitellehetőségeket, amelyekkel a társasházak biztonságosan és kiszámíthatóan gazdálkodhatnak.
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba. 
A megfizethetetlen vagy nem megfelelő lakás ma már nem csupán egyéni tragédia. Az Eurofound 2023-as „Unaffordable and Inadequate Housing in Europe" című jelentése, illetve a kutatók - Hans Dubois és Marie Hyland - 2025. júniusi előadása a 46. UIPI-kongresszuson azt üzeni: bár a tagállamok lakáspiaci sajátosságai eltérnek, a problémák mély szerkezeti okai közösek, és legfőképpen a fiatal generációkat érintik.
Egy ingatlan eladása vagy megvásárlása sokak számára életük egyik legnagyobb pénzügyi döntése. Ilyenkor nem mindegy, kinek a kezébe adjuk az ügylet lebonyolítását. A szakértő ingatlanközvetítő nemcsak a hirdetéseket kezeli, hanem ismeri a piac folyamatait, a jogi és műszaki buktatókat, és képes valós értéket teremteni az ügyfél számára. Az amatőr viszont gyakran éppen a legfontosabb pillanatokban marad el a szükséges tudással vagy felelősségvállalással.
A THT - Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n mutatta be legújabb fejlesztéseit. Dén Mátyás András főszerkesztő előadásában áttekintette a lap több mint huszonöt éves múltját, és ismertette a következő korszak fő irányait: a THT teljes egészében digitális formában folytatja működését, mesterséges intelligenciával támogatott szakmai szolgáltatásokat kínál, és hűségpont-rendszert vezet be a társasházkezelők számára.
Az ingatlanpiaci feszültségek és a bérleti díjak emelkedése miatt a spanyol autonóm régiók is sorra keresik azokat a beavatkozási eszközöket, amelyekkel a piaci kínálatot bővíthetik anélkül, hogy közvetlenül lakást építenének. Asturiasban a vezetés vonzóbb feltételekkel próbálja ösztönözni, hogy a hosszabb ideje üresen álló magánlakások bekerüljenek a megfizethető bérlakások körébe. Szociális lakásügynökségi programok korlátozottan Magyarországon is megvalósulnak, de nagyobb intézményi és pénzügyi háttérre volna szükség, hogy szélesebb körben is adott legyen a lehetőség.
A Fővárosi Önkormányzat 2025-ben ismét meghirdette az Égig érő fű programot, amelynek célja, hogy a budapesti társasházak belső udvarai zöld, közösségi terekké váljanak. Az idén megduplázott, 80 millió forintos keretösszegből a főváros a legsűrűbben beépített városi területek zöldfelületi arányát szeretné növelni - a társasházak aktív részvételével és önrészvállalásával.
Felvételsorozat tizenegyedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Kovács Tibor alapító-tulajdonnos, többszörösen díjnyertes Immo1 Ingatlanközvetítő Hálózat
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A holland választási kampány egyik legforróbb témája a lakáshiány, amely nagyjából 400 000 otthon megépítését követelné meg. A politikai ígéretek nagy része ugyanazt mondja: építeni kell. A valódi vita arról szól, hol és hogyan. Hollandia sűrűn lakott ország, a szabad terület szűkös, a társadalmi és gazdasági érdekek pedig egymásnak feszülnek.
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség. 





































