A HWSW dolgozta fel a Reuters szeptember végén megjelent riportját, amely az energiaválság kapcsán esetlegesen jelentkező mobilszolgáltatásbeli kimaradásokkal foglalkozik. A helyzet megértéséhez mindenek előtt tisztában kell lenni az alapfogalmakkal, amelyek közül a legfontosabb a rotációs kikapcsolási rend (RKR), amely egy esetleges villamosenergiával kapcsolatos ellátási válsághelyzet esetén léphet életbe. Ilyenkor a különböző fogyasztókat egy előre meghatározott terv szerint ideiglenesen lekapcsolják a hálózatról, tehát nem férnek hozzá az áramhoz. Fontos hangsúlyozni, hogy ilyesmi Magyarországon még sohasem történt.

Az Európai Unióban jelenleg nagyjából félmillió telekommunikációs adótorony üzemel, és ezek hosszú ideig tartó szünetmentesítése nem megoldott, tehát függnek az áramszolgáltatástól. Ideiglenes áramkimaradás esetén jellemzően akkumulátoros vagy dízelgenerátoros betáplálással üzemeltetik őket, de ez az üzemszerű működést legfeljebb 48 órán keresztül képes biztosítani. Egy leállás nem csak azt jelenti, hogy a végfelhasználók nem tudják használni a mobilinternetet, hanem a telefonszolgáltatásuk sem működik, tehát például a 112-t sem tudják tárcsázni vészhelyzet esetén. Magyarországon a RKR-t az uniós szinten is harmonizált 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet szabályozza, amely kimondja, hogy a felhasználók az egyenlő elbánás és az indokolatlan megkülönböztetés tilalmának megfelelően kerüljenek kikapcsolásra, a felhasználókat pedig kikapcsolási fokozatokba sorolja az előre meghatározott teljesítménykontingensek szerint. Vannak védettséget élvező, úgynevezett alapvető felhasználók, akiknek az alaptevékenységükhöz nem nélkülözhető villamos teljesítményt biztosítani kell: ilyenek többek között a honvédelmi létesítmények, a kórházak, de a távközlési infrastruktúra elemei közül csak azok tartoznak ide, amelyek az országos közszolgálati televízó- és rádióadás továbbításában vesznek részt, illetve a rendvédelmi szervek hírforgalmazását teszik lehetővé.

A HWSW által megkérdezett szakértők szerint a telekommunikációs hálózat biztos üzemeltetéséhez szükség lenne a szóban forgó jogszabály módosítására, az egyeztetések ezzel kapcsolatban pedig már folyamatban vannak. Mivel városi környezetben az adótornyok jelentős része társasházakra van telepítve és azok hálózatáról üzemel, az intézkedéssor kezdeményezettjei végső soron akár ezen társasházak lakói is lehetnek. Mindezek azonban jelenleg még csak nagyon elméleti kérdések, egy országos szintű villamosenergia-válsághelyzet előfordulási esélye minimális.