Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Airbnb-ügy: Miben engednének, és mit javasolnak a rövid távú szállásadók? 2024. szeptember 20.
Ilyen a „boksz" - szoktunk idézni egy jól ismert LGT slágerből - de a Terézvárosban lezajlott népszavazás kapcsán ezt a pofont egész Budapesten és országosan is megérezheti a turizmus. 447 szavazat miatt jöhet szigorú szabályozás a rövid távú lakáskiadások teljes piacán.
Az elmúlt napokban a rövidtávú lakáskiadásról szóló, és az alig 35.000 kerületi lakost számláló VI. kerületben lezajlott népszavazás hirtelen országos érdeklődést váltott ki. Nem véletlenül, hiszen sok szakértő jelezte, ami a kerületben történik, az egy laboratóriumi kísérlet. Végül 447 szavazat döntött, és okozott valóságos gátszakadást. A kormány már az Airbnb minden eddiginél szigorúbb szabályozására készül. A nemzetgazdasági miniszter álláspontja szerint a rövid távú lakáskiadás pedig nem turisztikai, hanem lakhatási kérdéskör. A Magyar Apartman Kiadók Egyesülete (MAKE) és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége (FSZKSZ) is nyilvánosságra hozta legfrissebb elemzését és javaslatait a magán- és egyéb szálláshelyek tervezett újraszabályozása kapcsán. Nézzük, hol ütköznek az álláspontok, és milyen javaslatai vannak az érdekvédő szervezeteknek! A terézvárosi - sokakban vitás kérdést felvető - népszavazás után a héten az Economx is kíváncsi lett, vajon miként szavaznának az emberek, ha átlépnénk Terézváros határát, így a Pulzus Kutató segítségével megmérte, miként döntenének Magyarországon az emberek, ha a rövid távú szálláskiadásról lenne népszavazás. Arra kérdésre, hogy "támogatná-e az Airbnb lakások betiltását" 42 százalékuk nem tudott dűlőre jutni a kérdést illetően, 38 százalék határozottan állítja, hogy nem tiltaná be ezt a működést, 20 százalékuk szerint viszont igenis meg kell szüntetni ezt a lehetőséget. Bár a bizonytalanok rengetegen voltak, a szavazók közül majdnem kétszer többen tartanák meg az Airbnb-lakásokat, mint amennyien eltörölnék azokat. Még a belső kerületi polgármesterek nyilatkozatiból is az jött le a szavazás után, hogy nem igazán tartják kívánatos megoldásnak a kiadható napok számának korlátozását. Ide kívánkozik még az érdekvésők azon visszajelzése is, hogy eközben a VI. kerületi „népszavazás" eredménye - amelyre egy ilyen jelentős döntést alapoznak - nincs hitelesítve, nem volt független felügyelete, és senki sem auditálta azt. Az Airbnb-kérdésről is tárgyalt a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által vezetett első őszi ülésén a Turisztikai Tanácsadó Testület - tájékoztatott az MTI. A testület munkájában több mint 30 turizmus-szakmai szervezet képviselteti magát, köztük a Magyar Apartman Kiadók Egyesülete, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, Balatoni Fejlesztési Tanács, a Magyar Fürdőszövetség , a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács, valamint a Magyar Utazási Irodák Szövetsége. A testület áttekintette a terézvárosi Airbnb-típusú szálláshelyek betiltásáról szóló ügydöntő szavazás eredményét. A nemzetgazdasági miniszter abból az irányból közelítette meg az ügyet, hogy az Airbnb nem turisztikai, hanem lakhatási kérdéskör. A napokban elhangzott nyilatkozatokból egyértelműen az rajzolódik ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kész a rövid távú turisztikai szálláskiadás szabályozásába erős kézzel belenyúlni, de a lényeg, hogy sikerült az érintett feleknek leülni a tárgyalóasztalhoz, és bíznak abban, hogy kölcsönös nyitottsággal és megértéssel tudnak a szabályozás kérdéseiről beszélni. Hol tervez beavatkozást az NGM? A Magyar Apartman Kiadók Egyesülete (MAKE) és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége (FSZKSZ) úgy értesült, hogy három fő területen tervez beavatkozást a Nemzetgazdasági Minisztérium. Szóba került a kiadható napok számának korlátozása 180 napra, kizárólag magán- és egyéb szálláshely típusoknál, 2025. január 1-től, ugyancsak a jövő évtől a tételes átalányadó kivezetésre kerülhet, és helyette más adózási mód érkezne, az új magán- és egyéb szálláshelyek nyilvántartásba-vételét pedig 2025. január 1. és december 31. között felfüggesztenék Budapesten Miben lennének kompromisszumra készek a szállásadók? Az apartman kiadók „felismerték az idők szavát", és látják, hogy bizonyos területeken változásokra van szükség. Számos javaslatot tettek le máris eddig is az asztalra. Az egyetlen terület, ahol nem kívánnak engedni, az a kiadható napok száma. „Azokban a városokban, ahol korlátozták a kiadható napok számát, a cél ezen szállásforma ellehetetlenítése volt. A kormányzat felismerte, Budapesten ez nem lehet cél az airbnb-k gazdasági, foglalkoztatási és egyéb súlya miatt. A