A TSZOE egykapus, direkt uniós felújítási pályázati lehetőséget kér a hazai társasházaknak - Beszámoló a 2024. szeptember 19-ei TSZOE–UIPI Társasház Felújítási Szakmai Napról2024. szeptember 24. |
|---|
2024. szeptember 19-én lezajlott Budapesten a TSZOE (Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete) és az UIPI (International Union of Property Owners - Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Szövetsége) közös, 300 fős nemzetközi konferenciája, melyen az európai uniós társasházi felújítási lehetőségek mellett számos, társasházak mindennapjait meghatározó kérdésről szó esett.
|
|
8 148 HUF
Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)
![]() Érdekel → |
|
Európai kihívások és lehetőségek - Emmanuelle Causse, az UIPI főtitkára Emmanuelle Causse, az UIPI főtitkára átfogó előadást tartott a konferencián, ahol az európai ingatlanpiac előtt álló kihívásokkal foglalkozott, különös tekintettel a lakástulajdonosokra és társasházakra vonatkozó közelgő szabályozásokra. Európában a lakosság körülbelül 70%-a él saját tulajdonú ingatlanban, és ez az arány Kelet-Európában, így Magyarországon, Romániában és Bulgáriában még magasabb. Az előadás rámutatott, hogy az energiahatékonyság és a fenntarthatóság kérdése egyre nagyobb hangsúlyt kap a jogszabályokban, amelyek célja a klímaváltozás hatásainak mérséklése és az épületállomány karbonsemlegessé tétele. A zöld megállapodás és az energiahatékonyság Az Európai Zöld Megállapodás célja, hogy 2050-re karbonsemleges gazdaságot hozzanak létre. Ennek részeként számos, mintegy 10-15 uniós jogszabály közvetlenül érinti az épületek energiahatékonyságát. Az egyik legfontosabb ilyen szabályozás az Energy Performance of Buildings Directive (EPBD), amely előírja a legrosszabb energiahatékonyságú épületek - különösen az F és G kategóriás épületek - kötelező felújítását 2033-ig. A cél az, hogy minden épület legalább E kategóriás energiahatékonyságot érjen el. Causse elmagyarázta, hogy az EU tagállamoknak, így Magyarországnak is, lehetőségük van rugalmasan kezelni a felújítási kötelezettségeket. Az egyes épületeknek nem kell külön felújítási célokat teljesíteniük, de az országos átlagos energiahatékonysági célokat el kell érni. Emellett Causse hangsúlyozta a fűtési rendszerek dekarbonizációját, amely 2035-től tiltaná a fosszilis tüzelőanyaggal működő rendszerek használatát. Az elektromobilitás infrastruktúrája is kiemelt szerepet kap: új építkezések esetén kötelező lesz a parkolóhelyek 50%-ára elektromos töltőállomást telepíteni, míg jelentős felújításoknál szintén meg kell valósítani a töltési infrastruktúrát. Társasházkezelők és az egykapus rendszer A konferencia egyik kiemelt témája volt a „One Stop Shop" kezdeményezés, amely egyablakos ügyintézési rendszert vezetne be a felújítást tervező tulajdonosok számára. Ez a rendszer központi információs pontokat hozna létre, ahol a tulajdonosok minden szükséges információt és technikai támogatást megkapnának a felújításokkal kapcsolatban. Az EU célja, hogy minden 80.000 lakosra jusson egy ilyen központ, különösen ott, ahol az épületállomány elöregedett, vagy ahol magas az energiaszegénység. Emmanuelle Causse zárszavában hangsúlyozta, hogy a társasházkezelőknek és a
Példák a sikeres felújításokra - Erwin Mlecnik, a hollandiai Delft Műszaki Egyetem docense, a CondoReno projekt koordinátora Erwin Mlecnik, a hollandiai Delft Műszaki Egyetem docense és a CondoReno projekt koordinátora bemutatta, hogy az épületállomány szén-dioxid-kibocsátása az európai kibocsátások mintegy 40%-át teszi ki, különös tekintettel a fűtési energiafelhasználásra, amely kétharmad részben fosszilis tüzelőanyagoktól függ. Emiatt az energiahatékonysági szabályozások középpontjában az épületek szénlábnyomának csökkentése áll. Mlecnik különböző sikeres felújítási projekteket ismertetett. Példaként említette a dunaújvárosi panelház felújítását, amely közel 90%-os energiamegtakarítást eredményezett, és amely az egyik első „passzívház" filozófián alapuló projekt volt Kelet-Európában. Egy másik példa egy észtországi társasház felújítása volt, amely állami támogatással valósult meg, és ahol a beruházási költségek 22-33%-át adóbevételként nyerte vissza az állam. Hollandiában a cégek akár 30 éves energiamegtakarítási garanciát nyújtanak, ami lakásonként évente több mint ezer euró megtakarítást jelenthet. Mlecnik kiemelte, hogy a társasházi közösségek gyakran hezitálnak a felújítások elindításán, és akár 6-8 évig is tarthat, amíg döntés születik. Ezért kulcsfontosságú a döntéshozatal felgyorsítása és a műszaki szakértők bevonása, hogy a projektek hatékonyan és sikeresen valósulhassanak meg. Műszaki szakértők bevonása és digitalizáció - László Péter, az Atrix Kft. ügyvezetője László