Aggályos képviselő-helyzet - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre2025. január 14. |
|---|
Ötlakásos társasház helyzete lett kilátástalan. Tavasszal az - szerintem - érvénytelen lakógyűlésen a közös képviselő lemondott. Írásos tájékoztatás, jegyzőkönyv nincs. Több tulajdonossal már addig is régóta szorgalmaztuk a lakógyűlést. A tulajdonos-közös képviselő minimum 10 éve nem hívta össze, férjével mindent szabotálnak (pl. társasház biztosítást, közös költség emelést, karbantartást) a tulajdoni hányadukkal, terrorral, károkozással, a közös pénz és tulajdon önkényes kezelésével stb. A közös képviselő a lakógyűlést előzetes írásbeli meghívó nélkül hívta össze egyébként tavasszal, azt az utolsó pillanatban tudtuk meg, így önhibánkon kívül többen nem lehettünk ott ésmeghatalmazni se tudtunk senkit, kértünk írásban új időpontot, de a képviselő nem válaszolt, nem adott újat. Érvényes volt-e így a lakógyűlés és a lemondás? A képviselő a korára és arra hivatkozott, hogy ingyen csinálja, ennek ellenére támadást kap. A már csak ügyvivőként eljáró közös képviselő most rám akarja tolni a közös képviselőséget, pedig tudja, hogy élethelyzetem miatt nem tudom vállalni. Egyébként senkit nem ajánlott maga helyett. Félek, hogy a társasházi biztosítás miatt általam nagy erőfeszítésekkel összehívott lakógyűlésen rám szavaztat és rám kényszeríti a közös képviselőséget. Senkinek sincs ereje, pénze, bíróságra, hatóságokhoz menni, ezért más tulajdonos sem fogja vállalni a képviselőséget. - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.
|
|
Ez a cikk csak a THT előfizetők számára olvasható. Belépés előfizetőink számára |
További híreink
THT Facebook
THT hírek
pályázatok
energia
jog
pénzügyek
lakáspiac
Az én házam
podcast
Hírek
A szakértő válaszol
Társasházkezelő regiszter
Közös képviselőt keresek
Konferenciák
Szaklapok
Szakkönyvek
Szakmai díjak
Előfizetés
Webáruház
Érdekképviseletek
Regisztráció
Hírlevél ajánlása
Letöltések
Impresszum
Kapcsolat
(c) Társasházi Háztartás 2026 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Ötlakásos társasház helyzete lett kilátástalan. Tavasszal az - szerintem - érvénytelen lakógyűlésen a közös képviselő lemondott. Írásos tájékoztatás, jegyzőkönyv nincs. Több tulajdonossal már addig is régóta szorgalmaztuk a lakógyűlést. A tulajdonos-közös képviselő minimum 10 éve nem hívta össze, férjével mindent szabotálnak (pl. társasház biztosítást, közös költség emelést, karbantartást) a tulajdoni hányadukkal, terrorral, károkozással, a közös pénz és tulajdon önkényes kezelésével stb. A közös képviselő a lakógyűlést előzetes írásbeli meghívó nélkül hívta össze egyébként tavasszal, azt az utolsó pillanatban tudtuk meg, így önhibánkon kívül többen nem lehettünk ott ésmeghatalmazni se tudtunk senkit, kértünk írásban új időpontot, de a képviselő nem válaszolt, nem adott újat. Érvényes volt-e így a lakógyűlés és a lemondás? A képviselő a korára és arra hivatkozott, hogy ingyen csinálja, ennek ellenére támadást kap. A már csak ügyvivőként eljáró közös képviselő most rám akarja tolni a közös képviselőséget, pedig tudja, hogy élethelyzetem miatt nem tudom vállalni. Egyébként senkit nem ajánlott maga helyett. Félek, hogy a társasházi biztosítás miatt általam nagy erőfeszítésekkel összehívott lakógyűlésen rám szavaztat és rám kényszeríti a közös képviselőséget. Senkinek sincs ereje, pénze, bíróságra, hatóságokhoz menni, ezért más tulajdonos sem fogja vállalni a képviselőséget. - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra.
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket.
2026. május 14-én hivatalosan is megszűnt a veszélyhelyzet Magyarországon. Az áprilisi választások nyomán felálló új Országgyűlés első intézkedéseinek egyike a rendeleti kormányzás lezárása volt. Az átmenet folyamatossága, valamint a gazdasági és szervezeti stabilitás biztosítása érdekében a parlament törvényi szintre emelte a legfontosabb veszélyhelyzeti intézkedéseket. 
Olvasónk két társasházi közgyűlésen is azt tapasztalta, hogy a közös képviselők nem terjesztik elő elfogadásra a számviteli törvény szerinti éves beszámolót. A mulasztásra olyan érveik voltak, miszerint a tulajdonosok „úgysem értik, felesleges", vagy a „közös képviselő által készített elszámolás amúgy is részletesebb". Olvasónk kérdésére jogi szakértőnk válaszol.
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet. 







