kompromisszumra való készségünk mellett ahhoz az állásponthoz ragaszkodunk, hogy a 180 napos korlátozással senki sem járna jól: nem járna jól az a lakó, aki számára zavaró volt ez a tevékenység , nem járna jól az albérlő, mert lakhatási céllal fél évre senki nem vesz ki jellemzően lakást, és nem jár jól az állam sem a radikálisan csökkenő bevételek miatt. Végül pedig nem járnak jól a házigazdák sem, mert, így nem lehetne rentábilisan üzemelni. Ráadásul pont a hatékonyan működtetett ingatlanokat büntetnék a 180 napos korlátozással, miközben a rossz lakásokat a piacon tartanák" - hangzanak el az érvek a Magyar Apartman Kiadók Egyesülete és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége oldaláról. Az érdekvédők támogatják viszont, hogy 1 éves moratóriumot vezessenek be a magán- és egyéb szálláshelyek nyitására Budapesten, ami egyszerre segítené a piac védelmét és a kormány lakhatási céljainak megvalósítását, támogatják továbbá, hogy vizsgálják felül a rövid távú lakáskiadás adózási kérdéseit, alternatív javaslatokat is megfogalmaztak a tervezett korlátozások kapcsán, többek között a piac megtisztítására, a feketézés visszaszorítására szigorú bírságokkal. A népszavazás tehát megmutatta, hogy itt az idő, és olyan valós problémákat nem lehet szőnyeg alá söpörni, mint amikor a társasházakban az Airbnb-k ténylegesen megzavarják a lakók nyugalmát. Javaslatot tettek ezért az érdekvédők a társasházakban kiadott lakóegységek kapacitásának korlátozására, valamint a társasházakban működő hostelek működésének szabályozására is, hogy ne jöhessen be nem kívánatosan egy „hordányi" turista. Javasolják ugyanakkor, hogy a társasházaknak is legyen beleszólása a 2026-tól nyíló új szálláshelyek működésébe, erősítve ezzel a mikroközösségek döntési jogát. „Mi is érzékeljük a robbanásszerű Airbnb szám növekedést, ezzel foglalkozni kell, mert ez rossz minden szereplőnek: a lakók, a lakáskiadók és az önkormányzatok számára egyaránt. A szálláshelynyitási-moratóriumról érdemesnek találjuk a tárgyalásokat" - nyilatkozta Schumiczky Balázs, a Magyar Apartman Kiadók Egyesületének elnöke. Mit utasítanak el a szállásadók? Az érdekvédelmi szakmai szervezetek közös állásfoglalásukban határozottan elutasítják a kiadható napok korlátozását, amely szerintük kontraproduktív lenne a piac és a turizmus szempontjából. Eközben új szálláshelyek regisztrációjának felfüggesztésével kapcsolatban azonban - ahogy fentebb már írtuk - támogató álláspontot fogalmaztak meg, hiszen ez lehetőséget adna a már folyamatban lévő beruházások befejezésére. A szakmai szervezetek szerint a kiadható napok számának korlátozása nemcsak a szállásadókat, hanem a turizmusból élő helyi vállalkozásokat is sújtaná. Míg a hotelek vendégei leginkább a hotelek saját szolgáltatásaira költenek, addig az Airbnb-vendégek nagyobb arányban veszik igénybe a helyi vállalkozások szolgáltatásait, ami a lokális gazdaságra is pozitív hatással van. Az érdekvédők aláhúzták, véleményük szerint a tervezet szabályozásnak segíteni kell a szektorban működő mikro- és kisvállalkozásoknak, mert e nélkül a polgári középosztály lenne a legnagyobb vesztese a szigorításoknak. Piacszűkítés, de okosan A tervezett adózási mód változtatás és az új szálláshelyek regisztrációjának moratóriuma elégséges piacszűkítő hatással járhatna. A szakmai szervezetek szerint a feketézők elleni hatékony fellépés tovább csökkentheti a szálláskínálatot. Úgy kéne a döntéshozóknak egyensúlyozni a piacon, hogy lássák: ami a hosszú távú bérleti piacot növeli, az a turizmusra lesz negatív hatással. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a budapesti rövid távú lakáskiadás piacának nagy részét olyan turisták teszik ki, akik nem választanának hotelt alternatívaként, hanem inkább más desztinációt keresnének. Így Bécset, Prágát vagy akár más lengyelországi célpontokat hozhatna az újraszabályozás előnybe. Az adózási mód változtatásával a piac is valószínűleg átalakulna, és csak a legjobban működő rövid távra kiadott szállások (STR) maradnának talpon, ami a nemzetközi trendeknek megfelelően meg áremelkedést vonna maga után. A minőségibb lakásokba jobban költő turisták érkezhetnek. Így ha esetleg szűkülne is ez a piaci szegmens, a legjobbak maradnának talpon, akik a nemzetgazdasághoz a legjobban járulnak hozzá mind a közvetlen adók, mind az egyéb költéseik révén. A minőségibb airbnb-k felé való szűrés egy olyan folyamatot is elindíthat, amely révén Budapest egy is minőségibb desztináció lesz, minőségibb turistákat vonzva, ami éppen egybeesik a kormány céljaival. Mit üzennek a turizmus számai? A turizmus a magyar gazdaság kiemelten fontos ágazata, jelenleg a GDP 13%-át adja, a cél pedig 2030-ra a 16%-os hozzájárulás. Budapest