Péter, az Atrix Kft. ügyvezetője hangsúlyozta a társasházi felújítások során jelentkező technikai kihívásokat, mint a párásodás, hőszigetelési hiányosságok és gépészeti problémák. Ezek a problémák a lakók igényei és a jogszabályi követelmények miatt egyaránt figyelmet igényelnek. A szakértők bevonása - építész, gépész, energiaszakértő - elengedhetetlen a sikeres felújításhoz, mivel hiányuk hosszú távon jelentős költségeket és jogi problémákat okozhat. László Péter továbbá hangsúlyozta a digitalizáció fontosságát a társasházi projektek kezelésében. Modern projektmenedzsment szoftverekkel a tervek és dokumentációk nyomon követhetők, ami segít a problémák gyors és hatékony megoldásában. A nagyobb beruházások, például szállodák vagy társasházak esetében ez különösen fontos. Társasházi biztosítások és felelősségbiztosítás - Besnyő Márton, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója Besnyő Márton, a Netrisk képviselője kiemelte, hogy a társasházi biztosítások elengedhetetlenek, különösen a felújítási munkálatok során, ahol gyakoriak az építési hibák, anyaglopások és egyéb káresemények. A felújítások 10-15%-ában fordul elő valamilyen kár, ami miatt a biztosítások kulcsszerepet játszanak a károk enyhítésében. A biztosítótársaságok szerepe az ilyen helyzetekben kiemelkedő, de ahhoz, hogy a kártérítési igényeket gyorsan és sikeresen lehessen érvényesíteni, megfelelő dokumentációra van szükség. A kivitelezőknek rendelkezniük kell felelősségbiztosítással, hogy a felújítási munkák során bekövetkező balesetek, hibák vagy károk esetén a felelősség kérdése egyértelmű legyen. Az ilyen biztosítások hiánya komoly kockázatot jelenthet a társasházak számára. Besnyő arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasházaknak érdemes évente felülvizsgálniuk a biztosítási szerződéseiket, különösen akkor, ha nagyobb felújításokat terveznek, mint például tető- vagy homlokzatjavítás. A biztosítási piacon a transzparencia és az átláthatóság biztosítása a társasházak hosszú távú biztonságának érdekében kulcsfontosságú. A konferencián Besnyő Márton kiemelte, hogy a biztosítási összegeket rendszeresen frissíteni kell az építési árak emelkedésének megfelelően, hogy biztosítsák a társasházak megfelelő védelmét. Konklúziók és javaslatok A szakmai nap végén Dén Mátyás András, a TSZOE elnökségi tagja megvitatta a társasházak finanszírozásának jelenlegi kihívásait és a jövőbeli lehetőségeket. Javaslatot tett arra, hogy a társasházak és az önkormányzatok közvetlenül, közvetítő szervezetek nélkül pályázhassanak uniós forrásokra, az egyablakos rendszer keretében, amely megkönnyítené a felújítási projektek támogatását és finanszírozását. A konferencia rávilágított arra, hogy az európai társasházak felújítása előtt álló kihívások nagyrészt az energiahatékonyságra és a jogszabályok betartására koncentrálnak. Az EU-s szabályozások célja a fenntarthatóság és a karbonsemlegesség megvalósítása, amely a következő években kulcsszerepet fog játszani a társasházak életében. Az előadók egyhangúlag hangsúlyozták, hogy a felújításokhoz szükséges döntéshozatal gyorsítása, a megfelelő biztosítási háttér és a technikai szakértők bevonása nélkülözhetetlen a sikeres projektek megvalósításához. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



2024. szeptember 19-én lezajlott Budapesten a TSZOE (Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete) és az UIPI (International Union of Property Owners - Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Szövetsége) közös, 300 fős nemzetközi konferenciája, melyen az európai uniós társasházi felújítási lehetőségek mellett számos, társasházak mindennapjait meghatározó kérdésről szó esett.


A társasházi iratkezelés tipikusan az a terület, amely addig láthatatlan marad, amíg minden rendben működik – majd egyetlen konfliktus, tulajdonosi kérés vagy hatósági vizsgálat pillanatok alatt felszínre hozza a hiányosságokat. Egy hiányzó jegyzőkönyv, egy nem visszakereshető szerződés vagy egy rendezetlen pénzügyi dokumentáció nemcsak kellemetlenséget, hanem konkrét jogi kockázatot is jelenthet. Éppen ezért az iratok kezelése nem egyszerű adminisztáció, hanem a társasházkezelési munka egyik alapja.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet.
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak.
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan?
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást.
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt.
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban.
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft.
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést.
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 







