különösen népszerű turisztikai célpont, 2024 első negyedévében például 1,2 millió vendég érkezett a fővárosba, ami 23%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A rövid távú lakáskiadás piaca a budapesti vendégéjszakák harmadát teszi ki, ami jelentős gazdasági súlyt képvisel. A nemzetközi statisztikák szerint az STR-ben megszálló turisták általában többet költenek a helyi vállalkozásoknál, mint a hotelek vendégei. Ez is mutatja, hogy az Airbnb-típusú szálláshelyek fontos szerepet játszanak a város turizmusának sikerében. A tervezett korlátozások komoly hatással lehetnek Budapest turisztikai vonzerejére és gazdasági teljesítményére, különösen akkor, ha nem kellő körültekintéssel születnek meg a kormányzati intézkedések.Minden esély megvan arra, hogy elérjük azt a kitűzött célt 2030-ig, hogy az idelátogatók száma 50 millióra emelkedjen és a turisztikai szektor GDP-hez adott aránya 13%-ról, 16%-ra növekedjen8. De ehhez az szükséges, hogy mindenfajta a turisztikai szegmenst érintő sokkhatást kerüljünk. Ebben a növekedésben kiemelt szerepe van a rövid távon kiadott lakásoknak. Ezek száma Guller Zoltán, az MTÜ vezetőjének közlése szerint meghaladta a hotelszobák számát (országosan), de Budapesten alig több mint feleakkora az arányuk (az MTÜ által a KSH-nak továbbított legfrissebb adatok szerint). Mindenesetre vannak a túlkínálatra utaló jelek a piacon. A nyári hónapokban ez különösen érezhető, amikor rendre extra kínálat jelenik meg a piacon. A kérdés az, hogy ha az állam legitim szereplőknek tekinti a rövid távú lakáskiadókat, amelyre minden eddig nyilatkozata és szakpolitikai lépése utalt, akkor egy túlkínálatra miért is a kiadható napok korlátozásával reagálna, ami vélhetőleg alacsonyabb szolgáltatásminőséget, az illegális kiadás növekedését és szezonálisabb turizmust eredményezne? Konklúzió Bár többször elhangzott a tervezett újraszabályozás kapcsán, hogy a rövid távú lakáskiadás nem turisztikai, hanem lakhatási kérdéskör, de mind a kettőt a maga valós helyén, és valódi szakpolitikával érdemes kezelni. Ami a Terézvárosban történt, az szakpolitikai szempontból végletes problémarendezést eredményezett. Fájt a bal láb (lakhatási kérdések, ingatlanpiaci anomáliák, lakosság elvándorlása), erre amputálták a jobb lábat (a rövid távú lakáskiadást). Ez egy nagyon „fájdalmas" és megkérdőjelezhető, invazív eljárás. Sem az „ügydöntő" 447 kerületi szavazat, sem az Economx-tól hivatkozott országos kutatás nem támasztja alá, hogy valós társadalmi tömegigény, vagy közfelháborodás áll a folyamatok mögött. Elégséges és jó megoldás lenne az adózási mód változtatásával tovább szűrni a minőségi, professzionális kiadókat. Az adózási mód megváltoztatásával ráadásul éppen a nem jól kihasznált lakások tulajdonosai éreznének nagyon erős ösztönzést, hogy visszatérjenek a hosszú távú lakáskiadási piacra. Mivel ez a megoldás az állam bevételeit is szinten tartaná, a Magyar Apartman Kiadók Egyesülete (MAKE) és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége (FSZKSZ ) azt javasolja, hogy az esetleg többlet adóbefizetéseket célzottan a lakhatási problémák kezelésére fordítsák majd helyi szinten (például szociális lakbértámogatásra). Az adózási mód változtatásával párhuzamosan a teljes (ideiglenes) moratórium is ésszerű lehet Budapesten, ami lehetőséget biztosítana a hatások felmérésére és a szabályozási eszközök finomítására. Végül, de nem utolsó sorban régóta várat magára az illegális kiadók elleni harc is, ami szintén jól targetáltan visszanyesné az Airbnb-szegmenst. A 180 napos korlátozás olyan negatív következmények láncolatát indíthatja el, amit aztán később nagyon nehéz lesz visszafordítani. Miközben éppen azokat nem érinti egyáltalán, akik nem kellően hasznosítják ingatlanvagyonukat a saját és a közösség hasznára (pedig őket lenne fontos a hosszú távú bérleti piacra visszaterelni). Ezek a lakások ráadásul olyan jellegűek, amelyekből a hosszú távú piacon igazán hiány van, és az alsóbb szegmensekben érnének el árcsökkentő hatást, jelentősen javítva a pályakezdők vagy diákok lakhatási helyzetét. Ugyanakkor a 180 napos korlátozás pont azokat büntetné, és mesterséges piaci beavatkozással a kényszerítené a hatékonyságuk korlátozására, akik a legjobban hasznosítják ingatlanvagyonukat a saját és a köz hasznára. A törvénytervezet indoklása pedig őket szándékozna helyzetbe hozni, elismerve, hogy egy csökkentett lakásszámmal, de nagyon fontos az airbnb szegmens megtartása a turizmusnak és a hazai gazdaságnak. A rövidtávú szálláskiadás körülötti vitával kiemelten foglalkozik november 5-én az INGATLAN 2024 - Konferencia és EXPO, a Lurdy Házban. Az előadókat és a programot, valamint a regisztrációs linket ITT találja meg.

Airbnb-ügy: Miben engednének, és mit javasolnak a rövid távú szállásadók?

2024. szeptember 20.

Ilyen a „boksz" - szoktunk idézni egy jól ismert LGT slágerből - de a Terézvárosban lezajlott népszavazás kapcsán ezt a pofont egész Budapesten és országosan is megérezheti a turizmus. 447 szavazat miatt jöhet szigorú szabályozás a rövid távú lakáskiadások teljes piacán.

Az elmúlt napokban a rövidtávú lakáskiadásról szóló, és az alig 35.000 kerületi lakost számláló VI. kerületben lezajlott népszavazás hirtelen országos érdeklődést váltott ki. Nem véletlenül, hiszen sok szakértő jelezte, ami a kerületben történik, az egy laboratóriumi kísérlet. Végül 447 szavazat döntött, és okozott valóságos gátszakadást. A kormány már az Airbnb minden eddiginél szigorúbb szabályozására készül. A nemzetgazdasági miniszter álláspontja szerint a rövid távú lakáskiadás pedig nem turisztikai, hanem lakhatási kérdéskör. A Magyar Apartman Kiadók Egyesülete (MAKE) és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége (FSZKSZ) is nyilvánosságra hozta legfrissebb elemzését és javaslatait a magán- és egyéb szálláshelyek tervezett újraszabályozása kapcsán. Nézzük, hol ütköznek az álláspontok, és milyen javaslatai vannak az érdekvédő szervezeteknek!

A terézvárosi - sokakban vitás kérdést felvető - népszavazás után a héten az Economx is kíváncsi lett, vajon miként szavaznának az emberek, ha átlépnénk Terézváros határát, így a Pulzus Kutató segítségével megmérte, miként döntenének Magyarországon az emberek, ha a rövid távú szálláskiadásról lenne népszavazás. Arra kérdésre, hogy "támogatná-e az Airbnb lakások betiltását" 42 százalékuk nem tudott dűlőre jutni a kérdést illetően, 38 százalék határozottan állítja, hogy nem tiltaná be ezt a működést, 20 százalékuk szerint viszont igenis meg kell szüntetni ezt a lehetőséget. Bár a bizonytalanok rengetegen voltak, a szavazók közül majdnem kétszer többen tartanák meg az Airbnb-lakásokat, mint amennyien eltörölnék azokat. Még a belső kerületi polgármesterek nyilatkozatiból is az jött le a szavazás után, hogy nem igazán tartják kívánatos megoldásnak a kiadható napok számának korlátozását. Ide kívánkozik még az érdekvésők azon visszajelzése is, hogy eközben a VI. kerületi „népszavazás" eredménye - amelyre egy ilyen jelentős döntést alapoznak - nincs hitelesítve, nem volt független felügyelete, és senki sem auditálta azt.

Az Airbnb-kérdésről is tárgyalt a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által vezetett első őszi ülésén a Turisztikai Tanácsadó Testület - tájékoztatott az MTI. A testület munkájában több mint 30 turizmus-szakmai szervezet képviselteti magát, köztük a Magyar Apartman Kiadók Egyesülete, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, Balatoni Fejlesztési Tanács, a Magyar Fürdőszövetség , a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács, valamint a Magyar Utazási Irodák Szövetsége. A testület áttekintette a terézvárosi Airbnb-típusú szálláshelyek betiltásáról szóló ügydöntő szavazás eredményét. A nemzetgazdasági miniszter abból az irányból közelítette meg az ügyet, hogy az Airbnb nem turisztikai, hanem lakhatási kérdéskör.

A napokban elhangzott nyilatkozatokból egyértelműen az rajzolódik ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kész a rövid távú turisztikai szálláskiadás szabályozásába erős kézzel belenyúlni, de a lényeg, hogy sikerült az érintett feleknek leülni a tárgyalóasztalhoz, és bíznak abban, hogy kölcsönös nyitottsággal és megértéssel tudnak a szabályozás kérdéseiről beszélni.

Hol tervez beavatkozást az NGM?

A Magyar Apartman Kiadók Egyesülete (MAKE) és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége (FSZKSZ) úgy értesült, hogy három fő területen tervez beavatkozást a Nemzetgazdasági Minisztérium. Szóba került a

kiadható napok számának korlátozása 180 napra, kizárólag magán- és egyéb szálláshely típusoknál, 2025. január 1-től,
ugyancsak a jövő évtől a tételes átalányadó kivezetésre kerülhet, és helyette más adózási mód érkezne,
az új magán- és egyéb szálláshelyek nyilvántartásba-vételét pedig 2025. január 1. és december 31. között felfüggesztenék Budapesten

Miben lennének kompromisszumra készek a szállásadók?

Az apartman kiadók „felismerték az idők szavát", és látják, hogy bizonyos területeken változásokra van szükség. Számos javaslatot tettek le máris eddig is az asztalra. Az egyetlen terület, ahol nem kívánnak engedni, az a kiadható napok száma. „Azokban a városokban, ahol korlátozták a kiadható napok számát, a cél ezen szállásforma ellehetetlenítése volt. A kormányzat felismerte, Budapesten ez nem lehet cél az airbnb-k gazdasági, foglalkoztatási és egyéb súlya miatt. A kompromisszumra való készségünk mellett ahhoz az állásponthoz ragaszkodunk, hogy a 180 napos korlátozással senki sem járna jól: nem járna jól az a lakó, aki számára zavaró volt ez a tevékenység , nem járna jól az albérlő, mert lakhatási céllal fél évre senki nem vesz ki jellemzően lakást, és nem jár jól az állam sem a radikálisan csökkenő bevételek miatt. Végül pedig nem járnak jól a házigazdák sem, mert, így nem lehetne rentábilisan üzemelni. Ráadásul pont a hatékonyan működtetett ingatlanokat büntetnék a 180 napos korlátozással, miközben a rossz lakásokat a piacon tartanák" - hangzanak el az érvek a Magyar Apartman Kiadók Egyesülete és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége oldaláról. Az érdekvédők támogatják viszont, hogy

1 éves moratóriumot vezessenek be a magán- és egyéb szálláshelyek nyitására Budapesten, ami egyszerre segítené a piac védelmét és a kormány lakhatási céljainak megvalósítását,
támogatják továbbá, hogy vizsgálják felül a rövid távú lakáskiadás adózási kérdéseit,
alternatív javaslatokat is megfogalmaztak a tervezett korlátozások kapcsán, többek között a piac megtisztítására, a feketézés visszaszorítására szigorú bírságokkal.

A népszavazás tehát megmutatta, hogy itt az idő, és olyan valós problémákat nem lehet szőnyeg alá söpörni, mint amikor a társasházakban az Airbnb-k ténylegesen megzavarják a lakók nyugalmát. Javaslatot tettek ezért az érdekvédők a társasházakban kiadott lakóegységek kapacitásának korlátozására, valamint a társasházakban működő hostelek működésének szabályozására is, hogy ne jöhessen be nem kívánatosan egy „hordányi" turista. Javasolják ugyanakkor, hogy a társasházaknak is legyen beleszólása a 2026-tól nyíló új szálláshelyek működésébe, erősítve ezzel a mikroközösségek döntési jogát.
„Mi is érzékeljük a robbanásszerű Airbnb szám növekedést, ezzel foglalkozni kell, mert ez rossz minden szereplőnek: a lakók, a lakáskiadók és az önkormányzatok számára egyaránt. A szálláshelynyitási-moratóriumról érdemesnek találjuk a tárgyalásokat" - nyilatkozta Schumiczky Balázs, a Magyar Apartman Kiadók Egyesületének elnöke.

Mit utasítanak el a szállásadók?

Az érdekvédelmi szakmai szervezetek közös állásfoglalásukban határozottan elutasítják a kiadható napok korlátozását, amely szerintük kontraproduktív lenne a piac és a turizmus szempontjából. Eközben új szálláshelyek regisztrációjának felfüggesztésével kapcsolatban azonban - ahogy fentebb már írtuk - támogató álláspontot fogalmaztak meg, hiszen ez lehetőséget adna a már folyamatban lévő beruházások befejezésére.

A szakmai szervezetek szerint a kiadható napok számának korlátozása nemcsak a szállásadókat, hanem a turizmusból élő helyi vállalkozásokat is sújtaná. Míg a hotelek vendégei leginkább a hotelek saját szolgáltatásaira költenek, addig az Airbnb-vendégek nagyobb arányban veszik igénybe a helyi vállalkozások szolgáltatásait, ami a lokális gazdaságra is pozitív hatással van.

Az érdekvédők aláhúzták, véleményük szerint a tervezet szabályozásnak segíteni kell a szektorban működő mikro- és kisvállalkozásoknak, mert e nélkül a polgári középosztály lenne a legnagyobb vesztese a szigorításoknak.

Piacszűkítés, de okosan

A tervezett adózási mód változtatás és az új szálláshelyek regisztrációjának moratóriuma elégséges piacszűkítő hatással járhatna. A szakmai szervezetek szerint a feketézők elleni hatékony fellépés tovább csökkentheti a szálláskínálatot. Úgy kéne a döntéshozóknak egyensúlyozni a piacon, hogy lássák: ami a hosszú távú bérleti piacot növeli, az a turizmusra lesz negatív hatással. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a budapesti rövid távú lakáskiadás piacának nagy részét olyan turisták teszik ki, akik nem választanának hotelt alternatívaként, hanem inkább más desztinációt keresnének. Így Bécset, Prágát vagy akár más lengyelországi célpontokat hozhatna az újraszabályozás előnybe.

Az adózási mód változtatásával a piac is valószínűleg átalakulna, és csak a legjobban működő rövid távra kiadott szállások (STR) maradnának talpon, ami a nemzetközi trendeknek megfelelően meg áremelkedést vonna maga után. A minőségibb lakásokba jobban költő turisták érkezhetnek. Így ha esetleg szűkülne is ez a piaci szegmens, a legjobbak maradnának talpon, akik a nemzetgazdasághoz a legjobban járulnak hozzá mind a közvetlen adók, mind az egyéb költéseik révén. A minőségibb airbnb-k felé való szűrés egy olyan folyamatot is elindíthat, amely révén Budapest egy is minőségibb desztináció lesz, minőségibb turistákat vonzva, ami éppen egybeesik a kormány céljaival.
Mit üzennek a turizmus számai?

A turizmus a magyar gazdaság kiemelten fontos ágazata, jelenleg a GDP 13%-át adja, a cél pedig 2030-ra a 16%-os hozzájárulás. Budapest különösen népszerű turisztikai célpont, 2024 első negyedévében például 1,2 millió vendég érkezett a fővárosba, ami 23%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A rövid távú lakáskiadás piaca a budapesti vendégéjszakák harmadát teszi ki, ami jelentős gazdasági súlyt képvisel.

A nemzetközi statisztikák szerint az STR-ben megszálló turisták általában többet költenek a helyi vállalkozásoknál, mint a hotelek vendégei. Ez is mutatja, hogy az Airbnb-típusú szálláshelyek fontos szerepet játszanak a város turizmusának sikerében. A tervezett korlátozások komoly hatással lehetnek Budapest turisztikai vonzerejére és gazdasági teljesítményére, különösen akkor, ha nem kellő körültekintéssel születnek meg a kormányzati intézkedések.Minden esély megvan arra, hogy elérjük azt a kitűzött célt 2030-ig, hogy az idelátogatók száma 50 millióra emelkedjen és a turisztikai szektor GDP-hez adott aránya 13%-ról, 16%-ra növekedjen8. De ehhez az szükséges, hogy mindenfajta a turisztikai szegmenst érintő sokkhatást kerüljünk. Ebben a növekedésben kiemelt szerepe van a rövid távon kiadott lakásoknak. Ezek száma Guller Zoltán, az MTÜ vezetőjének közlése szerint meghaladta a hotelszobák számát (országosan), de Budapesten alig több mint feleakkora az arányuk (az MTÜ által a KSH-nak továbbított legfrissebb adatok szerint).

Mindenesetre vannak a túlkínálatra utaló jelek a piacon. A nyári hónapokban ez különösen érezhető, amikor rendre extra kínálat jelenik meg a piacon. A kérdés az, hogy ha az állam legitim szereplőknek tekinti a rövid távú lakáskiadókat, amelyre minden eddig nyilatkozata és szakpolitikai lépése utalt, akkor egy túlkínálatra miért is a kiadható napok korlátozásával reagálna, ami vélhetőleg alacsonyabb szolgáltatásminőséget, az illegális kiadás növekedését és szezonálisabb turizmust eredményezne?

Konklúzió

Bár többször elhangzott a tervezett újraszabályozás kapcsán, hogy a rövid távú lakáskiadás nem turisztikai, hanem lakhatási kérdéskör, de mind a kettőt a maga valós helyén, és valódi szakpolitikával érdemes kezelni. Ami a Terézvárosban történt, az szakpolitikai szempontból végletes problémarendezést eredményezett. Fájt a bal láb (lakhatási kérdések, ingatlanpiaci anomáliák, lakosság elvándorlása), erre amputálták a jobb lábat (a rövid távú lakáskiadást). Ez egy nagyon „fájdalmas" és megkérdőjelezhető, invazív eljárás. Sem az „ügydöntő" 447 kerületi szavazat, sem az Economx-tól hivatkozott országos kutatás nem támasztja alá, hogy valós társadalmi tömegigény, vagy közfelháborodás áll a folyamatok mögött.

Elégséges és jó megoldás lenne az adózási mód változtatásával tovább szűrni a minőségi, professzionális kiadókat. Az adózási mód megváltoztatásával ráadásul éppen a nem jól kihasznált lakások tulajdonosai éreznének nagyon erős ösztönzést, hogy visszatérjenek a hosszú távú lakáskiadási piacra.
Mivel ez a megoldás az állam bevételeit is szinten tartaná, a Magyar Apartman Kiadók Egyesülete (MAKE) és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége (FSZKSZ ) azt javasolja, hogy az esetleg többlet adóbefizetéseket célzottan a lakhatási problémák kezelésére fordítsák majd helyi szinten (például szociális lakbértámogatásra).
Az adózási mód változtatásával párhuzamosan a teljes (ideiglenes) moratórium is ésszerű lehet Budapesten, ami lehetőséget biztosítana a hatások felmérésére és a szabályozási eszközök finomítására.
Végül, de nem utolsó sorban régóta várat magára az illegális kiadók elleni harc is, ami szintén jól targetáltan visszanyesné az Airbnb-szegmenst.

A 180 napos korlátozás olyan negatív következmények láncolatát indíthatja el, amit aztán később nagyon nehéz lesz visszafordítani. Miközben éppen azokat nem érinti egyáltalán, akik nem kellően hasznosítják ingatlanvagyonukat a saját és a közösség hasznára (pedig őket lenne fontos a hosszú távú bérleti piacra visszaterelni). Ezek a lakások ráadásul olyan jellegűek, amelyekből a hosszú távú piacon igazán hiány van, és az alsóbb szegmensekben érnének el árcsökkentő hatást, jelentősen javítva a pályakezdők vagy diákok lakhatási helyzetét.

Ugyanakkor a 180 napos korlátozás pont azokat büntetné, és mesterséges piaci beavatkozással a kényszerítené a hatékonyságuk korlátozására, akik a legjobban hasznosítják ingatlanvagyonukat a saját és a köz hasznára. A törvénytervezet indoklása pedig őket szándékozna helyzetbe hozni, elismerve, hogy egy csökkentett lakásszámmal, de nagyon fontos az airbnb szegmens megtartása a turizmusnak és a hazai gazdaságnak.

A rövidtávú szálláskiadás körülötti vitával kiemelten foglalkozik november 5-én az INGATLAN 2024 - Konferencia és EXPO, a Lurdy Házban. Az előadókat és a programot, valamint a regisztrációs linket ITT találja meg.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

Kitekintő: A barcelonai ingatlantulajdonosok fellázadnak a rövid távú bérbeadások betiltása ellen 2024. október 3.
A barcelonai ingatlantulajdonosok komoly ellenállásba kezdtek a katalán kormány azon tervezett intézkedései ellen, amelyek négy éven belül teljesen megszüntetnék a rövid távú lakáskiadást a városban. Az ingatlantulajdonosok jogi lépésekkel készülnek arra az esetre, ha a katalán kormány továbbra is ragaszkodik a korlátozásokhoz.

Ezek a házak keresnek most közös képviselőt! 2024. október 1.
A THT díjmentes "KÖZÖS KÉPVISELŐT KERESEK" szolgáltatása azon társasházi tulajdonosok, számvizsgálók, intéző bizottsági tagok részére nyújt segítséget, akik társasházuk számára társasházkezelőt, közös képviselőt keresnek és erre olyan pályázatot szeretnének kiírni, amelyre a lehető legpontosabb ajánlatot várják.

Őrületes spórolásba kezdtek a társasházak! 2024. szeptember 30.
A társasházak üzemeltetése mindig is komplex feladat volt, de az elmúlt évek változó gazdasági körülményei új kihívások elé állították a lakóközösségeket és a közös képviselőket egyaránt. Nemrég készült el a THT és az eHÁZ 2024-es, mintegy 7.500 társasház adataiból készült országos felmérése, melyből több, meglepően érdekes megállapítás vonható le.

Az airbnb betiltása az egyik leghatékonyabb módja a városrombolásnak 2024. szeptember 25.
Mi a közös Berlinben, Stockholmban, New Yorkban és San Franciscóban? Az, hogy mindegyikük városvezetése azt gondolta, jó ötlet központilag belenyúlni az ingatlanpiac kereslet-kínálati folyamataiba, és a lakáspolitikai illetve a turizmusfejlesztési kérdéseket egy huszárvágással megoldani. Az eredmény: drasztikus csökkenés a kínálati oldalon, elrettentették a befektetőket, csökkent az ingatlanok piaci értéke, romlott a minősége, amely visszahatott a városok vonzerejére is. A fentebb felsorolt városok listája nem teljes, de Terézváros vezetése az Airbnb betiltásával ehhez a társasághoz csatlakozhat, és félő, hogy ez a folyamat magával ránthatja Budapest ingatlanpiacát is - vélik a turisztikai szakemberek


Alakítsa Ön az épületekkel és az épületfelújítással kapcsolatos klímapolitika jövőjét Európában! 2024. szeptember 24.
A brüsszeli székhelyű International Union of Property Owners (UIPI), azaz az Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Szövetsége FELMÉRÉST készít az épületek fenntartható és energiahatékony felújításáról, hogy megismerje az ingatlantulajdonosok és ingatlanos szakemberek nézőpontját. Az Ön tapasztalata is segíthet megérteni az épülettulajdonosok igényeit, mozgatórugóit és az épületfelújítás során felmerülő kihívásait, ezért nagyra értékelnénk a közreműködését! A már MAGYAR NYELVEN is elérhető nemzetközi felmérést szolgáló KÉRDŐÍVET a cikkben található linken keresztül érheti el.

Kitekintő: Ingatlanválság Portugáliában - egy elavult szabályozás nyomja le az ingatlanpiacot és sújt ezreket ma is 2024. szeptember 23.
A bérleti díjak ellenőrzésének politikája tönkreteszi Portugália ingatlanpiacát, de egy petíció végre változást hozhat. Portugália példátlan ingatlanválsággal néz szembe jelenleg. Ezrek kerültek hátrányos helyzetbe, mert arra kényszerülnek, hogy egy elavult korlátozó törvény miatt a bérleti díjakat nevetségesen alacsony szinten tartsák, amelynek hatása az lett, hogy térdre kényszerült az ingatlanpiac.

Kitekintő: A bécsi példa - Miért nem szálltak el a lakásárak a robbanásszerű népességnövekedés ellenére? 2024. szeptember 19.
Miközben Budapest lakossága stagnál, és az emberek egyre inkább kiszorulnak a városból, Bécs robbanásszerű növekedést él meg - ám ennek ellenére a lakásárak mégsem szöktek az egekbe. Hogyan sikerült ezt elérni sógorék fővárosának? A válasz egyszerű: a bécsi önkormányzat és privát ingatlanfejlesztők közös erővel, történelmi léptékű lakásépítési programokat valósítottak meg, háromszor annyi lakást építve, mint Budapest.

Terézvárosban 2026-tól nem lesz engedélyezett az airbnb: Megoldás ez vagy súlyosabb problémák melegágya? 2024. szeptember 17.
Szeptember 2-15. között a terézvárosi lakosok körében szavazást tartottak az airbnb-típusú (rövid távon kiadható) szállások betiltásáról. Az eredmény alapján a szavazók 54%-a támogatta a tiltást, ami így 2026. január 1-jén lép majd hatályba. Soproni Tamás polgármester bejelentette, hogy az új rendelet alapján 0, azaz nulla napban határozzák meg a kiadható napok számát a rövid távon kiadható szállások esetén, tehát az ilyen szállások bezárnak.

Kevesebbet ér az ingatlan, ha mobiltorony van a közelben 2024. szeptember 10.
Habár Magyarországon nincsen precedensjog, kúriai jogesetek tucatjai bizonyítják, hogy az ingatlanunk bizony értékcsökkenést szenved el, ha mobiltorony épül a közelben. A téma igen kényes, de a THT utánajárt a részleteknek.

Terézvárosi népszavazás az airbnb-ről: Teljes tiltás legyen vagy minden maradjon a régiben 2026-tól? 2024. augusztus 29.
Az elmúlt években Budapest belső kerületeiben egyre nagyobb nyomás nehezedik a helyi lakosokra a rövid távú lakáskiadás térnyerése miatt. Világszerte tapasztalt jelenség, hogy míg a turizmus szempontjából óriási előnyt jelent az "airbnb"-szerű szolgáltatások elérhetősége, a helyiek életminősége sok esetben romlik, ahogy a turisták jelenléte és a lakásárak, bérleti díjak emelkedése kiszorítja őket otthonaikból. Terézváros most népszavazásra készül, hogy a jövőben szabályozza ezt a tendenciát, de a kérdés egyáltalán nem egyszerű.

Vége az ÉTDR nyilvánosságának 2024. augusztus 16.
A magyar építési hatósági eljárások átláthatósága jelentős csapást szenvedett, miután a kormány megszüntette az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) nyilvános tájékoztatási felületét. Az augusztus 16-án életbe lépő rendelet gyakorlatilag eltünteti a nyilvánosság elől az építési engedélyekkel és az ezekkel kapcsolatos döntésekkel kapcsolatos adatokat, ami súlyos következményekkel járhat a közérdekű információkhoz való hozzáférés tekintetében.

Veszélyben a társasházak biztonsága: A kormány átalakításai növelhetik a tűzesetek kockázatát 2024. augusztus 9.
A Lánglovagok Egyesület arra figyelmeztet, hogy a kormány tervei a katasztrófavédelem átszervezésére a tűzesetek számának és súlyosságának növekedéséhez vezethetnek.

Ezek a témák várják az érdeklődőket az INGATLAN 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők és -felújítók Napja Konferencia és EXPO rendezvényünkön november 5-én! 2024. augusztus 6.
Idén novemberben először várjuk az INGATLAN 2024 című konferenciára és EXPO-ra, ahol az ingatlanszakma képviselői és ügyfelei találkozhatnak egymással. A rendezvényen jelen lesznek az ingatlankezelők, a beruházók, az ingatlanközvetítők, az ingatlanfelújítók, a befektetők és az ingatlant finanszírozók is. Ügyfeleik is ott lesznek: magánszemélyek és cégek tulajdonosai, döntéshozói. Akik ingatlanvagyonnal rendelkeznek, és terveik vannak hasznosítására, eladására, vételére.

Magyarország áll az élen egész Európában: Több, mint 290 százalékkal drágultak az ingatlanok 2015 óta 2024. augusztus 5.
A magyar ingatlanpiacon az elmúlt években olyan áremelkedés zajlott le, ami egész Európában példátlan. A tavalyi 23 százalékos visszaesést követően idén 36 százalékkal nőtt az eladott lakások száma, és ezzel párhuzamosan brutális drágulás is történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2015-ös bázishoz képest 2024 első negyedévében az országos átlagos négyzetméterár megközelítette az 1,2 millió forintot.

Kitekintő: Íme, a lakhatási válság legsötétebb mélysége - Hongkong 2024. augusztus 2.
Hongkong, a város, amely a világ egyik legdrágább ingatlanpiacával rendelkezik és amely - sajnos - nem kizárólag a lenyűgöző felhőkarcolóiról és luxus életstílusáról híres. Az ingatlanpiac robbanásszerű áremelkedése és az állami bérlakások hiánya miatt sok lakos kénytelen volt extrém megoldásokhoz folyamodni, hogy tetőt biztosítson a feje fölé. Így születtek meg itt a "koporsólakások", amelyek a lakhatási válság legszélsőségesebb és egyben intő példáivá is váltak.

Ilyen társasházakban élnek majd a budapestiek 2050-ben 2024. augusztus 1.
Az emberiség mindig is törekedett a kényelmes és egyben biztonságos otthoni környezet megteremtésére. Ahogy haladunk előre az időben, az építtetők új dimenzióba helyezik ezt a törekvést - természetesen - a modern technológia vívmányainak felhasználásával. Idővel és a technológia rohamos fejlődésével Budapest városképe is radikálisan átalakul. A 2050-es év modern lakóparkja nem csupán korszerű épületek halmaza, hanem olyan otthonok összessége lesz, ahonnan már nem is lesz kedvünk kimozdulni.

Kitekintő: Népszerű nyaralóhelyek - ahol a turizmus és a lakásválság kéz a kézben járnak 2024. július 23.
Az elmúlt években - főként a járványt követően - a turizmus növekedése jelentős hatással volt a lakhatási válságra számos népszerű európai turistacélpontban. A rövid távú szálláskiadások, különösen az „Airbnb", rengeteg ingatlant vontak ki a hosszú távú lakáspiacról, ami megemelte a lakásárakat és bérleti díjakat, megnehezítve ezzel a helyiek számára a megfizethető lakhatást. Cikkünkben megnézünk néhány népszerű nyaralási célpontot, ott hogyan reagálnak a helyiek a helyzetre.

Két szeretetszolgálat fogott össze egy emberbarát lakhatási rendszer kialakításáért 2024. július 22.
Magyarország legnagyobb szociális és krízishelyzeti lakhatást biztosító szervezete, az MR Lakásalap, már mintegy hatezer ingatlannal és több mint húszezer ügyféllel rendelkezik. A szervezet célja nem csupán a lakhatás biztosítása, hanem annak minőségének javítása is, amely szemléletváltást célzott meg elérni az ingatlanpiacon.

Csinos kamatbónuszokkal csábítják a magánszemélyek mellett a társasházakat is az újjáéledt lakástakarékok 2024. július 18.
Nagy horderejű változás volt a lakásra gyűjtők életében, amikor 2018 októberében megszűnt a lakástakarék megtakarítások után járó 30 százalékos, de legfeljebb évi 72 ezer forintos állami támogatás. Végül 2023-ig kellett várni arra, hogy feltámadjon és erőre kapjon a lakástakarékok piaca. Jelenleg három hitelintézet kínál, ráadásul többféle konstrukciót is a témában. Pozitív változás, hogy eltűnt a korábbi havi 20 ezer forintos megtakarítási plafon, valamint, hogy egy magánszemélynek/egy társasháznak akár több LTP szerződése is futhat párhuzamosan.

Az ingatlantulajdonosok látásmódja és tapasztalatai az épületfelújítással kapcsolatban - FELMÉRÉS 2024. július 16.
Most az Ön véleménye is formálhatja az épületfelújítás és az épületekkel kapcsolatos klímapolitika jövőjét Európában! A Lakástulajdonosok Nemzetközi Szövetsége (UIPI), a Nemzeti Lakásbérlők Szövetsége (NRLA) és az Ír Ingatlantulajdonosok Szövetsége (IPOA) együttesen most egy fenntartható és energiahatékony épületfelújítási felmérést végeznek, hogy megismerjék az ingatlantulajdonosok, ingatlanos szakemberek nézőpontját. Az Ön tapasztalata is segíthet megérteni a szükségleteket, motivációkat és kihívásokat, amelyekkel az épülettulajdonosok szembesülnek a felújítási folyamatok során, ezért nagyra értékelnénk közreműködését! A felmérést a cikkben található linken érheti el.